Erdő Péter áldotta meg az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság kápolnáját

Hazai – 2020. március 7., szombat | 13:45

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság Naphegy téri épületében kápolnát alakítottak ki, melynek megáldását március 7-én ünnepelték.

Az államtitkárság épületének legalsó szintjén kialakított kápolna megáldására gyűltek össze március első szombatján meghívott vendégek. Fehér falak, körbejárható oltár, benne Meszlényi Zoltán ereklyéje, függönnyel elkülöníthető szentély, mely mától Szent István vértanú tiszteletét hirdeti. Szent István az a vértanú, akit egyaránt tisztelünk mi, katolikusok és a keleti rítusok. Számukra István a megtisztelő protomártír (első vértanú) címet viseli.

A kápolnamegáldási szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt. Koncelebrált Michael August Blume SVD, Magyarország apostoli nunciusa; Kozma Imre OH, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Sajgó Szabolcs SJ, a Hungary Helps jószolgálati nagykövete.

A kápolna nyitott az államtitkárság munkatársai számára; Szent Liturgiát is tudnak itt ünnepelni az államtitkárság vendégei, a keleti rítusok képviselői. Erre minden szükségessel: miseruhákkal, liturgikus eszközökkel és könyvekkel felszerelték a kápolnát – tudtuk meg Bakodi Péter osztályvezetőtől.

Különleges az a kereszt, mely a Születés temploma felújítása során a templom tölgygerendázatából és a templom egy kődarabjából készült, és amelyet elhelyeztek az oltáron. 

A kápolnát Erdő Péter áldotta meg. A liturgiát énekével kísérte az államtitkárság egyik munkatársának kezdeményezésére összeállt szkóla. 

Erdő Péter szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Nagy örömmel áldom meg ma ezt az új, katolikus házikápolnát, amelyben valószínűleg – a kápolnaigazgató atyával egyeztetett rend szerint – más keresztény közösségek képviselői is lehetőséget kapnak liturgia végzésére. Van értelme annak, hogy külön áldással szakítsunk ki egy darabot a profán térből az imádság és az Istentisztelet számára. A közösségnek ugyanis széles körben átérzett és elfogadott világnézeti alapokra van szüksége. Erre építve rendezték maguk körül a régiek a teret és az időt. A szent helyek jelzik, hogy a valóságnak van egy magasabb szintje is. A templomról, szerényebb esetben a kápolnáról is azt mondjuk, hogy az Isten háza.

Személyes Istenben hiszünk. A világot mint Isten teremtményét becsüljük, de nem azonosítjuk az Istennel. Ha mindent isteninek tekintenénk, akkor semmi sem volna szent igazán. Alapvető meggyőződésünk Isten és a világ kettőssége és az, hogy a számunkra felfoghatatlanul bonyolult és gazdag teremtett világ értelmét és értékét éppen azáltal nyeri el, hogy vonatkozásban van az őt teremtő, személyes Istennel. Ő célt szabott a világ működésének. Neki szándéka van velünk, emberekkel is.

Rövid életünk, szerény energiáink, korlátozott megismerő képességünk ellenére tudunk érteni, akarni és szeretni; tudunk már itt, a Földön is olyan értékeket létrehozni, amelyek túlélnek minket, és tudunk, igenis tudunk az örökkévalóság számára is élni. Isten szeretetéből, Krisztus megváltó kegyelméből és hozzá szeretetben csatlakozva tudunk olyan érdemeket szerezni földi életünkben, amelyek az örökkévalóságban teljesednek be.

Amikor tehát belépünk a templomba vagy a kápolnába, szent helyre érkezünk. Vegyünk hát részt örömmel ennek a kápolnának az istentiszteletein, de ahogyan Morus Szent Tamás buzdít, térjünk be csendben imádkozni is, merítsünk erőt a Jézussal való találkozásból.

A mai szentleckében az Efezusiakhoz írt levél részletét hallottuk. Szent Pál egy épületről ír, melynek szegletköve maga Krisztus, alapjai az apostolok és a próféták, a templom pedig mi magunk vagyunk. Nekünk kell Krisztussal egybeépülnünk a Szentlélek segítségével. Amikor a kápolnába belépünk, gondoljunk tehát mindig erre is! Krisztushoz fűződő szeretetünk, keresztségünk révén tagjai vagyunk a helyi egyházi közösségnek, az egyházmegyének és a világegyháznak. Részesülünk a szentek közösségében.

Ezért kérhetjük a szentek közbenjárását és segítségét, és ezért imádkozhatunk elhunyt szeretteinkért is. A múlt, a jelen és a jövő egyháza egyetlen szent valóság. Isten szeretete nem múlik el. Ma is segít minket, hogy életünk minden helyzetében, korunk legváratlanabb kihívásai között is megtaláljuk és kövessük Isten akaratát, és boldogok legyünk.

De Krisztus Egyháza nemcsak időben, hanem térben is átfogja az összes keresztényt. Ezen a helyen különösen is át kell éreznünk testvéri összetartozásunkat minden megkeresztelt emberrel, különösen azokkal, akiket hitükért elnyomnak, rágalmaznak és üldöznek. Merítsünk erőt hűségükből és helytállásukból. Imádkozzunk értük, de tegyünk meg mindent a gyakorlatban is védelmükre, megsegítésükre, hogy derűsen és szabadon gyakorolhassák hitüket szerte az egész világon.

Adja Isten, hogy ez a kápolna erőforrás legyen az itt dolgozó, ide betérő emberek és minden keresztény számára. Ámen.

*

A megáldást követően Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár mondott köszöntőt. Azt fogalmazta meg, hogy a kápolna az összetartozásról, a lelki megerősödés igényéről üzen a világnak. Alapítóit az az emberkép vezette, mely szerint az ember egészségének megtámogatását leginkább a lelki jólét tudja szolgálni.

Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy kápolnájuk az első kormányépületben kialakított kápolna.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria