Erdő Péter Esztergomban: Jézus valóban beleszületett az emberiség nagy családjába

Hazai – 2018. január 4., csütörtök | 9:59

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be ünnepi szentmisét Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén, a béke világnapján, 2018. január 1-jén este az esztergomi bazilikában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztor homíliáját teljes terjedelmében közöljük az alábbiakban.

Krisztusban kedves testvérek!

„Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek” – ezzel a mondattal zárul az angyalok üzenete, ennek hallatán indulnak el a pásztorok Betlehembe, hogy felkeressék a pólyába takart, jászolban fekvő kisdedet, Mária fiát.

Isten dicsőségét a magasságban az Ószövetség emelkedett kifejezésekkel és nagyszerű képekkel érzékelteti. Izajás próféta szerint (Iz 6,3) a szeráfok háromszor kiáltják Istenről, hogy szent, eltakarják arcukat, mert nem képesek elviselni Isten tekintetét, aki dicsőségében jelen van közöttük. A kerubok pedig Ezekiel próféta szerint azt kiáltják: „Áldott az Úr dicsősége nyugalmának helyén!” (Ez 3, 12). Isten azonban nincs helyhez kötve, nincs evilági értelemben vett lakása. De emberi szóval élve kell a prófétának kifejeznie nagyszerű vízióját. Az emelkedett kijelentés tehát annyit jelent, hogy áldott az Isten dicsősége mindenütt és minden módon, ahogyan csak létezik.

Érezzük ezekből az ószövetségi sorokból a félelmet és a tiszteletet. Az angyalok remegve dicsőítik az Istent, az emberek viszont természetét akarják kikutatni. „Az angyalok áldják, az emberek viszont meg akarják ismerni; az angyalok eltakarják arcukat jelenlétében, az emberek pedig szégyenkezés nélkül rá merik emelni tekintetüket kimondhatatlan dicsőségére. Ki ne remegne, ki ne kiáltana fel ilyen örültség, ilyen vakmerőség láttán.”

A mai ember is megrendülten szemléli a világmindenség nagyszerűségét. Sok természettudós is eljut arra a gondolatra, hogy valami megmagyarázhatatlan, valami világfölötti, valami személyesnek és jóindulatúnak tűnő erő működik a mindenségben. Nem keresztény vallások és világnézetek is beszélnek a Nagy Folyóról vagy a Világlélekről. De a mélyen gondolkodó ember előtt felvillan a személyes Isten lehetőségének gondolata is. Mindez azonban lenyűgözően hatalmas valóság. Túl van emberi fogalmainkon, és módszert sem igen tudunk kitalálni, amellyel pontosabban megismerhetnénk.

Ehhez képest keresztény hitünk vallja a megtestesülés igazságát. Jézus Krisztus személyében emberré lett, megtestesült a második isteni személy. Így ő mondja ki számunkra Isten üzenetét, ő maga az üzenet. Az Ige lett testté. Nemcsak látszólag lett ember, nemcsak emberi formában beszélt hozzánk, hanem valóban emberré lett. Gábor angyal Szűz Máriának azt az örömhírt hozta, hogy „fogan és fiat szül” (Lk 1, 35). A Nicea-Konstantinápolyi Hitvallásban pedig azt valljuk, hogy a második isteni személy Szűz Máriától, vagy ahogyan a latin mondja: Szűz Máriából (ex Maria Virgine) született, és emberré lett. Mária tehát valódi édesanyja Jézusnak. Ezt – tekintettel az élet továbbadásának mai lehetőségeire – külön is érdemes hangsúlyoznunk. Jézus pedig emberi létének első pillanatától kezdve valóságos Isten. Nemcsak később lett Isten fiává, mintegy örökbefogadás által, hanem emberi természetét is az isteni személy hordozza a kezdet kezdetétől. Ezért valljuk Szűz Máriát Isten anyjának, ez a titok áll a mai ünnep középpontjában.

Manapság helyesen hangsúlyozzuk, hogy Jézus irgalmas, hogy a tanítványokat barátainak nevezi (vö. pl. Jn 15,15). Sőt feltámadása után azt kívánja, hogy vigyék el az örömhírt testvéreinek (vö. Mt 28,10). Jézus tehát valóban beleszületik az emberiség nagy családjába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyedén kezelhetjük hozzá fűződő kapcsolatunkat. Mert ugyanakkor ő az a végtelen, örök és mindenható Isten, aki előtt az ószövetségi ember félelemmel és imádattal borult le, és akit a mi részünkről is megillet az imádás és életünk teljes odaadása. De éppen ezért olyan nagyszerű és olyan megrendítő, hogy ő a testvérünkké lett, hogy nemcsak látszólag öltött emberi alakot, hogy szóljon hozzánk, hanem valódi közösséget vállalt velünk.

Miért tette ezt? – Azért, hogy minket is részesítsen isteni életében. Hogy ledöntse a válaszfalat, hogy kiengesztelje az emberiséget Istennel. Ezzel teljesedett be Mikeás próféta jövendölése, hogy a Messiás „maga lesz a béke” (Mik 5,5a). Ezért emlékezik az Egyház Mária Istenanyaságának ünnepén a békére. Arra a békére, amelyet Krisztus ad. Ő pedig nem úgy adja, mint a világ, nem is katonai erővel kényszeríti ki, hanem isteni mindenhatóságával ajándékozza nekünk. Már ezen a földön is jelen van az ő békéje. Ez a béke a szívünkben él. És körülöttünk jelenik meg újra és újra, ha szeretjük Istent és embertársainkat. De ez a béke az örök üdvösségben teljesedik be, ahová Krisztus utat nyitott számunkra. Benne teljesedik be a Zsoltár szava: „Testvéreimért és barátaimért mondom: Béke veled!” (Zsolt 122/121,8)

Ámen.

Fotó: Régió TV Esztergom

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria