Erdő Péter mutatott be szentmisét Boldog Meszlényi Zoltán égi születésnapján Budapesten

Hazai – 2020. március 5., csütörtök | 14:22

Boldog Meszlényi Zoltán püspök emléknapján, március 4-én Erdő Péter bíboros, prímás főcelebrálásával mutattak be szentmisét a vértanú tiszteletére a budapest-lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-templomban. A koncelebráló papok közt volt Musits Antal, a templom plébánosa és a Budai-Középső Espereskerület több papja is.

Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

* * *

Krisztusban Kedves Testvérek!

Boldog Meszlényi Zoltán emléknapját ünnepeljük ebben a szép templomban, amit az ő tiszteletére szenteltünk. Az ő jelmondata ez volt: Fidenter ac fideliter – Bizalommal és hűséggel. Olyan időben kezdődött papi szolgálata, amikor az I. világháború, a forradalmak és a háború utáni békeszerződés szörnyű megrázkódtatásnak tette ki az országot. Ő mindezt, az eseményeket leginkább áttekintő Csernoch János hercegprímás személyes környezetében közvetlen közelről tapasztalhatta meg. Püspöki szolgálata pedig röviddel a II. világháború előtt kezdődött. Sokat fáradozott az 1938-as eucharisztikus kongresszus előkészítésében és lebonyolításában. Átérezte, hogy már ezt a nagy egyházi eseményt is beárnyékolta a békéért való aggodalom. Megtapasztalhatta, hogy a Német Birodalomból már nem engedték meg, hogy zarándokok utazzanak Budapestre.

Amikor pedig az új világháború kitört, tovább folytatta szolgálatát. Közvetlenül az északi határainkat módosító első bécsi döntés után harangszentelést végzett Balassagyarmaton. Az eseményről fennmaradt fénykép a környék papságát mutatja. Komoly, tekintélyes papi arcok, a szemükben öröm helyett inkább szomorúsággal és félelemmel. Olyan emberek, akik érzik a közeledő történelmi katasztrófa méreteit. És köztük a püspök, aki majd a harangot szenteli, hogy annak a hangja hívja imádságra az embereket akkor is, ha esetleg nem túl sokára majd az állam ismét összegyűjti a színesfémeket, „bevonultatja” a harangokat, ahogyan az I. világháborúban is tette, amit akkor még a „nagy” háborúnak neveztek.

Zoltán püspök bizakodó hűsége olyan volt abban a sötét korban, mint harangszó az ágyúdörgés közepette. Hiszen tovább végezte szolgálatát, áldott és szentelt, bérmált és prédikálva építette a lelkeket. 1941. december 1-jén, mikor már javában folyt az új világháború, Zuglóban, a Bosnyák téren ő áldotta meg a plébániatemplom alapkövét. A helyzet olyan volt, hogy prédikációjában kijelentette: „Ha király volna ma ennek a templomnak építője, s ha Salamont akarná utánozni abban, hogy szomszédaival szerződéseket köt az építőanyagok beszerzésére, még az ő hatalmas akaratát is megbénítaná a mai idők mostohasága. Egy … világégés pusztító ereje köt ma gúzsba minden nemesebb emberi vágyat és erőt. És ti mégis úgy akartátok, hogy én ma az Egyház nevében letegyem ennek a tervezett templomnak az alapkövét. Úgy akartátok, mert először is van hitetek, s ez a hit … hegyeket mozdíthat el. A ti hiteteknek … nem kell hegyeket elmozdítani, de kell, hogy a mai világhelyzet minden nehézsége közepette összegyűjtse itt a köveket, melyekből az Úr hajléka emelkedni fog.”

Ez az a templom, amely a háború ellenére fel is épült, és ma egyházmegyénk templomai közül ott vesznek részt a legtöbben a vasárnapi szentmisén. Ugye különös dolog a hívő ember bizalma? Ennek a bizalomnak a csodálatos jele ez a templom is, ahol most együtt vagyunk. Itt csak az építőanyagot szerezték be, de már a templomot nem tudták felépíteni a háború után. Hosszú évtizedekig – emlékszünk mindannyian – üzlethelyiségben folytak a szentmisék. De Zoltán püspök boldoggá avatása után ez a templom mégis felépülhetett, és éppen az ő tiszteletére.

Ma is aggodalmak árnyékolják be a népek lelkét. Kik a háborúk következtében megroppant országokra és közösségekre tekintenek szorongó szívvel, kiket ismeretlen betegségek híre nyugtalanít, kik a keresztények elleni üldözés és gyűlöletkeltés jeleit tapasztalják szerte a világon. De a keresztény ember szívében az örömnek és a bizalomnak kell uralkodnia. Fontos, hogy imádkozzunk, hogy tudjunk hálát adni a múlt kegyelmeiért, könyörögni a jövőért, népünkért, jószándékaink megvalósulásáért, hogy az a templom, amivé nekünk kell válnunk, teljes szépségében megépülhessen. Legyünk mi is az Istennel való találkozás helye és alkalma mások számára. Tudjunk megbocsátani, remélni és szeretni, mert nekünk, keresztényeknek olyanoknak kell lennünk a világban, mint léleknek a testben: „Ahogyan a lélek áthatja a test minden tagját, ugyanúgy jelen vannak a keresztények a világ városaiban. A lélek is a testben lakik, de nem a testből való; a keresztények is a világban vannak, de nem evilágból valók.”

Ha hűségesen és bizalommal kitartunk Krisztus mellett, ő megígérte számunkra a Szentlelket, mert amikor Jézus Krisztusról kell tanúságot tennünk, ígérete szerint maga a Lélek szól általunk. Kérjük a Szentlelket küldetésünk teljesítéséhez. Boldog Zoltán, vértanú püspök könyörögj érettünk.

* * *

A szentmise záróáldása, a pápai, valamint a magyar Himnusz eléneklése előtt a plébános, Musits Antal megköszönte a főpásztornak, hogy vele ünnepelhették Boldog Meszlényi Zoltán égi születésnapját, egyben reményét fejezte ki, hogy a boldoggá avatott vértanú püspököt mihamarabb a szentek között tisztelheti majd az Egyház.

Erdő Péter bíboros válaszában a látható kegyelmi hatásokról beszélt, melyekre a keresztény embernek ma különösen nagy szüksége van. Mint mondta, sokakban felmerül a kérdés, mi a hit helye mai világunkban. Aztán egyszer csak történik valami, ami után azt mondhatjuk, hogy van kiben bíznunk, van, aki fogja a kezünket. Van, aki minden szenvedés, gond ellenére örök boldogságra hív mindannyiunkat.

Meszlényi Zoltán püspök boldoggáavatási eljárását Erdő Péter bíboros 2004-ben indította el. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely alapján ugyanebben az évben október 31-én avatták boldoggá a püspököt az esztergomi bazilikában.

A budapesti XI. kerülethez tartozó Szent Adalbert-plébánia területén már 1928-ban felvetődött az önálló templom igénye, ám a rendszerváltozást követő években is csupán egy lakóházban kialakított kápolnában vehettek részt szentmisén a környékbeli hívek. 2008 decemberében az önkormányzattól 99 évre ingyen megkapta az Etele út és a Petzvál József utca sarkán álló, mintegy 2300 négyzetméteres területet a Szent Adalbert-plébánia. 2013-ban, Szent Adalbert ünnepén Erdő Péter bíboros helyezte el az épület alapkövét. Meszlényi Zoltán boldoggá avatása után elsőként e templom épült a főegyházmegye területén, így 2014. október 31-én a vértanú püspök tiszteletére szentelte fel az egyházmegye főpásztora.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria