Az érseket Czár Péter plébános köszöntötte, aki koncelebrált a szentmisén. Liturgikus szolgálatot látott el Fekete Gábor tapolcai kántor, valamint Imréné Csathó Magdolna, aki orgonán működött közre.
A főpásztor homíliájában feltette a kérdést: Tudunk-e krisztusi módon élni? Képesek vagyunk-e Jézus példáját követve odafordulni embertársainkhoz testi, lelki, szellemi, anyagi szükségükben? Sugározni tudjuk-e Isten szeretetét úgy, ahogyan Ő szeret minket?
Udvardy György hangsúlyozta, a magyar szentek és boldogok képesek voltak erre. Szent Márton a köpenyét terítette a mezítelen koldusra, hogy megvédje a hidegtől. Mi vajon észrevesszük-e a köztünk élő szegényeket, a vigaszra szorulókat, azokat, akik a tanításunkat szomjazzák, vagy egy mosolyra éhesek? Mert az ítélet napján csak akkor hangzanak el számunkra is az Úr szavai: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. (…) Bizony mondom nektek, amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 34–40)
Az egyetemes könyörgésekben Szent Márton példáját idézve kérték a hívek a szent közbenjárását önmaguk és közösségük életének megújításában. A búcsús szentmisére szép számmal érkeztek hívek a környező településekről is.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria