Esterházy János boldoggá avatásáért imádkoztak Budapesten

Hazai – 2019. március 9., szombat | 18:03

Gróf Esterházy János boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét március 9-én a Szent István-bazilikában Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, majd emlékünnepség keretében átadták a felvidéki mártír sorsú politikusról elnevezett díjakat.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az emlékmisén nemcsak Esterházy János boldoggá avatásáért imádkozunk, hanem a népek kiengesztelődéséért is. A felvidéki politikus személye lelki kapocs lehet a szlovák és a magyar nép között – mutatott rá Veres András a szertartás kezdetén, amelyen mások mellett Snell György esztergom-budapesti segédpüspök és a boldoggáavatási eljárás posztulátorává tavaly decemberben kinevezett, Miskolcon szolgáló minorita szerzetes, Paweł Cebula is koncelebrált.

Ha nem is az egyházi rítus felajánlása szerint, de az évforduló kapcsán méltón emlékezhetünk meg úgy gróf Esterházy Jánosról, mint aki kereszténységből mindnyájunknak példát adott – erről már homíliájában beszélt Veres András. – Az tud olyan alázatosan, példamutatóan szeretni, mint Esterházy János és a többi szent életű keresztény, akit Isten szeretete megragad. S akit Isten szeretete egyszer megragadott, azt semmilyen emberi erő nem tudja eltántorítani az emberszeretettől, a bátorságtól, a másokért való kiállástól – hangsúlyozta a püspök.

Akiben a mások bűneiért is vezekelni tudó szeretet felébred, az képes a compassióra – folytatta a szónok, majd a latin kifejezés két értelmére: az együttérzés és az együtt szenvedés képességére világított rá.

A krisztusi szeretet ismérve, hogy abból erőt merítve tudunk együttérzők lenni, amivel enyhíteni tudjuk embertársaink testi, lelki szenvedéseit. Ez mai, önzővé vált világunkban egyre ritkább, talán belőlünk is hiányzik – fogalmazott a főpásztor, arra is rámutatva, hogy olykor megtapasztaljuk azt az abszurditást is, hogy egyesek együttérzésből ölnek. És nemcsak a háború lehet erre példa, de az abortusz és az eutanázia jelensége is. Az együtt szenvedés képességére rátérve arról beszélt Veres András, hogy az normális, hogy nem akarunk szenvedni, de az már egyáltalán nem, hogy mások szenvedéséről sem akarunk tudni. Az Egyház tagjainak pedig egyenesen kötelessége az együtt szenvedés, hiszen – ahogy Szent Pál írja az Egyház misztikus testéről – ha az egyik tag szenved, vele szenved a többi is.

Aki megtanul krisztusi módon szeretni, az kész feláldozni az életét is másokért, ahogy gróf Esterházy János is tette. Az ő életét egyre inkább megismerve mi is akarjunk növekedni a szeretetben – buzdította a jelenlévőket az MKPK elnöke.

Az 1901. március 14-én Nyitraújlakon született Esterházy János vértanú a magyar kisebbség jogainak szószólójaként kezdett el politizálni az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, 1918 novemberében Csehszlovákia részévé vált felvidéki területeken.

Az Országos Keresztény Szocialista Párt elnökeként bekerült a csehszlovák parlamentbe. Kapcsolatai és családi összeköttetései segítségével – apai ágon magyar, anyai ágon lengyel arisztokrata család leszármazottja volt – a második világháború idején segítette a Szlovákián, majd Magyarországon és Románián át nyugatra menekülő lengyeleket. A lengyel menekülteknek nyújtott segítségéért Lengyelország köztársasági elnöke, Lech Kaczyński posztumusz Polonia Restituta Érdemrenddel tüntette ki.

A háború idején Esterházy folyamatosan segítette a szlovákokat és a zsidókat is, 1942-ben pedig a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben. A háború után a szovjet titkosszolgálat szibériai kényszermunkára ítélte. Három év múlva visszaküldték, mivel időközben a csehszlovák kormány a németekkel való együttműködés vádjával halálra ítélte. A közvélemény nyomására végül az ítéletet életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1957-ben a mirovi börtönben hunyt el. Testét egy közös sírveremben temették el. Földi maradványait halála után hatvan évvel találták meg.

2018 júliusában a területileg illetékes csehországi Olomouc érseke lemondott a boldoggá avatással kapcsolatos hatásköréről, így a Krakkói Főegyházmegye folytatja le a pert. A Szentek Ügyeinek Kongregációja jóváhagyta az eljárás elindítását, így a hívek már most is kérhetik a vértanú politikus közbenjárását.

Esterházy János élete és halála arra tanít, hogy Közép-Európa népeinek szükségük van egymásra – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szentmisét követő emlékünnepségen. – A mártír politikus egész életével kiállt e népek közösségéért, és amikor rá „emlékezünk, elkötelezzük magunkat az összetartozás és az egymás iránti felelősség mellett” – fogalmazott, majd arról is szólt, hogy a század vértanúinak köszönhető az, hogy Közép-Európa tömeggyilkosságokkal, deportálásokkal, különféle izmusokkal terhelt 20. századi történetére nem pusztán rémálomként emlékezünk. E vértanúk – köztük Esterházy János – képesek voltak hűségesek maradni, nem egy emberek által kitalált eszméhez, hanem elsősorban Istenhez.

Minden tapasztalat és feltételezés ellenére lehet szentnek lenni a politikában, szólhat a politika valódi értékekről, és ezekhez lehet következetesen és az utolsó leheletig ragaszkodni – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Rákóczi Szövetség alelnöke ünnepi beszédében. A politikus szerint Esterházy János tudta és vallotta, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket Isten elé kell vinni. Ilyen ügyként tekintett az 1920-ban Csehszlovákiához került magyar közösség méltóságára és megmaradására, a magyar és a szlovák nép kapcsolatára, Közép-Európa és Európa keresztény jövőjére. Esterházy János emlékének ápolói hisznek abban, hogy „gyógyulnia kell a világnak”, gyógyulnia kell benne Európának és azon belül a magyar és a szlovák nép közötti kapcsolatnak is.

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Ďurčo Zoltánt, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynökét és Dagmar Babčanová volt vatikáni szlovák nagykövetet.

Az elismerést 1991 óta évente adják át olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki, illetve sokat tesznek a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért.

Ďurčo Zoltánt méltatva Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa ismertette: Ďurčo Zoltán 1953-ban született, 1976 júniusában szentelték pappá. 1991 óta Érsekújvár plébánosa, 2010 óta a magyar ajkú hívek lelki gondozásáért felelős püspöki helynök. Több éven át vezette a Jó Pásztor Alapítványt, amelynek célja többek között a felvidéki magyar papképzés és kántorképzés támogatása. Támogatásával avattak Nyitraújlak templomában magyar, lengyel és szlovák nyelvű emléktáblát a templomban gyakran imádkozó Esterházy-családnak és Esterházy Jánosnak. Segítségével állított szobrot Érsekújváron Esterházy Jánosnak 2016-ban az Esterházy János Polgári Társulás. Sokat tett a mára zarándokhellyé vált alsóbodoki Esterházy János-emlékhely létrehozásáért is.

Ďurčo Zoltán arról beszélt, hogy Esterházy János életével mutatta be a földbe hullott búzaszem evangéliumi példázatát – a búzaszemét, amely ha nem hal el, maga marad, de ha elhal, hatalmas termést hoz.

Dagmar Babčanovát méltatva Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója, kereszténydemokrata politikus kiemelte, a volt nagykövet felelősen gondolkodó értelmiségiként máig aktívan részt vesz a szlovák keresztény közélet formálásában. „Hitéhez akkor is ragaszkodott, amikor az effajta tanúságtételeknek nagy volt az ára. A kommunizmus évtizedeiben aktívan részt vett a szlovák földalatti egyház életében. Emellett hazafi, akinek szívügye, hogy Szlovákiát más országokkal egyenlően kezeljék. Nemzetközi fórumokon is védi hazája érdekeit és értékeit, ugyanakkor szorgalmazza a reális szlovák önismeret és a mítoszoktól mentes nemzeti történelem kialakítását. Számos fórumon kiállt Esterházy János mellett, vállalva az ezzel járó rengeteg támadást is – mondta Surján László.

Dagmar Babčanová Esterházy János népeket összekötő szerepét a négyszáz éve elhunyt kassai vértanúkéhoz hasonlította: a magyar Pongrácz István, a lengyel Grodziecki Menyhért és a horvát Kőrösi Márk ugyanúgy összekötöttek három nemzetet, mint ahogy Esterházy egymaga lengyeleket, magyarokat és szlovákokat.

Forrás: MTI, Krakkói Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria