Eucharisztikus lelkinapot rendeztek Kecskeméten

Hazai – 2019. december 12., csütörtök | 15:26

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való felkészülés jegyében december 7-én, szombaton lelkinapot szerveztek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye köznevelési intézményeiben dolgozók számára.

A lelkinap szentmiséjét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be a kecskeméti Urunk mennybemenetele-társszékesegyházban. Homíliájában a főpásztor ismertette a nap szentje, Szent Ambrus életét, aki katekumenből lett püspök, kiváló teológus, az Egyház határozott védelmezője, és szentként olyan példakép, aki szenteket termett, hiszen Ágoston is az ő hatására indult el az életszentség útján.

Az érsek megosztotta egy harminc évvel korábbi élményét is: még az előző rendszerben, éppen Szent Ambrus ünnepén látogatta meg utoljára a Belügyminisztérium egy „félelmetes” alkalmazottja, aki évekig zaklatta őt. Bábel Balázs ezt mondta neki: „Nézze! Ma Szent Ambrus püspök ünnepe van. Ő olyan rendőrféle volt, mint maga, de megtért. Magának is meg kellene térnie, kérnie kellene Szent Ambrus pártfogását, és akkor rend lenne.”

A szentmisét előadások követték a Hírös Agóra nagytermében. Bábel Balázs az Eucharisztiáról mint misztériumról szólt, mely életünk kimeríthetetlen titka; az egyes ember életét, lelkét átalakító találkozás az Úrral.

A Jézustól tanult Miatyánk imádságban is kérjük a mennyei kenyeret, hiszen a kérés nem pusztán a napi ételről szól, hanem az Isten országának eledeléről is, hogy soha ne kelljen nélküle élni, hanem minden nap magunkhoz vehessük. A főpásztor kitért arra is: az étkezés létszükségletünk ugyan, de az emberi étkezésben mindig van ritualizálás. Például sajátosan magyar szokás a kenyér „megkeresztelése”, még azok közt az emberek között is, akik nem feltétlenül vallásosak. Bábel Balázs hozzátette, a közös étkezés szeretetünk kifejezése is; jeles alkalmakon, napokon a közösséget az étkezéssel ünnepeljük meg, s így az étkezés nem csupán táplálkozás, hanem rituálé, találkozás, kultúra is.

Az előadás következő részében a főpásztor bibliai és kultúrtörténeti párhuzamokkal mutatta be az eucharisztikus fejlődést, majd beszélt Jézus valóságos jelenlétéről, mely a II. vatikáni zsinat tanítása szerint ötféleképpen jelenik meg a liturgiában. Az ökumenikus távlatról beszélve kitért arra, hogy az Eucharisztia közös ünneplése az ökumenikus mozgalom célja, amelynek elérését nem lehet sürgetni. A teljes közösséghez a hit teljes közösségére van szükség, a közös vezetőkre és a közös Eucharisztiára. Az érsek ezért előadása következő részében a jelenlét, az áldozat és az emlékezet fogalmait ismertette. Beszéde végén a irodalmi példákon keresztül is bemutatta, hogy mi mindent jelent az Eucharisztia az emberek számára.

A program végén Kerpits Miklós, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke megköszönte a főpásztornak, hogy bemutatta a lelkinap szentmiséjét, valamint az előadást. A résztvevőknek a terített asztal mellett lehetőségük nyílt a kötetlen beszélgetésre is.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria