Ezer zarándok érkezett Kalocsára a KÉSZ szervezésében

A program ünnepi szentmisével vette kezdetét, amelyet Bábel Balázs érsek és Fülöp Ernő irodaigazgató celebráltak a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban.

A főpásztor homíliájában felidézte, hogy ebben az évben emlékezünk meg a rendszerváltás 30. évfordulójáról. – Az új lehetőségek világában pártok és különböző szervezetek, kulturális, valamint más egyesületek alakultak. Ilyen volt a Csanád Béla által megalapított keresztények és értelmiségiek egyesülete is – emelte ki Bábel Balázs. – Ez a harminc esztendő hálára késztet bennünket és arra is, hogy megemlékezzünk az alapítókról, köztük az előbb említett Csanád professzor úrról, aki ennek az egyházmegyének volt a papja és akinek korábban tanítványa és kollégája lehettem. Ugyancsak meg kell említeni Bisztyó Józsefet, szintén akasztói származású papot, aki életét Kanadában töltötte, de idős korára hazajött, és összegyűjtött anyagi javait odaadta, hogy az Adalbertinum háza felépülhessen. Most mindketten ott nyugszanak szülőfalujukban, Akasztón, legyen áldott az emlékük.

A kalocsai érsek megjegyezte, nem is gondoljuk ma már, milyen forradalmi volt akkoriban a keresztények számára értelmiségi szövetséget létrehozni, hiszen az azt megelőző negyven esztendőben, a szocializmus idején, tudós csak materialista és marxista alapon lehetett valaki, a vallás ópiumnak, népbutításnak számított.

Voltak persze tudós emberek, művészek, akik titkon keresztények voltak, mint például Kodály Zoltán, de ez a nyilvánosság előtt általában ismeretlen volt. Hogy valaki egyszerre megélhesse értelmiségi létét és hitét, kereszténységét, ahhoz meg kellett változnia a kornak. A KÉSZ segített bennünket ebben: az értelmiségi lét és a hit egyszerre történő megélésében – fogalmazott Bábel Balázs, majd kiemelte, már a szervezet elnevezésében is benne van a program: keresztény, azaz Krisztus-követő, krisztusi ember, és értelmiségi, aki értelmét, az Istentől kapott logoszt, logikát felhasználja és gyarapítja.

Minden igazság, értelem, szépség és jóság az örök Istentől forrásozik, akinek a második személye megtestesült, emberré lett és követésre hív bennünket. Az Atya igazsága és bölcsessége mindig egyszerű és alázatos, és a keresztény értelmiségieknek is ezt az utat kell követniük – hangsúlyozta Bábel Balázs. 

Miután Isten az értelmet megkülönböztető ajándékként adta, a Földön a teremtmények közül az embernek, ezért értelemmel is keresni kell az Istent. Ugyanis minden gondolatnak Isten az alapja, és a kereséshez Ő maga adja az ajándékát. A Szentlélek három ajándéka is kapcsolatban van ezzel: az értelem, a tudomány és a bölcsesség ajándéka – emlékeztetett a szónok. – Az értelem ajándéka abban segít, hogy a világ dolgai Istenhez vezessenek bennünket. A tudományé abban, hogy meglássuk a harmóniát a kinyilatkoztatott igazság és az értelem által felismert igazság között, mert köztük nem lehet ellentét. Ez adja a bölcsességet. Keresztény értelmiséginek lenni tehát egyszerre feladat és ajándék.

Isten bölcsessége maga Jézus Krisztus. Édesanyja, a Szűzanya pedig a Bölcsesség széke. Hozzá is fordulhatunk, ha az élet útján eligazodást keresünk. Az értelmiségi lét nem egzisztencia, hanem létforma; nem „abból” élünk, hanem „úgy” élünk – folytatta a kalocsa-kecskeméti főpásztor, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a diplomáink száma tesz okossá, egy gondolkodó, egyszerű ember, akinek van bölcsessége Istenhez eljutni, és életét Isten törvényei szerint éli, épp oly okos.

Az alapítás harmincadik évfordulóján kapjunk erőre és legyünk tanúi az isteni Bölcsességnek. A hetvenkét tanítvány nekünk is lehet védőszentünk, a világban járva-kelve hirdessük Isten bölcsességét, szépségét és jóságát – biztatott az érsek.

A szentmise után a zarándokok váltott turnusokban látogatást tettek az Érseki Könyvtárban, ahol március óta látható egy eucharisztikus kiállítás, amely a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében állít ki tárgyi emlékeket az 1938-as világkongresszusról.

A zarándokok tiszteletüket tették a székesegyház altemplomában Szent Asztrik érsek földi maradványai előtt, majd pedig az Astriceum Érseki Múzeum barokk kiállítását tekintették meg.

Délután a felújított Szentháromság téren Zsuffa Tünde, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) sajtófőnöke röviden ismertette az előkészület főbb eseményeit, és buzdította az összegyűlt vendégeket a programokon való részvételre 2020 szeptemberében. Ezt követően Bábel Balázs megáldotta az újonnan felállított Szentháromság-oszlopot, amelyet 18. századi formájában faragtak újra, állítottak helyre.

A Kárpát-medencei összmagyar zarándoklat a Loretói litánia eléneklésével zárult. A kalocsa-kecskeméti főpásztor megáldotta a kegytárgyakat, majd főpapi áldásával bocsátotta útra a zarándokokat.

Forrás: NEK

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír