Folytatódott Szombathelyen a teológia és a pszichológia párbeszéde

Hazai – 2018. március 28., szerda | 14:25

Március 26-án folytatódott a „Párbeszédben a teológia és a pszichológia” című előadás-sorozat a Szombathelyi Egyetemi Lelkészség szervezésében. Éger Csaba pszichológus és Németh Norbert egyetemi lelkész előadásának témája a bűn és a bűnbánat volt.

A Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? Bűntudat és bűnbánat elválaszthatatlanságáról című előadás a bűn, a bűntudat, a bűnbánat és bűnbocsánat kérdéskörét érintette. 

Elhangzott: Jézus Krisztus tanításában és az egész kinyilatkoztatásban megtalálható a bűn valósága és az ígért irgalom. Olyan téma ez, amely a bibliai istenképhez, az örömhír lényegéhez vezet. A bűn elkövetése után rendre jelentkezik a bűntudat, a szégyenérzet, ahogy a paradicsomkertben is, és Isten, ahogy az első emberpárnak, úgy nekünk is megígéri és felkínálja a szabadulást a bűntől.

„A bűneink látása ajándék – hangsúlyozta Németh Norbert. – Először ugyan elszomorodunk a bűneink láttán, de majd megtiszteltetésnek vesszük, hogy Isten láttatja velünk őket. Ha nem szembesülünk a bűneinkkel, a legjobb létlehetőségről lemaradhatunk, kimaradhatunk az értékesebb lehetőségekből. Érdekeltek vagyunk abban, hogy lássuk a bűneinket, ebből születik a bűnbánat, amennyiben jól működik a lelkiismeretünk.”

Amit a teológia a bűnök látásának ajándékaként értelmez, azt a pszichológia bűntudatnak hívja. Nem egy veleszületett, az emberi élet kezdetétől stabilan adott látásmódról  van szó, hanem egy finomhangolt érzelemről, amely a saját belső referenciapontunktól (szabályunktól) függően válik aktívvá vagy marad passzív – mondta el Éger Csaba. A pszichológus rámutatott, hogy a bűntudat érzése személyes életünk belső szabályainak megszegése vagy jövőbeli megszegésének gondolata  nyomán alakulhat ki. Evolúciós célja a közösségi lét elősegítése, a proszociális viselkedés és attitűd kialakítása. Ezáltal érthetővé válik, hogy a bűntudat megélésének minősége nem öncélú és irány nélküli, hanem egyéni és közösségi célt szolgál.

Éger Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy bűntudatunk finomhangolását – mi a jó, és mi a rossz? – elsősorban a nevelő környezetünk – szüleink, tanáraink, számunkra meghatározó személyek – végzi. Az „elhangolódott” bűntudat – úgy a felül- mint az alulműködő – romboló hatással lesz önmagunkra és környezetünkre. Példaként említette a pszichológus, hogy eltúlzott bűntudatot eredményezhet a szülők válása, a torz istenkép vagy bántalmazás elszenvedése. Ilyenkor folyamatos, ok nélküli bűntudat alakulhat ki, amely ellehetetleníti a felszabadult, őszinte és mély kapcsolatmegélést önmagunkkal és a környezetünkkel. Ezzel szemben a keretek nélküli nevelés vagy az empátiás képesség hiánya alulműködő bűntudatot hozhat magával. Bűntudat hiányában nem (vagy csak részben) képes az ember felismerni, hogy tökéletlen és fájdalmat tud okozni, ami szintén destruktív egyéni és közösségi léthez vezethet.

„A bűntudatot újra lehet hangolni!” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. A bűntudatban megélt érzelmek felszínre engedése, a belső szabályok meglátása és „feladójuk” felismerése az első lépések saját működésünk megértésének és alakításának útján. Amennyiben rálátunk a belső dinamikáinkra, lehetőségünk nyílik arra, hogy megértsük a szabályok eredetét, és szükség szerint elhagyjuk azokat, amelyeket rombolónak ismerünk fel. Újrahangolt bűntudattal megengedhetjük magunknak, hogy az állandóan jelen levő terhelő bűntudatot (illetve a hiányzó bűntudat kerettelenségét) elengedjük, és valóban szabad, megbocsátó és megbocsátott életet éljünk.

Németh Norbert felvázolta, mi nem a megbocsátás: „Ezek mind látszatmegbocsátások: »Megbocsátok, de nem felejtek!«, »Az idő begyógyítja a sebeket«, »Áh, nem történt semmi«. Amikor csak szavakkal bocsátunk meg, akkor is csak látszatmegbocsátásról van szó, az irgalom nem a be nem teljesített büntetést jelenti.” Az egyetemi lelkész a megbocsátás valódi jelentését is elmagyarázta: „A megbocsátás tudatos döntés, ami a haragunk elengedésével jár, és hidat ver közém és a megbántott vagy megsértő fél közé és Isten közé.”

A teljes előadás ITT tekinthető meg.

A következő előadást Szimbólumaink, ünnepeink értelme és értéke – Hogyan válik megfoghatóvá a megfoghatatlan az életünkben? címmel tartja Németh Norbert és Éger Csaba május 7-én, hétfőn 18 órakor az ELTE Savaria Egyetemi Központ „C” épület nagy előadótermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.).

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyetemi Lelkészség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria