Görögkatolikus liturgikus konferenciát tartottak Nyíregyházán

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az emberiség történelmében nem találtak olyan kultúrát, amely ne igazolná, hogy az ember „homo religiosus”, vagyis „vallásos lény”. A vallásosság együtt jár és járt szertartásokkal, ezért beszélhetünk arról, hogy az ember „homo liturgicus”, vagyis „liturgikus lény”. A vallásosság kifejezési formái igen sokfélék az egyén személyes Isten felé való fordulásától kezdve a legszentebb áldozat bemutatásáig. A konferencia résztvevői ezt a témakört tárgyalták, egyetemes vallási, vallástörténeti, antropológiai, liturgikus, szertartási, lelkiségi, pedagógiai, valamint néprajzi előadások keretében.

Az ünnepi megnyitón a szabolcsi Koncert fúvószenekar és mazsorettcsoport előadása után Szocska A. Ábel OSBM, a nyíregyházi görögkatolikus egyházmegye apostoli kormányzója köszöntötte a konferencia résztvevőit. A tanácskozáson hat szekcióban hazai és külföldi előadók szólaltak fel.

Seszták István, a Hajdúdorogi Egyházmegye pasztorális helynöke és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorhelyettese beszédében hangsúlyozta: a Homo liturgicus címmel meghirdetett szimpózium a görögkatolikus teológiai napok rendezvénye.

Díszelőadásában Jelenits István A bibliai olvasmányok és magyarázatuk a liturgiában címmel a homília és a homo liturgicus kapcsolatát mutatta be. Az első szekcióban Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora A silentium sacrum a római liturgiában; Kálmán Péter, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatója Desiderium ex aliqua re silentium. Ad quies active; Kiss Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a müncheni Lajos Miksa Egyetem katolikus teológiai fakultásának doktorandusza A II. vatikáni zsinat recepciójának kezdetéről; Seszták István Az ember mint a kinyilatkoztatás címzettje. A kinyilatkoztatás mint válasz az emberre című előadása hangzott el.

Az első nap délutáni előadói között Gánicz Endre, a Szent Atanáz-főiskola professzora a Zsoltárok az ó- és újszövetségi Szentírásban; Oláh János A gallikán mise szerkezete; Vesztróczi Luca egyház- és szociálpolitikus A liturgia a nyugati egyházban betöltött szerepének megváltozásáról; Bohács Béla, az Eperjesi Egyetem görögkatolikus teológiai karának professzora Anaxiosz – A pap liturgikus megfosztása a papi méltóságától az 1740-ben kiadott Archieratikon alapján; végül Szolánszky Ágoston, az ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézet liturgikus tanára A liturgikus előírások és a népi liturgikus szokások szimbiózisa a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyében. Pro és kontra meglátás címmel tartott előadást.

A harmadik csoportban Schindler Mátyás A „homo liturgicus” valláslélektani gyökerei; Vincze Krisztián, a PPKE Keresztény Bölcseleti Tanszékének vezetője Simone Weil imádkozó embere; Soltész János, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora Imádság, erények, kegyelmi adományok; Obbágy László, a Szent Atanáz-főiskola gyakorlati teológiai tanszékének vezetője és a Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatási felügyelője Liturgia és katekézis: ajándék, esély, feladat; valamint Verdes Miklós Liturgikus nevelés – a liturgia nevelő szerepe. A bizánci hagyomány szempontjai címmel tartott előadást.

A második napon a néprajzi megközelítés állt a középpontban. Nagy Réka Anna A szentkultusz újjáéledő formái és hatása egy fiatal vallási közösség életében – Rózsaeső imaestek a Nyolc Boldogság Közösség szervezésében című előadása után Perger Gyula A hívő nép és a kételkedő egyház. A csatkai csoda egyházi vizsgálatai címmel tartott értkezését hallhatták a résztvevők. Gyöngyössy Orsolya már az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve választott témát: Varga Mihály plébános lourdes-i zarándokútja 1899-ben. Barna Gábor „…a hit életereje pezsg…” – Egy 19. század végi vallási társulat spiritualitása a társulati szertartások tükrében, illetve Pallai Béla Temetési búcsúztatók görögkatolikus egyházunkban című előadása zárta a szekciót.

Az ötödik szekcióban P. Szalay Emőke A református egyházművészet művészettörténeti és néprajzi jelentősége címmel tartott bemutatót múzeumi kincsekből. A délelőtt folyamán Nagy Károly Zsolt „Itt van Isten köztünk…” Térhasználati kérdések a református egyházban; Sabo Katalin Liturgia és könyvművészet: a liturgikus tételek vizuális megjelenítésének jelentősége; Bodor Mária A máriapócsi kegyhely bemutatása a Zempléni Múzeum képeslevelezőlap-gyűjteményének tükrében; végül Földvári Katalin Az eredeti pócsi ikon liturgikus tisztelete Bécsben a 18. században című előadása hangzott el.

Az utolsó szekcióban Kissné Mogyorósi Pálma Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében. Litánia a protestáns graduálokban; Deák Péter Az egyházi művészet hatása a kortárs könnyűzenére; Papp Tibor A liturgikus diakónia; Polyák Imre A Név, melyben üdvözülhetünk… – Gondolatok a Jézus-imáról címmel tartott előadást. Ivancsó István, a Szent Atanáz-főiskola liturgikus tanszékének vezetője, a liturgikus szimpóziumok főszervezője és házigazdája Görögkatolikus egyházunk négy legfontosabb imádságos és énekes könyve című előadásával fejeződött be a konferencia.

Mint eddig minden alkalommal, nyomtatott formában is megjelennek majd az elhangzott előadások, részletes bibliográfiával és lábjegyzetekkel.

Fotó: Ballai Béla

Magyar Kurír