Görögkatolikus ruszin közösségi ház épült Debrecen-Józsán

2017. július 7-én ünnepélyes keretek között tették le a görögkatolikus ruszin közösségi ház alapkövét Debrecen-Józsán. 

Az április 26-án tartott avató ünnepségen Kocsis Fülöp érsek-metropolita megáldotta a ruszin közösségi házat. Az épületre felkerült az a címer és fakereszt, melyet március 27-én Ferenc pápa áldott meg Rómában.

Kocsis Fülöp köszöntőjében kiemelte: rajtunk múlik, hogy valóban történelmi hatású lesz-e ez az esemény, vagy sem. A főpásztor arra buzdított, hogy az elénk tornyosuló akadályok hitünkben ne rendítsenek meg. Erre jó példa a közösségi ház; az ilyen fejlesztések kiküszöbölik belőlünk az elkeseredést és gyűlölködést, és mindinkább arra sarkallnak, hogy észrevegyük, mi a feladatunk – mondta az érsek-metropolita.

„Közösségi házat azért hozunk létre, hogy az közösséget teremtsen. Nyitott közösséget. Nem csak néhány embernek, egy kisebbségnek, hiszen nem nevezhető közösségnek az, ami másokat kizár. Egy társulás akkor élő, ha befogadó tud lenni” – hangsúlyozta a főpásztor. Reményét fejezte ki, hogy „eljöhet az a nap, amikor ukrán testvéreink is meglátogatnak minket Debrecenben, és velük együtt dicsőíthetjük az Úristent”.

Zárásként a görögkatolikus főpásztor bejelentette, hogy e ház csak kezdet, a várostól kapott telken van még hely egy még pompásabb építménynek. „Ha nyitott közösséget akarunk, akkor túl kell lépni a földi határokon, és mennyei közösséget kell építeni. Ha a Jóisten is segíti az elképzeléseket, akkor elkészülhet Debrecen első ruszin fatemploma” – mondta Kocsis Fülöp érsek-metropolita.

Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója történelmi jelentőségűnek nevezte a debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház létrejöttét.

Az ünnepi eseményen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is részt vett. Elmondta, hogy a ruszin közösségi ház felépítését 39 millió forinttal támogatta a kormány, működtetésre 5 millió, kutatásokra további 4 millió forintot biztosít a jövőben.

Magyarországon tizenhárom őslakos nemzetiséget ismer el az alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik – közölte a politikus.

Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere megerősítette, hogy a regionális központi szerepre törekvő Debrecenre is számíthatnak a határon túli kisebbségek; a város felelősséget érez irántuk.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye; MTI

Magyar Kurír