Hajdú Miklós börtönlelkészről nevezték el a sátoraljaújhelyi börtön egyházi könyvtárát

Hazai – 2022. június 26., vasárnap | 13:00

Június 17-én áldotta meg a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben Berta Tibor dandártábornok, tábori püspök az intézet egykori börtönlelkészéről, Hajdú Miklósról elnevezett egyházi könyvtárat, mely más egyházi könyvtárak felajánlásaiból jött létre.

A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön egy éve vesztette el börtönlelkészét, Hajdú Miklóst, a magyarországi katolikus börtönlelkészek korábbi vezetőlelkészét. Miklós atya számos terve közül kiemelkedő volt annak az egyházi könyvtárnak a kezdeményezése, mely a szabadságvesztésüket töltő elítéltek reintegrációját szolgálja lelki olvasmányokkal. Az első könyvfelajánlásokat a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtár tette meg, majd a kezdeményezés félbeszakadt, miután a járványügyi helyzet miatt a büntetés-végrehajtási intézetekben zárlatot rendeltek el.

Az intézet méltó módon kívánt emléket állítani szeretett börtönlelkészének, így merült fel annak a gondolata, hogy a Hajdú Miklós által álmodott és indított könyvtárat róla nevezzék el halála első évfordulóján.

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülésével összefogva egy olyan példaértékű, ökumenikus könyvgyűjtő akció szerveződött, melynek eredményeként a könyvtári állomány rövid idő alatt megsokszorozódott, feltöltésre került, valamint Hajdú Miklós használati tárgyaiból emléksarkot is kialakítottak.

A könyvtár ünnepélyes névadójára június 17-én került sor az intézet kápolnájában.

Köszöntőjében Rózsahegyi Tamás bv. ezredes, intézetparancsnok az egyházi könyvtár kezdeményezésének jelentőségét emelte ki Hajdú Miklós sokoldalú papi életútjából.

Ezt követően Kovács Áron, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnökségi tagja, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtára tudományos munkatársa arról a könyvgyűjtő akcióról számolt be, amelynek eredményeként „az egész ország megmozdult Pannonhalmától Nyíregyházáig”, hiszen számos történelmi múltú egyházi könyvtár ajánlott fel köteteket a római katolikus, református, evangélikus, unitárius és a zsidó felekezet részéről. A felsorolt felekezetek mellett a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárának igazgatója, Kührner Éva válogatásában számos görögkatolikus művészettörténeti és lelkiségi irodalommal is gazdagodott a könyvtár.

Pavlics Tamás börtönmúzeumi főelőadó egy további kötet elhelyezését javasolta a könyvtár állományába, amikor Hajdú Miklós 1989 és 2020 között végzett börtönlelkészi szolgálatának Historia Domusát ismertette, mely a közelmúltban jelent meg a Börtönmúzeum 8. köteteként.

Kecskés Attila börtönlelkész az emléksarok tárlójában elhelyezett személyes használati tárgyakon keresztül elevenítette fel Hajdú Miklóshoz kapcsolódó emlékeit, majd az ünnepség az Egyházi Könyvárak Egyesülésével kötendő ajándékozási szerződés aláírásával folytatódott, melyet Berta Tibor névadó gesztusa és áldása követett. A zárszót Barna Ferenc sátoraljaújhelyi állomásfőnök mondta.

* * *

Hajdú Miklós 1955. december 14-én született Hernádkakon. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett 1974-ben. Ezt követően az Egri Hittudományi Főiskolán végezte teológiai tanulmányait, 1981-ben szentelték pappá. Káplánként szolgált 1981 és 1984 között Sárospatakon, majd Tiszacsermelyre helyezték, ahol 1984 és 1997 között volt plébános.

Ebben az időszakban keresett olyan szellemi kört, mely szociális érzékenységének, tenni akarásának megfelelt; így került kapcsolatba a büntetés-végrehajtási szervezettel. A rendszerváltozás évei alatt végbement politikai változások tették lehetővé, hogy a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben a vallási élet újrainduljon. Makranczi Géza sátoraljaújhelyi plébános ajánlásával Hajdú Miklós 1989. szeptember 1-jétől tartott alkalmanként vallási foglalkozásokat a fogvatartottaknak, majd karácsonykor megtartották nekik az első szentmisét. 1997-ig a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben, majd erdőkövesdi plébánosi kinevezését követően a Heves Megyei Bv. Intézetben végzett lelkipásztori tevékenységet.

Magyarországon a Börtönlelkészi Szolgálat 2000. augusztus 1-jei hatállyal indult újra, Hajdú Miklóst ekkortól nevezték ki a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönbe börtönlelkésznek. Az ezredfordulótól haláláig különös odafigyeléssel, szorgalommal, kreativitással látta el lelkipásztori feladatait a fogvatartottak és a személyi állomány körében is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából 2006 végétől hivatalosan is a Katolikus Börtönlelkészi Szolgálat koordinátora volt. Meghatározó szerepe volt a börtönlelkészi szolgálat alapdokumentumainak megalkotásában, a börtönlelkészek feladatkörének meghatározásában.

Papi teendői mellett számos olyan kezdeményezés származik tőle, melyeket Magyarországon, Európában, sőt az egész világon elsőként valósított meg. Felismerve a cursillo mint közösségi lelkigyakorlatos módszer hatékonyságát, a börtön falai között is meghonosította azt a hazai intézetekben. 2014-ben tartották Sátoraljaújhelyen az első börtöncursillót, majd az ezt megerősítő ultreya alkalmakat is. E munka kiemelkedő állomása volt, hogy 2015-ben a cursillósok Rómában rendezett konferenciájára a sátoraljaújhelyi elítéltek készíthettek ajándékot Ferenc pápának.

2016-ban Hajdú Miklós első alkalommal szervezte meg a Fogvatartottak Országos Zarándoklatát Mátraverebély-Szentkútra, amit 2017-ben a személyi állomány részére megvalósított zarándoklat követett.

Az intézeti kápolna volt a helyszíne a heti rendszerességgel megtartott miséinek és a református, evangélikus, görögkatolikus lelkészekkel, teológushallgatókkal közösen tartott Mécses Klubnak.

Az istentiszteleti alkalmakon túl egyéni foglalkozásokat tartott a fogvatartottaknak, a látogatások alkalmával a hozzátartozóknak is. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön személyi állománya részére mindig elérhető volt szolgálati időben és azon kívül is. 

Intézeti munkája messze meghaladta lelkipásztori tevékenységi körét, tudományos munkássága a büntetés-végrehajtás szempontjából is jelentős. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön fennállásának centenáriumára írt kötet társszerzője volt. Ezt a munkáját a 2005 óta eltelt időszak historia domusbeli bejegyzései alapján kívánta folytatni és szerkesztett formában megjelentetni. Ezen dolgozott utolsó, kórházban töltött napjai alatt is. Rendszeresen írt tanulmányokat a Börtönügyi Szemlébe, illetve más hitéleti folyóiratokba is.

Munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el egyházi és állami részről egyaránt.

Nyugdíjba vonulása 2020-ban jelképes volt, folytatta munkáját és szolgálatát utána is.

2021. április 14-én hunyt el.

Forrás: Katonai Tábori Püspökség; Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg és fotó: Feczkó Ágnes

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria