Hátrányos helyzetű települések fejlesztését célozza a Katolikus Karitász programja

Az ormánsági Téseny és Kisszentmárton összesen négy utcát, kétszáz házat és ötszáz lelket számlál. Mindkét település távol fekszik a fő közlekedési útvonalaktól és munkahelyektől, összetett szociális problémákkal küzd.

A hátrányos helyeztű emberek támogatásában tapasztalattal rendelkező karitatív szervezetek új módon kívánnak hozzájárulni a hasonló nehézségekkel küzdő települések lakossága elvándorlásának lassításához, az ott élő családok megélhetésének megszilárdításához, életkörülményeik javításához  a Felzárkózó települések elnevezésű program keretében.

A hosszú távú program célja, hogy Magyarország komplex mutatók alapján háromszáz leghátrányosabb helyzetű településén a Máltai „jelenlét-módszer” alapján fogantatástól foglalkoztatásig segítse az arra rászorulókat. A felzárkóztatás a hátrányos helyzetű családok életében való mindennapi támogató jelenléttel és települési szociális diagnózison alapuló célzott, komplex segítségnyújtással lehetséges.

A programban részt vesz a Katolikus Karitász is két Baranya megyei kistelepülésen, Tésenyben és Kisszentmártonban, ahol számos gyermekeket és a családokat célzó program mellett egy teremtésvédelmi és öngondoskodást segítő mintaprojektet indított.

A karitatív munkában jelentős hagyomány a lakossági kiskertek művelésének segítése, lévén, hogy az önellátásra törekvés ma is az egyik legfontosabb célkitűzés a vidéki családok életében. Így Tésenyben és Kisszentmártonban is, ahol a családok 25 százaléka még mindig rendelkezik veteményeskerttel; gyümölcsfák nevelésével, gondozásával pedig szinte minden portán foglalkoznak. A segélyszervezet munkatársai által készített települési állapotfelmérés egyértelműen igazolta, hogy a gyümölcstermesztés megerősítése és a kiskertek bővítése iránt mindkét településen jelentős lakossági igény mutatkozik. A tésenyi és kisszentmártoni diagnózis arra is rámutatott, hogy a háztartások szerény jövedelmi viszonyai egyre kevésbé teszik lehetővé az elöregedett gyümölcsfaállományok pótlását, a lakossági kiskertek esetében az elégséges mennyiségű tavaszi szaporítóanyag beszerzését: főként a vetőburgonya, fokhagyma és dughagyma megvásárlása ütközik nehézségbe, mert ezek az elmúlt években jelentős mértékben megdrágultak.

Február 29-én fontos állomáshoz érkeztek: közel 100 családi portán 552 gyümölcsfát ültettek el a lakosok, melyet a Katolikus Karitász adományként biztosított számukra; március első felében pedig 50 háztartás bővítheti kiskertjének méretét a megérkező szaporítóanyagoknak köszönhetően.

A segélyszervezet már a program tervezéskor gondot fordított arra, hogy a megvalósítás során Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának megfelelően járjon el. Régi tájfajta gyümölcsfacsemetéket alkalmaztak, mert ezek az évszázadok során már alkalmazkodtak az ormánsági klimatikus viszonyokhoz. A megfelelő fajtakiválasztásnak köszönhetően lehetségessé vált a biológiai sokféleség megtartása, és várhatóan erős lesz a csemeték növekedési esélye és állékonysága. A most ültetett tájfajta gyümölcsfák szolgáltatják majd azokat a vesszőket, amelyek az oltással és szemzéssel történő tudatos helyi fajtamegőrzés alapját képezhetik. E sok évszázados tudás megőrzését és a két településen élő fiatal családapáknak való átadását „gyümölcsészeti-szakember” segíti. A program során alkalmazott megoldások a Dráva-mente ártéri gyümölcsészeti hagyományára, illetve az ormánsági etnopomológiai (népi gyümölcsészeti) kutatások eredményeire épülnek. A kiosztott facsemeték 2-4 év múlva fordulnak termőre, később évente 30 tonna gyümölccsel gazdagíthatják a családokat.

A program része a települések klímaadaptációs képességének erősítése is: a veteményeskertek területének növelése mostantól sok portán köztesműveléssel történik (gyümölcsössel kombinált veteményeskertek); a klímaváltozás során jelentkező tartós nyári hőségidőszakok hatásmérséklése is megvalósul; ez a csemeték terebélyesedéséből adódó árnyékhatás előzetes megtervezését igényelte, különös tekintettel a lakóépületek benapozott homlokzatainak árnyékolására. A projekt az érintett önkormányzatok klímaadaptációs stratégiájának megvalósításához is hozzájárul: az elültetett gyümölcsfacsemeték fákká terebélyesedve minden évben 6 ezer kilogramm szén-dioxidot lélegeznek be, 500 négytagú család számára bocsátanak ki egy évre elegendő oxigént, illetve évente mintegy 2 tonna szén-dioxidot kötnek meg.

Szöveg: Decsi-Bíró Adrienn, Hideg József

Forrás: Katolikus Karitász

Fotó: Majoros Árpád /Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír