Hitoktatók Veni Sancte szentmiséje Győrben

Hazai – 2021. október 5., kedd | 9:47

Veres András megyéspüspök október 2-án a Nagyboldogasszony-székesegyházban az egyházmegye hitoktatóinak mutatott be Veni Sancte szentmisét, szolgálatuk gyümölcseiért és a rájuk bízottakért. Koncelebrált Böcskei Győző, a székesegyház plébánosa; Balázs Tamás, a Szent Imre-templom plébánosa, az egyházmegyei hitoktatási szervezet igazgatója; Kovács Gergő Vilmos soproni templomigazgató, iskolalelkész.

„Bármit tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek” – idézte Szent Pál apostolt Veres András győri megyéspüspök a szentmise elején. A főpásztor hangsúlyozta: a hívő ember Jézus nevében akarja szolgálatát végezni, bárhová állította a Gondviselés. Naponta átéljük, hogy Isten nélkül sok esetben semmire sem lennénk képesek. Kérjük Isten áldását arra a szolgálatra, amelyre meghívott bennünket, hogy lelkiismeretesen, teljes odaadással tudjuk végezni a tanév folyamán.

Szentbeszédében Veres András püspök az Istentől kapott hivatásról elmélkedett: a keresztségben az istengyermeki hivatást minden ember megkapja. Ugyanakkor Isten mindenkinek adott egy személyes, csak rá szabott feladatot. Ezt kell megtalálnunk földi életünkben, hogy beteljesíthessük Isten akaratát. Ha azt tesszük, amit a Gondviselés csak nekünk szánt, akkor megtaláljuk mind földi, mind örök boldogságunkat. Az egy test közösségében, Isten választott népében lehet másokéhoz hasonló hivatásunk is: ilyen a hitoktatói hivatás is.

Szent Pál rómaiakhoz írt levelében ez áll: a hit hallásból ered. Ez azt feltételezi, hogy kell, aki hirdesse az evangéliumot, hogy hit születhessen az emberekben. Szükség van igehirdetőkre, akik elhivatottságból, Isten és ember iránti szeretetből végzik szolgálatukat.

Nemegyszer az érdektelenség falán kellene áthatolni egy-egy hittanórán. Ettől ne essünk kétségbe. Nem kell félnünk attól, ha zárt kapukat találunk, maga Jézus is átélte ezt – buzdította a Győri Egyházmegye hitoktatóit a főpásztor. – Ha úgy érezzük, hogy a beíratott gyermekek között is van olyan, aki „a háta közepére” sem kívánja az egészet, vállaljuk ezt a keresztet. Nagyra kell értékelni, hogy szülei belső ösztönzésből fakadóan a hittant választották – ez még nagyobb odaadásra kell, hogy sarkalljon. Ez az Egyház missziós küldetéséhez kapcsolódik.

Ma Európa-szerte kirajzolódik: Egyházunknak legnagyobb gyengesége az, hogy hívő közösségeink nem képesek missziós lelkülettel élni. Pedig Jézus arra hívott minden megkeresztelt embert, hogy Isten országát hirdesse, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érezzük magunkat jól ott, ahol kihívás van. Valahol, szíve, lelke, személyisége legmélyén minden ember istenhívő, csak nem vallásos. A nyiladozó istenhitet segíteni kell növekedni; nemcsak a gyermekeknél kell ezt elérni, hanem szüleiknél is. A személyes istenélmény megtapasztalására kell segíteni a ránk bízottakat, hogy Isten ismerete mellett eljussanak az Istennel való személyes kapcsolatra is – mondta a megyéspüspök.

Október 2., a szent őrzőangyalok emléknapja kapcsán a szónok kiemelte: a kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy Isten segítőnknek teremtette őket, hogy az Isten által mutatott úton megmaradjunk. Figyelnünk kell rájuk mindennapi szolgálatainkban, mert ők az üdvösségünk felé akarnak vezetni, a javunkat akarják. Engedjünk ezeknek a belső hangoknak.

Isten minket is őrzőangyaloknak szán, hogy másokat segítsünk az üdvösség útján – folytatta gondolatmenetét Veres András. – Ember senkinek sem tud hitet adni, de Isten felé tudjuk vezetni mindenkinek az útját. A hitoktató feladata Istenről hitelesen, meggyőzően beszélni, szeretetét hitelesen feltárni másoknak. Ebben válunk az üdvösség szolgáivá. Akkor tudjuk jól végezni ezt a szolgálatot, ha az angyalokhoz hasonlóan mindig Isten színe előtt, az ő jelenlétében élünk, imádságban Istenre figyelünk.

A szentmise evangéliumában Jézus szavait hallhattuk: „Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába.” (Mt 18,3) Az akkori zsidó felfogás szerint a gyermeknek semmihez nem volt joga, csak az apja oltalmát, gondviselését, szeretetét élvezhette; az apa kötelessége és feladata volt, hogy gyermeke jogát védje. Az apa gyermeke számára gondviselő, szerető, óvó atya volt – Isten nekünk ilyen atyánk. Ezért mondja Jézus, hogy térjünk meg, és így gondolkodjunk: a gondviselő Istentől csak jót fogunk kapni, mindenben meg fog védelmezni. Bízzunk benne, ahogy a gyermek megbízik anyjában, apjában – hangzott el a győri megyéspüspök prédikációjában.

A szentmisét követően köszöntötték Császárné Salgó Magdolna hosszú évek szolgálata után nyugdíjba vonuló tatai hitoktatót.

Veres András püspök arra kérte, hogy ezután imáival segítse azokat, akik a mindennapi hitoktatói feladatokat látják el.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria