Hogyan engedheti Isten mindezt? – Online „Szólj be a papnak!” estet tartottak négy egyház püspökével

A beszélgetést Berecz Péter moderálta közreműködése mellett. A találkozót élőben közvetítette a Bonum TV és a „Szólj be a papnak” Facebook-oldala.

Pusztuló környezet, világjárványok, háborús feszültségek… egyre több sebből vérzik a teremtett világ. Hogyan engedheti Isten mindezt? Mi lesz mindennek a következménye? E témában folyt a beszélgetés.

Az emberiség által elkövetett bűnök, az Isten haragja vagy épp a gonosz az oka a jelenlegi helyzetnek a világon? – szólt az egyik kérdés.

Kocsis Fülöp felhívta a figyelmet arra, hogy Isten végtelenül és tökéletesen szeret minket, soha nem haragszik ránk és nem büntet. A járvány figyelmeztetés, de nem büntetés. Ha mégis ezt érezzük, elfeledkeztünk Isten szeretetéről.

Fabiny Tamás szerint valódi katasztrófahelyzetet élünk meg, ami elgondolkodásra ösztönöz minket: mire akar figyelmeztetni általa az Isten, minek a próbatétele ez a helyzet? De semmiképpen nem egy bosszúálló Isten képét kell kialakítanunk magunkban, és nem őt kell okulnunk érte.

Fekete Károly az emberre helyezte a hangsúlyt, akiben a gonosz belül létező erő. Az ember saját „istenkedése”, gazdagság- és hatalomvágya vezetett a jelenlegi állapothoz. Kiemelte, ha nem végzünk önvizsgálatot, akkor lesz folytatás, ezért hogy megtaláljuk a vakcinát, számot kell vetni eddigi életünkkel, és nem a halál, hanem az élet civilizációját folytatva kell tovább élni.

Érkeztek kérdések a hamis prófétákra és arra vonatkozóan, a végidőket éljük-e mostanság, elközelgett-e Krisztus második eljövetele?

Palánki Ferenc püspök rámutatott, a világ létezése véges, ahogy az ember földi élete is: de ez nem Isten büntetése. Ha hiszünk Jézus Krisztusban, vele együtt a feltámadásban lesz részünk. A végidő szempontjából nem mindegy, hogyan élek, hogyan viselkedek, szeretek, hogyan követem Jézus Krisztust. A hamis, önjelölt próféták többször megmondták már a világ végének az időpontját, de azok a dátumok mind elmúltak. A mi feladatunk Istenre figyelve meghallani az igaz lelkű tanítók szavát.

Fekete Károly püspök szerint az apokaliptikus jeleket rosszul értelmezők megállnak a katasztrófáknál. Mi, keresztény emberek viszont életünk jeleit reménységként éljük meg, melyek visszahatnak jelenlegi életünkre. Nem rettegve nézünk előre, hanem más életfelfogással éljük az életünket. Az újteremtés gondolata új ég és új föld létrejöttében gyönyörködik, amikor megszűnnek a betegségek és minden rossz a világban. Az Isten léte kiteljesedik, ami magunkra vonatkoztatva változást, megtérést hozhat, egy, az Isten akaratának megismerését szolgáló tanulási folyamatban. Aki tud olvasni a jelekből, eljut Isten akaratáig, megvalósul az igaz prófécia, aki nem tanul meg olvasni a jelekből, annál a hamis prófécia valósul meg.

Palánki Ferenc püspök Kerényi Lajos piarista szerzetest idézve a készenlét állapotának fontosságát emelte ki, mely szerint a nagy dolgokra készülni kell, de az igazán nagy dolgokra mindig készen kell állni. Így az Istennel való végső találkozásra is, amelyre nem rettegő félelemmel kell tekinteni, hanem készen állni rá mindig, állapottól függetlenül.

A teremtésvédelem, illetve a környezetvédelem közti különbözőségekről és a teremtett világ megóvása érdekében végzett feladatokról is kérdezték az egyházi vezetőket, továbbá a „Maradj otthon!” kampány jegyében meghozott intézkedésekről. Szóba került, miért nem hirdetettek világméretű bűnbánatot az egyházak az emberek által elkövetett bűnök miatt, valamint az is, miért egy felsőbb hatalomtól várjuk a megtisztulás lehetőségét?

Feltették a kérdést: Lehet-e az ébredés korszaka a mostani? Tapasztalnak-e az egyházak Istenhez fordulást a nem hívő emberek részéről? A járvány utáni időszakban is maradnak-e az online igehirdetések, szentmiseközvetítések, egyéb liturgikus alkalmak?

Palánki Ferenc úgy véli, nem szabad elfelejteni, hogy a római katolikus liturgikus alkalmak nem virtuálisak. Közösséghez kötődnek, ezért fontos, hogy a járvány elmúltával személyesen részt vegyünk a szentmiséken, és ne mint egy színházi előadást, nézzük azokat. A katolikusok hite szerint az Egyház nem egy szervezet, hanem Krisztus titokzatos teste, és a hit nem választható el tőle. Nincs olyan, hogy Krisztusra igent mondok, de „a magam módján vagyok vallásos”, és az egyházra, vagy a templomra pedig nemet mondok, nem kötődök közösséghez, és én fogom meghatározni, hogyan éljek. Egyedül, közösség nélkül élni keresztény módon nem lehet.

Kocsis Fülöp a jelenlegi, lelassult élet által hordozott értékek megőrzését emelte ki, amire vigyázni kell, nehogy elvesszen, mire vége lesz a járványnak, mert akkor semmit nem tanultunk belőle. Nem szabad elfelejtenünk mindennek a hasznát, és figyelnünk kell rá, hogy tudatosan építsük be az életünkbe.

Fabiny Tamás Ferenc pápát idézte, aki, még bíborosként mondta, hogy Jézus az ajtó előtt áll és zörget, de az egyház ajtaján belülről zörget, mert ki akar lépni a világba. Nem szabad tehát Krisztust „bezárni az egyházba”, a templomba, hanem ki kell engedni a világba, és a misszióban követnünk kell őt.

Fekete Károly úgy látja, az online tér a járvány utáni időben is lehetőséget ad majd, hogy elérjünk az örömhírrel olyan embereket, akik nem járnak templomba. Ám hangsúlyozta, hogy ezek csupán hiánypótló, a hitéletet segítő, kiegészítő lehetőségek maradnak, az istentiszteleteket nem az online térben kívánják folytatni.

A virtuális találkozó az Úr imádsága, a Miatyánk közös imádkozásával, majd a négy püspök áldásával zárult.

Az eseményről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szoljbeapapnak.blog.hu

Magyar Kurír