Holtában is beszél – Mindszenty bíborosra emlékeztek Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A meghívott vendégek és előadók közt volt Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Székely János szombathelyi megyéspüspök; Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke; Balogh Margit történész, Mindszenty-kutató; Barna Gábor néprajzkutató; Déri Péter, a hercegprímás szülőfaluja, Csehimindszent plébánosa; Soós Viktor Attila történész; Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke; Török Csaba teológus és a házigazda Sajgó Szabolcs SJ.

A nap során koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a józsefvárosi önkormányzat a bíborosról elnevezett téren, a boldog emlékű főpásztort ábrázoló szobornál. 2015 óta viseli Mindszenty József nevét a József utca és a Tolnai Lajos utca találkozásánál fekvő tér a VIII. kerületben. A bíboros 1949. szeptember 27-től 1954. május 13-ig itt, a volt Conti utcai börtönben raboskodott a leghosszabb ideig. Az ünnepségen Sára Botond polgármester és Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke mondott beszédet; záróeseményeként pedig Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatott be hálaadó szentmisét a Szent István-bazilikában, melyen a zenei szolgálatot a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikar végezte, amely a szertartás után koncertet is adott.

A Párbeszéd Háza befogadóképessége miatt regisztrációhoz kötött eseményre a jelentkezést gyorsan le kellett zárni, olyan nagy volt az érdeklődés. Így tehát igen zsúfolt teremben nyitotta meg az egész napos programsorozatot Veres András püspök, aki köszöntőjében kiemelte, hogy Mindszenty József bíborost életében se tudták elhallgattatni, holtában is beszél. Hozzátette, hogy a barna és vörös diktatúra börtöneit is megjárt főpap fehér vértanúként halt meg, hiszen bár a kommunista diktatúra börtönbe vetette, megkínozta, véresre verte, de vigyázott rá, hogy ne lehessen véres vértanúja az Egyháznak. Veres András püspök arról is szólt, hogy Mindszenty bíboros szavai már életében beszédesek voltak, már akkor sokaknak adott erőt, s így van ez manapság is. A világban szétszóródott magyarok, de minden keresztény ember számára a vallásszabadság emblematikus alakja lett. A bíboros élete, példája, kitartása hitet, erőt, reményt adott és ad ma is mindenkinek szerte a nagyvilágban. Az MKPK elnöke kiemelte, hogy a Mindszenty Alapítvánnyal pertársaságot alkotva segítik a bíboros oltárra emelésének ügyét. Veres András köszöntője végén emlékeztetett, hogy a mártír sorsú főpásztor sírja egykor Mariazellben, majd az újratemetést követően Esztergomban is zarándokhellyé vált. Szent II. János Pál pápa mind a kettőt felkereste, s a fiatalok is itt ismerhetik meg egy hívő főpap helytállása példáján keresztül a korszak, a diktatúra embertelenségét.

Az egész napos programsorozatot Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője, Mindszenty bíboros boldoggáavatási ügyének viceposztulátora vezette. Habsburg-Lotharingiai Mihállyal, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány kuratóriumi elnökével együtt beszámoltak arról, hol tart a bíboros kanonizációja.

A főherceg ismertette a boldoggá és a szentté avatás közötti különbséget, az eljárás menetét, megtudhatták a jelenlévők, hogy a pert mindig az elhalálozás helyéről kell elindítani, így Mindszenty József bíboros ügyét is Bécsből indították el. Habsburg Mihály arról is szólt, hogy a nagy mennyiségű dokumentum feldolgozása, rendszerezése, a Vatikánba küldendő „Positio” elkészítése húsz esztendőt vett igénybe. 2018 nyarán a Szentek Ügyeinek Kongregációja Mindszenty bíboros ügyében megtartotta a teológusok, tanácsosok ülését, úgynevezett különleges kongresszusát, melyen szakmai alapon vizsgálták és értékelték az életszentség megvalósulását. Az egyhangú pozitív döntésről írásbeli összefoglaló készült, mely a kongregáció főpapjainak rendes ülése elé kerül majd. Ők alakítják ki és véglegesítik a hivatal álláspontját, melyet Ferenc pápa elé terjesztenek. Ennek alapján ő ismerheti el a hősies erény gyakorlását Mindszenty József bíboros ügyében, hiszen egyedül a mindenkori egyházfő jogosult elrendelni az életszentség hivatalos elismerését jelentő dekrétum kiadását.

Kovács Gergely viceposztulátor szólt arról is, hogy Mindszenty bíboros élete nagyon nagy nyilvánosság előtt ismert, tisztelete szerte a világban megvan. Boldoggáavatási eljárását nagyon sokan kísérik figyelemmel és nagyon várják.

Barna Gábor néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem tanára a szentek tiszteletének néhány általános művelődés- és társadalomtörténeti vonatkozásáról tartott előadásában beszélt a szentek kultuszának korszakairól, a szentek sírjainak felkereséséről, a búcsújáró helyek és a legendák kialakulásáról.

Déri Péter, a bíboros szülőfaluja, Csehimindszent plébánosa arról számolt be, miként újították fel Mindszenty bíboros egykori szülőházát, miként rendeznek benne kiállítást, s hogy állami pályázatok elnyerésével miként szeretnék további emlékek felelevenítésével segíteni a Mindszenty-kultusz fenntartását. A plébános a felújítások kapcsán hangsúlyozta: a település „engesztelőközpont”, a terek megtelnek lélekkel, s a zarándokok Csehimindszenten megérezhetik, hogy Isten már minden bizonnyal kanonizálta a szeretetet hősies fokon megélő főpásztort.

Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Mindszenty bíboros monográfiáinak írója a főpásztor rendszerváltozás előtti és utáni megítéléséről beszélt. Szólt a forrásokról, melyek sokszor álhíreket tartalmaznak, beszélt a levéltári kutatásokról, hiszen ötvennyolc levéltárban találhatók Mindszenty bíborosról anyagok, melyeknek egy része még ma sem kutatható. Szólt arról, hogy még ma is kerülnek elő anyagok különböző hagyatékokból, melyek tovább árnyalhatják a főpásztor hősiességének megítélését. A kutató beszélt arról is, hogy Mindszenty bíboros a tudatmódosító kínzások hatását miként próbálta jelezni, írásaiban miként fedezhető ez fel.

Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja a bíboros egyedülálló életút-kiállításáról beszélt. Mint mondta, a zalaegerszegi tárlat azon a helyen készül, ahol a leghosszabb ideig szolgált lelkipásztorként Mindszenty József. Itt a fiatalok is megismerhetik majd pályáján keresztül azt a kort, melyben élt, és párhuzamosan az Egyház korabeli történetét.

Székely János szombathelyi megyéspüspök előadásában Szent II. János Pál pápának az egyházmegyében tett látogatásakor elhangzott szavait idézte: „Ez a szentek földje, a föld, amely szenteket terem.” A főpásztor a Mindszenty bíboros életét, gondolkodását meghatározó személyekről beszélt. Elsősorban természetesen az édesanyáról, Kovács Borbáláról, akiről könyvet is írt Mindszenty József. Székely János kiemelte, a később bíborossá kreált érsek miséjére az esztergomi bazilikába bevonuló papság előtt Kovács Borbála haladt. A családban adventkor és nagyböjtben hetente két napot böjtöltek, az édesapa pedig egyenes, bátor jellemével példát adva nevelte fiát, aki papi, püspöki példát pedig gróf Mikes János szombathelyi püspöktől kapott, aki templomokat építtetett, a szegények iránt érzékenységet mutatott, mindig a gyengék oldalán állt, akárcsak később maga Mindszenty.

Székely János püspök beszélt Mindszenty háború idején tanúsított magatartásáról is. Elmondta: feljegyezték, hogy a zsidók elleni hangulatkeltés ellenére gyakran sétált a rabbival az utcán, belekarolva, felemelte a szavát a szovjetek nők elleni erőszakoskodása ellen, s akkor, amikor sokan a német ősök felkutatására törekedtek, hogy azzal szerezzenek vélt előnyöket, Pehm József 1942-ben magyarosította nevét Mindszenty Józsefre.

Az emléknap a Párbeszéd Házában könyvbemutatókkal folytatódott, tanúságtételeket, imameghallgatásokat idéztek fel a kötetekből. Végül a résztvevők átvonultak a Szent István-bazilikába, ahol Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét a magyar szentek és boldogok emléknapján. Szentbeszédét és a szentmise végén elhangzott zárszavait korábbi cikkünkben olvashatják.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír