Az egyházmegye idén ünnepli fennállásának 990. évfordulóját. A 1030-ban alapított egyházmegye a történelem viszontagságai következtében három részre szakadt, melyek Szent Gellért örökösének tartják magukat: a Nagybecskereki Egyházmegye Szerbiában, a Temesvári Egyházmegye Romániában, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Magyarországon található. Folyamatos együttműködésben állnak egymással. A papi találkozón Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta, hogy a jubileumi, illetve a milleniumi évfordulót is együtt készítik elő és szervezik meg.
A főpásztor arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány sajátos helyzetet eredményezett, mindenkit kizökkentett a mindennapi rutinból, gépiességből és automatizmusból, így később, a veszélyhelyzet elmúltával tudatosabban élhetünk és tervezhetünk. Nehézséget jelentett azonban, hogy megszervezzék a különböző programokat, például annak az arról valómegemlékezéstt, hogy az egyházmegye központját Temesvárról Szegedre helyezték át kilencven évvel ezelőtt.
A június 17-i papi találkozó egyik legfontosabb témája a bérmálások átszervezése volt – nyilatkozta Kovács József általános helynök. Szó esett a 2021-re halasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról is. Elhangzott, hogy bár az 1938 után ismét Budapesten rendezett esemény gyakorlati feladatait az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye látja el, a lelki felkészülésben a Szeged-Csanádi Egyházmegye is részt vesz.
Az esemény különleges volt abból a szempontból is, hogy a szegedi dóm helyett a gyulai Nádi Boldogasszony-templomban tartották az olajszentelő misét, a liturgiában használt olajok megáldásának szertartását. A szentmisén a papok megújították az Egyháznak tett fogadalmukat.
Az összejövetel kötetlen formája lehetőséget adott arra, hogy a jelenlévők közvetlenebbül, szabadabban beszélgessenek egymással, erősítve az egyházmegye papi közösségét.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria