Isten, aki „mindeneket alkotott”, az élet Ura – Az élet ünneplése Székesfehérváron

„Egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával” (ApCsel 1,14) – ez volt a mottója a kármelita (szemináriumi) templomban tartott programnak.

A szentmisére pünkösdváró örömúttal készültek. A legszentebb liturgiát a templomot ellátó Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthonának idős és beteg lelkészei mutatták be. A homíliát Juhász Péter kilencgyermekes hercegszántói diakónus mondta. Mint gimnáziumi hitoktató szavaival, mint nagycsaládos családapa életével is tanúskodik az élet örömhíréről. Több példán, történeten keresztül szemléltette, hogy az élet melletti kiállás bizony harc is a halál kultúrájával szemben, és minden keresztény számára szóló küldetés.

A szentáldozást követő, vetített képekkel kísért hálaadás végén Mészárosné Éva életvédő szülésznő tanúságtétele hangzott el. Többek között az ima erejéről beszélt a válságban lévő kismamák, valamint a nehézségekkel küzdő családtagok életében.

A szentmise zenei szolgálatát a helyi Szent Imre-templom Sacra Cordia ifjúsági ének- és zenekara nyújtotta. A liturgia után a 20 éves kecskeméti Irgalmasság Anya életvédő imacsoportot mutatta be Jobbágyné Zsuzsanna védőnő. Heti találkozójuk mellett böjt- és imaláncot indítottak, továbbá kétórás szentségimádást végeznek. Évente szervezik a város más-más templomában a lelki adoptálást és a december 28-i engesztelő imaórát. Létrehozták kegyeleti emlékhelyüket, és felkínálják szolgálatukat az abortusz utáni lelki traumák gyógyítását segítve.

Az Alföldről érkezett zarándokok a Bodajkon lévő Mária-kegyhelyre mentek tovább, míg a többiek az Egy nap az életért című ökumenikus rendezvénybe kapcsolódhattak be a Prohászka-templom kápolnájában.

* * *

A februárban megalakult Ökumenikus Életvédők Közössége által szervezett Egy nap az életért elnevezésű eseményt Spányi Antal megyéspüspök nyitotta meg. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az élet védelme kiemelt fontosságú feladata minden kereszténynek, hiszen Isten, akiben hiszünk és aki „mindeneket alkotott” (Préd 11,5), az élet Ura. Minden megfogant élet egyedi és megismételhetetlen, minden élet értékes és védendő, függetlenül a fogantatása és fogadtatása körülményeitől.

A nap célja az volt, hogy a tanúságtevők történetein keresztül bemutassák, Isten minden krízisben ott van velünk, Ő a legjobbat hozza ki a nehézségeinkből is, ha tudunk bátran ráhagyatkozni és bízni Benne. A jelenlévők dicsőítő énekekkel magasztalták Istent csodás tetteiért, amelyeket az életükben rendre megtapasztalhatnak, és amelyek arra buzdítanak, hogy ezeket másokkal is megosszák. Közbenjáró imádság szólt a magzatokért, a kismamákért és a családokért.

Rácskainé Tóth Bernadett és Rácskai Tibor elmesélték első gyermekük érkezésének történetét. Már méhen belül kiderült róla, hogy súlyos fejlődési rendellenességgel jön majd a világra, ami az élettel összeegyeztethetetlen. A házaspár hite és felmenőik élettörténete arra sarkallta őket, hogy minden orvosi vélemény ellenére igent mondjanak gyermekük születésére. A kislány ugyan már a Teremtőnél van, de beteljesítette küldetését, hiszen imalánc indult megszületése előtt, amelynek tagjai máig is imádkoznak minden veszélyben lévő magzat életéért.

Nagyné Tóth Mónika és Nagy Attila a nyílt örökbefogadásról beszéltek a jelenlévőknek. Elmesélték, hogyan tudták sokévi próbálkozás után egészen letenni Isten kezébe az életüket és a jövőjüket, és hogy milyen csodás volt megtapasztalni, amikor néhány év múlva az életet adó anya az ő karjaikba helyezte végleg az újszülött gyermeket. Attila elmesélte, hogy évekkel ezelőtt elköteleződött lelki adoptálásra, amelynek során 9 hónapon keresztül imádkozik egy veszélyben lévő magzat életéért, akit csak Isten ismer. Az örökbe fogadott gyermekük a nyolcadik lelki örökbefogadás gyümölcseként érkezett hozzájuk.

A program során felköszöntötték Egyediné Stermeczky Ibolyát, a 90 éves üknagymamát, aki 34 veszélyben lévő magzat életéért imádkozott lelki adoptálóként 1992 óta. Ő nagy példakép számukra az elköteleződésben való állhatatosságban és a lelkesedésben.

Spengler Katalin megosztotta, hogyan tudott igent mondani az ötödik gyermeke életére, hogyan tanulta meg a 9 hónap során, hogy a gyermek Isten ajándéka, aki abban a percben valóban felbecsülhetetlen ajándékká válik számunkra, amint meghozzuk a döntést, és elfogadjuk teljes szívünkből.

Hallhattak egy olyan történetet is, amikor három gyermek megszületése után még küldetést érzett a házaspár egy negyedik gyermek befogadására és felnevelésére. „Aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.” (Mt 18,5) Ez a család ezt az igét éli meg fizikailag is a mindennapokban, az új élet áldást hozott.

Rendeczky Andrea, aki maga abortusztúlélő, megosztotta felnőttkori megtérésének történetét és az El Camino zarándokúton szerzett élményeit, melyeken keresztül Isten azt üzente számára, hogy az Ő szeretett gyermekeként éljen a világban.

Ellátogatott a rendezvényre Hajdani Józsefné Magdi Budapestről, aki a „40 nap az Életért” magyarországi vezetője. Ez a kezdeményezés már a világ 588 városában működik, ima- és böjtszolgálat, amely a veszélyben lévő magzatokért és családjaikért szervez úgynevezett kiállásokat évente kétszer 40 napon keresztül fizikai (kórházak előtt), valamint lelki színtéren is.

A zenei szolgálatot a Jézus Szíve-templomból Galambos Éva; a Dávid Sátora Gyülekezet lelkész házaspárja, Nemes Pál és Katalin; valamint a Székesfehérvári Baptista Gyülekezetből Burcsik László és Dóra vezették. A résztvevők feltűzhették az Ökumenikus Életvédők Közösségének tulipános kitűzőjét, melyen Bozai Gáborné Andi grafikája látható, aki a méhében fejlődő gyermekének ultrahangos felvétele alapján alkotta meg a rajzot.

Szöveg: Kormos Miklós és Kissevichné Toldi Hajnalka

Fotó: Kormos Miklós és Kovács Marcell

Magyar Kurír