Máthé György szentbeszédében kiemelte, hogy nemcsak a 30. országos búzaszentelőt tartják, hanem a Jó Pásztor vasárnapján papi hivatásokért is imádkoznak. „Kérjük az aratás Urát, hogy ajándékozza meg Egyházunkat új és nagyszerű papi hivatásokkal.
Szükséges, hogy magunkhoz vegyük azt a másik Kenyeret, amit Eucharisztiának vagy Oltáriszentségnek is nevezünk, hogy Krisztus élete bennünk legyen, és ennek nyomán mi, emberek a krisztusi lelkületre jussunk el, hogy az élet végső aratásán, amikor számot kell adni a mi saját életükről, a Krisztusban való, az örök életre megérlelődött életünkkel tudjunk megjelenni az Élet Ura előtt.”
A mindennapi kenyeret kérjük az Úrtól és a mindennapi Eucharisztiát, hogy életünk legyen itt, a földön, és életünk legyen odaát, hogy Jézus Urunkkal készüljünk az örök hazába.
Kérjük a magyar mezőgazdaságban dolgozók munkájára az Úristen bőséges áldását, és egyben kérjük a papi hivatásban lévőkre is a Jó Pásztor kegyelmét. Nagyon kérjük, hogy a jövőben is legyenek a földet szerető és gondosan megmunkáló gazdaemberek, és adjon az Úristen sok és jó papot a fiatalok közül, hogy legyenek olyanok is, akik a földi kenyér mellett az Égi Kenyér szolgálatában munkálkodnak – fohászkodott a plébános.
A szertartást követően ünnepi körmenet indult a település széli búzatáblához. A menetben a zászlók mögött vonultak a meghívott közéleti személyiségek és a népviseletbe öltözött varsányiak.
A mezőn felállított színpadon Máthé György a szokásoknak megfelelően a négy égtáj felé külön-külön imát mondott azért, hogy ezen a nyáron bőséges termés köszöntsön be a nógrádi földekre.
A búzaszentelés hagyományáról
A tavaszi búzaszentelésnek (latinul: litaniae maiores, azaz nagyobb könyörgés) komoly hagyományai alakultak ki a keresztény kultúrkörben. A népszokás, amely a mezőgazdasági határ, a búza- és gabonaföldek megáldását takarja, nálunk, katolikusoknál Szent Márk napjához, április 25-höz kötődik. Ekkor tartják a legtöbb helyen a vetés után a jó termésért, a természeti csapások elhárításáért szervezett körmeneteket. Ilyenkor a gabona mellett a késő nyári növények, így a gyümölcsfák és a szőlő kedvező érése érdekében is imádkoznak a hívek.
A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén.
(Magyar katolikus lexikon)
Forrás: Váci Egyházmegye
Szöveg: Bölönyi Gabriella
Fotó: Kristók János
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria