Isten igéjét szívünk csendjében ismerjük fel – Havas Boldogasszony-búcsú Pécsett

Hazai – 2020. augusztus 5., szerda | 20:00

Az idei Havas Boldogasszony-búcsú alkalmával Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó mutatott be ünnepi szentmisét augusztus 4-én Pécs közkedvelt templomában.

A Havihegyen magasodó Havas Boldogasszony-templom kétnapos búcsúünnepe augusztus 4-én, kedden rózsafüzér imádsággal kezdődött, majd ünnepélyes vesperással (esti dicsérettel) folytatódott.

Az előesti szentmisét megelőzően Máger Róbert templomigazgató mondott köszöntőbeszédet. Emlékeztetett, hogy XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak.

Udvardy György érsek, pécsi apostoli kormányzó a zarándokokért és a családokért ajánlotta fel a szentmisét. „Örömmel vagyok itt, hogy a város fölé magasodó templomban köszönetet mondjak az Úrnak Égi Édesanyánkon keresztül!” – mondta a főpásztor bevezetőjében.

A homíliában kiemelte a Havas Boldogasszony-búcsú fontosságát és megtartó erejét. „Évről évre találkozunk ezen a helyen, ilyenkor összehoz bennünket a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, az ő példája. Összekötnek minket a templomhoz fűződő élményeink és a közös hallgatás öröme, ahogy újból és újból halljuk a búcsú evangéliumát: »milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják!« (Lk 11,28) Valóban boldogok vagyunk, hogy itt lehetünk, és Mária lelkületével hallgathatjuk Isten szavát.”

Udvardy György hangsúlyozta, hogy Isten igéjének meghallgatása bizalmat kíván tőlünk, befogadása kitartást feltételez, valamint krisztusi bátorságra sarkall, hogy tettekre is váltsuk. „»Boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják!« – idézte ismét Lukács evangéliumát. – Ez a mondat évezredek óta elemi erővel érint meg bennünket, függetlenül a körülményektől vagy a világ helyzetétől. Mégis, a jövő, amit olyan természetesnek veszünk, mintha távolabb húzódna. De vajon, amikor megváltoznak a mindennapi rutinos cselekedetek, Isten igéjének ereje és hatalma is változik? A válasz: Isten igéjének ereje, hatalma nem változik!”

Amikor csupán hallgatjuk Isten igéjét, de nem fogadjuk be a szívünkbe, akkor nem járja át a cselekedeteinket; akkor a krisztusi hit szobrait ledöntjük lelkünkben, megtagadjuk azokat az értékeket, amelyek éltetnek bennünket, és amelyek után vágyakozunk. „A küzdelem, ami távolinak tűnik, bennünk zajlik. Amikor elbizonytalanodunk és kétségek támadnak bennünk: van-e jövője a kereszténységnek? De jó azt tudnunk, hogy bár változik a világ, a körülmények, a társadalom, ettől függetlenül hitünk lényege nem változik.

Isten szól az emberhez, akit szeret, akit élettel ajándékoz meg. Nekünk adja a tanítását. Szól hozzánk, és ez sosem veszít az értékéből.

Mert az Ő szava isteni erővel ér el most is személy szerint hozzánk és közösségünkhöz. Ez a szó mindig ép és teljes, nem fogyatkozik.

Milyen jó, hogy vasárnapról vasárnapra hallhatjuk Isten szavát, amely átalakít! Ugyanakkor Isten igéje olyan szó, amelyet a Fia által értünk meg. Jézustól tanuljuk, hogy mit jelent szeretni, bízni Istenben, hűségesnek lenni az Atya tervéhez, életünket adni azokért, akiket szeretünk!”

A főpásztor hozzátette, mindezek mellett fontos, hogy Isten igéje kapcsolatot kíván, majd Izajás prófétát idézve emlékeztetett: Isten szava olyan, mint az eső, ami nem hullik a földre anélkül, hogy véghez ne vinné azt, amiért küldetett (vö. Iz 55,10–11). Isten igéjének megtartása bizalmat kíván – ezt láttuk Jézustól. Isten igéje megérinti a lelket – ezt tanulhatjuk Máriától, aki minden hívő anyja. Isten igéjét szívünk csendjében ismerjük fel.

„Isten szava személyes, és nem szól hozzánk anélkül, hogy ne akarna változtatni, mert mindig szebbé akarja tenni az életünket. Máriát figyelve pedig azt látjuk, hogy ez a növekedés tetten érhető. Isten igéje ajándék számunkra! Isten tanít, szól az emberhez!”

Végül Udvardy György rámutatott: a Havas Boldogasszony-búcsú megerősít abban, hogy Isten igéjét befogadjuk a jövőben is. „Adjunk hálát, hogy városunk fölött itt van ez a gyönyörű templom, amely időről időre összehoz bennünket, hogy messzebbre lássunk, távlatok nyíljanak előttünk! Mária lelkületével nyíljon meg bennünk az az isteni távlat, amely az ő szavának befogadásából, meghallgatásából és cselekvéséből áll!”

A pécsi Havas Boldogasszony-templom története

Az 1690–91-es pestisjárvány elmúltával a pécsi polgárok, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. Az úgynevezett Kakasdomb meredek lejtőjén hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra – mintha a Szűzanya jelölte volna ki a templom helyét hófehér ragyogásával.

A templom 1697-re készült el, s azóta várja a Mária-tisztelő zarándokokat. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak Szűz Mária ünnepeire.

A szentmisét követően az időjárás nem tette lehetővé a tervezett körmenet megtartását. A jelen lévő zarándokok, az ünneplő hívőközösség énekkel köszönte meg a Szűzanya pártfogását Égi Édesanyánk 323 éves pécsi kegytemplomában.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria