Jöjj, lépj ki a bárkából – Diakónusszentelés Máriapócson

Hazai – 2020. augusztus 3., hétfő | 19:34

Augusztus 2-án, vasárnap Szent Liturgia keretében Kocsis Fülöp metropolita diakónussá szentelte Fehér Csongort a máriapócsi bazilikában.

Ezen a napon a szertartási előírásnak megfelelően több szentírási szakasz hangzott el a liturgiában, két apostoli és két evangéliumi rész. Ennek oka, hogy a pünkösd utáni 9. vasárnap Szent István első diakónus emléknapja is. „Isten kegyelméből ezen a napon diakónust szentelünk Máriapócson” – mondta Kocsis Fülöp.

A felolvasott szakaszok egyikében Szent Pál azt mondja a keresztényekről: „Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok” (1Kor 3,9). Az evangéliumi történet (Mt 14,22–34) pedig a vízen járást idézte. Mindezeket a szentelendőre vonatkoztatva a metropolita elmondta, nem szokványos életúttal jutott el a mai napig Fehér Csongor.

Jézus is használja ezeket a képeket: szántóföldbe hullott magokról és sziklára épített házról beszélve. Előbbi jól példázza, hogy egészen kicsi mag, apró dolog is elegendő a bő terméshez, nagy dolgok létrejöttéhez. Szent Pál azt is mondja: „Isten épülete vagytok.”

Az épület nem egy évre épül. Nagyon jó alapra van szüksége. Nem alapozhatunk másra, csakis Krisztusra. Minden más csak homok, szélfútta por. Rámutat ez a kép arra is, hogy építkeznünk kell. Csak úgy magától nem épül fel a ház. Hiába imádkozunk mellette, attól még a falak nem fognak emelkedni. Az embernek nagyon sokat kell dolgoznia azon, hogy fölépüljön az a ház, amelynek az alapját Krisztusra helyeztük.

Szent Pál arra is felhívja a figyelmünket, hogy nem mindegy, milyen anyagokat használunk. Értékes anyagokból kell építkeznünk, életünk házát építjük; az Isten temploma az ember. „Olyan házat kell építenünk, ami kedves az Istennek! Legyen templom az életünk! Nem építhetünk viskót, hanem Istenhez méltó hajlékot kell teremteni” – fogalmazott a főpásztor.

A sok felolvasott szakaszból különös jelentősége van annak a képnek, amikor Jézus előreküldi tanítványait, ő pedig később megy utánuk, a vízen járva. Egyetlen apostolnak jutott csak eszébe, hogy kilépjen a csónakból, és közelítsen Jézus felé. És az apostol olyan dologra lett képes, amit ember önmagától, Krisztus nélkül nem tudna megtenni. Péter olyan útra lépett, amire ő magától nem lett volna képes.

Kocsis Fülöp kiemelte, hogy beszédes ma ez a kép, mert van közöttünk valaki, egy fiatalember, aki építi az életét, gondozza a szántóföldet, hogy sok termést hozzon, építgeti életének templomát, ám egyszer csak azt hallja: „Jöjj, lépj ki a bárkából.” S elindul ez a fiatalember Jézus felé. Olyan dologra vállalkozik, amire önmagától nem volna képes. Csongor testvérünk szép egzisztenciát épített már ki, családot alapított, élhetné az életét… de valahogy úgy érezte, többre hívja az Úr. És elindult az egyházi szolgálatban.

Különleges, hogy Fehér Csongor a diakónusi szolgálatot a meglévő feladata mellett fogja ellátni. „Két hivatásom van, számomra a kettő együtt jelenti a teljességet. Azt, hogy Krisztust képviselem, szolgálom Őt, s az Egyházat” – vallja Fehér Csongor. „Huszonnégy éve vagyok hivatásos katona. Ebben a szolgálatban is sokat tehettem az emberekért, például a vörösiszap-katasztrófa, árvizek, egyéb bajok alkalmával. Közben megtanultam egy viselkedésformát, ha úgy tetszik, életformát: közösségben gondolkodni. Sosem hagyjuk cserben egymást. A diakónusi tevékenységemben ez a tapasztalat bizonyára segít majd. Ugyanakkor gyermekkorom óta kísér a hit, a vallás, ami erősödött a házasságkötésemmel. Egyik példaképem Verdes Miklós atya, kedves apósom, akitől az alázattal végzett szolgálatot tanulhattam-tanulom. Az egyházi szolgálat felé vezető úton meghatározó volt számomra az, amikor a katonai tanulmányaim során a filozófia tárgykörén belül Szent Ágoston vallomásaiból kellett felkészülnöm. Számomra a katonai és a keresztény értékrend együtt jeleníti meg a küldetésem lényegét, ami nem más, mint Krisztus követése egy hatalmas dinamikával változó digitális és fogyasztói társadalomban, melyben a kereszténység nemcsak egy kultúra, hanem maga az élet.”

Fehér Csongor Budapesten született, többgyermekes katonacsaládban nőtt fel. Középiskolai tanulmányait Velencén kezdte meg, ezt követően 1997-ben érettségizett Szabadszálláson. A katonai középiskolai és tiszthelyettesi képzéseket követően hivatásos katonaként szolgált több településen, jelenleg Budapesten. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elvégzése után folytatta tanulmányait a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, ahol elvégezte 2010-ben a katekéta–lelkipásztori munkatárs szakot, ezt követően 2014-ben a keresztény társadalmi elvek a gazdaságban szakirányú továbbképzési szakot. 2020-ban elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szakirányú továbbképzési szakot.

Jelenleg a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán végzős teológushallgató. Diakónusi szolgálatát Székesfehérváron fogja megkezdeni.

Forrás és fotó: Máriapócs Nemzeti Kegyhely; Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria