Karitászigazgatók tanácskoztak Hajdúszoboszlón

A találkozón Mészáros László debrecen-nyíregyházi karitászigazgató mint házigazda köszöntötte az egybegyűlteket abból az alkalomból is, hogy 25 évvel ezelőtt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításával egy időben jött létre a helyi karitász.

A tanácskozás előtt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét. A főpásztor homíliájában a béna kezű ember meggyógyításáról szóló (Lk 6,6–11) evangéliumi szakaszra hívta fel a figyelmet, mondván, annak üzenete teljesen érvényes a karitász munkájára, és mindenkire, aki az evangélium szellemében fordul embertársaihoz. Jézus a szükséget szenvedőt, a béna embert állította a középpontba: „Kelj fel, és állj ide középre!” A segélyszervezetnek is az a feladata, hogy a rászorulókat a szeretet középpontjába állítsa. Az evangélium figyelmeztet arra is, hogy a farizeusokhoz hasonlóan vannak, akik téves szándékuk miatt rossz szemmel nézik az emberek, a karitász önkénteseinek jó cselekedeteit. Pedig a legfőbb törvény a szeretet törvénye – hangsúlyozta Palánki Ferenc püspök, majd bátorította a jelenlévőkön keresztül a katolikus segélyszervezet önkénteseit, tegyék mindig, minden körülmények között a jót – akkor is, ha másoknak ez nem tetszik, ha azért elítélik, kinevetik őket –, mert egy kicsi jóval is meg tudják változtatni a világot.

A találkozón részt vett Écsy Gábor, a budapesti Magyar Szentek templomának plébánosa, a Katolikus Karitász országos igazgatója, valamint Zagyva Richárd, az országos szervezet igazgatóhelyettese is. A vezetők kérdésünkre elmondták, a tanácskozáson főként az előttük álló időszak programjait, feladatait beszélik meg. Javaslatok hangzanak el a Caritas Hungarica  díjak idei várományosainak személyére, és az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokra is.

A karitatív szolgálat szempontjából kiemelt jelentőségű a téli és benne a karácsonyi időszak, amikor a rászorulók a konkrét segítség (élelmiszer, tűzifa) mellett nagyobb törődést, jelenlétet, odafigyelést is igényelnek. Écsy Gábor atya azt is elmondta, az országban nincs kevésbé vagy jobban rászoruló terület, mindenhol élnek nehéz sorsú emberek. Napjaink legnagyobb problémája a magány, az egyedüllét, amely sokkal nagyobb terhet jelent, mint a napi szükségletek. Így az önkénteseknek óriási szerepük van abban, hogy a környezetükben élő nehéz sorsú emberek helyzetére felhívják a figyelmet.

Zagyva Richárd nyolc pontban foglalta össze azon területeket, amelyekre szervezetük önkéntesei különös figyelmet fordítanak. Fokozottan gondoskodnak az idős emberekről, a fogyatékkal élőkről, segítik a családokat, a menekülteket, támogatják a nemzeti kisebbségben élőket (idetartoznak a határainkon túli magyar közösségek), a katasztrófa sújtotta területen élőket, a szenvedélybetegeket és a hajléktalanokat.

Az országos vezetőhelyettes hozzátette, mindezen feladatokat a Katolikus Karitász országos központja koordinálja. A tizenhat egyházmegyében 807 karitászcsoport mintegy tízezer önkéntessel működik, akik egész évben szolgálnak. Az ő munkájukat egészítik ki az egy-egy segélyprogramhoz kapcsolódó önkéntes fiatalok, egyetemisták. 

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír