„Keresztényüldözés a történelemben” címmel rendeztek konferenciát Budapesten

Hazai – 2019. április 12., péntek | 18:01

„Keresztényüldözés a történelemben” címmel rendeztek konferenciát Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen április 11-én.

Mindenki felelős a saját környezetéért, közösségéért, és mivel Magyarország a keresztény kultúrkörbe tartozik, felelős a világ keresztény közösségeiért is – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Valójában nem a felajánlott összegeknek van jelentősége, hanem annak az úttörő szerepnek, amelyet az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság létrehozása, a keresztény közösségek védelmének felvállalása, azaz egy új megközelítés választása jelent – hangoztatta az államtitkár hazánk szerepvállalásával kapcsolatban.

A Hungary Helps programban a nemzetközi szervezetek nélkül, közvetlenül a helyi vezetőkkel működnek együtt – tette hozzá. Megjegyezte, a program iránt nagy az érdeklődés, sokan gondolkodnak hasonlóan, például a Vatikán és az Egyesült Államok is.

Kitért arra is, hogy a közel-keleti térségekben a keresztény közösségeknek stabilizáló erejük van, kiemelt szerepet töltenek be az államépítésben, a gazdasági és kulturális folyamatokban, és ha ők eltűnnek, akkor a térségek stabilitása csökken, ami érintheti Magyarország geopolitikai helyzetét is.

Jungbert Béla, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója közölte, az Izraelben, Palesztinában és Jordániában tevékenykedő szervezetük azokat az intézményeket – iskolákat, kórházakat, egyházközségeket – támogatja, amelyek segítik a Szentföldön élő keresztények helyben maradását. Elmondta azt is, hogy hitelvű vallásüldözés nincs ezeken a területeken, vallásgyakorlási szabadság is van, vallásszabadság azonban nincs, a vallás szabad megválasztása korlátozott.

Nagy problémát jelent az elvándorlás is ezeken a területeken, 1948 előtt Jeruzsálem lakosságának 20 százaléka volt keresztény, ma a 800 ezres lakosú városban csupán tízezer keresztény él, Betlehemben pedig 91 százalékról 30 százalék alá csökkent ez az arány – ismertette Jungbert Béla.

Hozzátette, a történelmi egyházak híveinek száma csökken, de az úgynevezett evangéliumi szabadegyházak szerepe és száma nő, ezek pedig az arab ajkú őshonos keresztényekkel szemben a cionizmust támogatják.

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára arról beszélt, hogy Európa identitása ma már keresztény–zsidó–muszlim, Nyugat-Európában ugyanis 43 millió muszlim él. A migrációs hullámmal 2015 óta érkezők tehát csak picike töredékét adják azoknak, akik már itt vannak – emelte ki.

Fischl Vilmos szólt arról is, hogy a keresztények száma nem nő olyan arányban a világon, mint a muszlimoké, ennek pedig az az oka, hogy a keresztények nem merik felvállalni az identitásukat.

Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség vallásdiplomáciai főtanácsadója azt mondta, a közel-keleti egyházi vezetők hihetetlenül nyitottak és pozitív gondolkodásúak. Nem a vérengzésekről és merényletekről beszélnek, hanem folyamatos öröm, remény és béke sugárzik belőlük, és még ebben a helyzetben is megtalálják a lehetőséget az evangelizációra. Úgy vélik, hogy az üldöztetés lehetőséget ad a keresztény felekezetek közötti párbeszédre, ugyanis egymással évszázadok óta nem beszélő felekezeteket hoz össze a közös megpróbáltatás – fűzte hozzá.

Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője a szervezet Szíriában végzett munkáját mutatta be: Aleppóban az egyetlen egészségügyi központot és mozgó orvosi rendelőt ők üzemeltetik.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a libanoni projektjükről beszélt, amelyben az ottani karitásszal együttműködve bántalmazott háztartási alkalmazottaknak segítenek.

Forrás: MTI

Fotó: Evangélikus.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria