Kezdődhet a tanév – Veres András püspök megáldotta a győri hittudományi főiskola megújult épületét

Hazai – 2020. szeptember 9., szerda | 20:59

„Megteremtettük egy modern főiskola, szellemi műhely feltételeit, most kezdődik a szellemi építkezés és lelki gazdagodás rögösebb útja” – fogalmazott Reisner Ferenc, a megújulását ünneplő Brenner János Hittudományi Főiskola rektora. Szeptember 8-án Veres András győri megyéspüspök áldotta meg a felújított épületet.

Épületismertető sétára hívták a sajtó képviselőit a győri Brenner János Hittudományi Főiskola megújult falai közé. Kálmán Imre prefektus vezetésével nem csak a felújítás részleteit láthattuk: betekintést kaptunk az ott folyó életbe, a papnövendékek szellemi, lelki formálódásának mindennapjaiba.

Tudor kastélyok mintájára épült szeminárium – a Káptalandomb különleges épülete titokzatos erővel bír, megállítja a turistákat, járókelőket. Belépése azonban csak a főiskola hallgatóinak és ünnepi alkalmakra meghívott vendégeknek van, mint most nekünk. Öt szinten folyik az oktató–nevelő munka az épületben. Középen kaptak helyet a központi terek – a földszinten a díszterem, felette az ebédlő, afelett a kápolna. A két oldalszárny a tantermekkel, csoportszobákkal a tanulást, valamint a papnövendékek és elöljáróik lakhatását biztosítja. Az épület szerkezeti és gépészeti megújulása mellett technikai fejlesztéseket, valamint az életminőséget emelő változásokat láthattunk.

Több terem digitálisan összekapcsolt, így egyszerre háromszáz ember követheti kivetítőkön az egy teremben zajló programokat. A kispapok külön szobákat kaptak, saját fürdőszobával. Az emeleteken kivetítők – digitális faliújságok – segítik az információáramlást. Számos közösségi helyiség, a földszinten még kialakítás alatt álló edzőterem szolgálja a kikapcsolódást.

Kálmán Imre felhívta a figyelmet a szeminárium életének néhány eseményére is, így a tanáriban tartott konkurzusra, vagyis a szemináriumba történő felvételi elbeszélgetésre, melyen egy hosszú asztalnál a jelentkezővel szemben ülnek az elöljárók – a rektor, a spirituális, prefektus – és mellettük még megyéspüspökök is. A püspöki irodaigazgató mesélt a havi rendszerességű papi rekollekcióról, melynek ugyancsak a szeminárium a helyszíne.

Az épület átadását a díszteremben ünnepelte a közösség. A meghívott vendégek mellett megjelentek az épületben dolgozó munkatársak és a szeminárium 29 növendéke. A többséget adó győri és szombathelyi egyházmegyés kispapok mellett kaposvári és nagyszombati szeminarista, valamint premontrei és bencés növendék is tanul Győrben.

Az alkalmon jelen volt Varga László kaposvári megyéspüspök, Pápai Lajos nyugalmazott püspök, Császár István általános helynök a Szombathelyi Egyházmegye képviseletében, Fazakas Márton premontrei perjel, Sárai Szabó Kelemen OSB, a győri bencés perjel és a közélet több képviselője.

Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újraválasztott elnöke az eltelt időszakot értékelve felelevenítette a felújítás két évének nehzéségeit, a lakva történő építkezést, a nem várt és súlyos épületszerkezeti problémákat, és örömét fejezte ki, hogy a beruházás révén a teljesen megújult főiskola biztosítja a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúrát az oktatáshoz, ugyanakkor a rekonstrukcióval az épület semmit sem veszített eredeti hangulatából, jellegéből.

A főpásztor arról beszélt, hogy a papnevelés mindig fontos helyet foglalt el az Egyház életében. „Az evangelizáció és az Egyház jövője függ a kispapok nevelésétől. Utánunk következően ők viszik tovább az evangélium üzenetét, és az ő feladatuk az üdvösség útján segíteni az embereket” – fogalmazott a győri megyéspüspök. Kifejezte: számára öröm, hogy 29 növendék él az intézmény falai között. „Elöljáróként magam is megtapasztaltam, mennyivel egészségesebb közösség tud kialakulni, ha legalább két focicsapatra valót ki lehet állítani. Mi mindent megteszünk szellemi és lelki felkészítésetekért, s most rajtatok a sor: Istennek való teljes odaadással készüljetek a szolgálatra. Jól használva fel az időt, tudjatok olyan papokká válni, amilyenekre Isten népének a 21. században szüksége van.”

Végül köszönetet mondott a kormánynak a felújításra nyújtott támogatásért, kiemelve, hogy a felmerülő plusz költségeket is biztosították.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról a kötelezettségről beszélt, amelyet a múlt és a név ró ránk, utódokra. „Egyház, város és a kormányzat összefogásával fantasztikus dolgokat tudunk megvalósítani” – állapította meg a politikus a megújulás eredményességét hangsúlyozva. „29 kispap, Győrben 57, a szombathelyi telephelyen 44 hallgató vesz részt a hittudományi főiskola különböző képzésein. Ők tesznek tanúságot arról, hogy sokak felfogásával ellentétben, miszerint »egyházaink poros intézmények, amelyek a múltban úgy ahogy működtek«, úgy a múltban, mint most az oktatás, a nevelés és a kultúra területén értékeket mentő és teremtő szolgálatot végeznek.”

Reisner Ferenc rektor összefoglalta az építkezés tapasztalatait: Két évvel ezelőtt azt fogalmaztuk meg, az épület legyen élhető otthonunk, szellemi műhely és lelki központ. Mára megteremtettük az életfeltételeket, most a lelki építkezés és szellemi gazdagítás vár ránk. Megtapasztaltuk, néha könnyebb falakat lebontani, majd helyreállítani, mint emberi gondolkodást, magatartást csiszolni. Megteremtettük a modern főiskola, szellemi műhely feltételeit, nyugállományba vonult a Hilti vésőkalapács, most az elcsendesedés időszakát ünnepelhetjük, a szellemi építkezés és lelki gyarapodás rögösebb útja áll előttünk. Kapunyitásokkal, partneri együttműködésekkel kell tovább gazdagítanunk a szolgálatunkat. Ennek része, hogy a jövőben óvodapedagógusok számára kínálunk képzési lehetőséget. Kispapjainkra vár a feladat: közösségek vezetőiként, kovászként legyenek jelen a világban, és étvágyat ébresszenek hit, az értékek mentén élt élet iránt.

Ne csak szép fehér kastély legyünk, amit megnéznek a turisták, hanem kisugárzásunkat is tapasztalja meg környezetünk!”

A rekonstrukció menetét ismertette Horváth Zoltán Barna. Elmondta: a felújítás 2018. november 30-án indult, közel 3100 négyzetméteren. A projekt keretében megújult a külső homlokzat, megtörtént a teljes gépészeti, elektromos és vízellátórendszer korszerűsítése, és egy lifttel akadálymentessé vált az épület. Tájékoztatott, hogy a Győri Egyházmegyében 7,7 milliárd forint összértékben újulnak meg további nyolc helyszínen oktató–nevelő intézmények, templomok.

A múlt

A Brenner János Hittudományi Főiskola elődje az a káptalani vagy székesegyházi iskola, amely valószínűleg a 13. század elejétől működött, első írásos említése pedig a 14. század közepéről való. A papnevelő intézetet 1627-ben Dallos Miklós győri püspök alapította. Széchényi György püspök 1684-ben 25 ezer rajnai forintos alapítványt tett az egyházmegyei szeminárium építésére. Ebből épült meg a mai „öreg szeminárium” épületének első két szintje – ma Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár. Simor János püspök 1857-ben a Széchenyi téren álló úgynevezett „Apáturház”-ban kisszemináriumot létesített. Az új szemináriumot, ahol azóta is folyik az oktatás, 1910-ben Széchényi Miklós püspök építtette.

A jelen

A főiskola a Pápai Lateráni Egyetemmel kötött affiliációs szerződés alapján 1998 óta hatéves, egyetemi szintű képzést folytat, amelynek sikeres elvégzése esetén a teológus szakos hallgatók, vagyis a papnövendékek egyetemi diplomájuk mellett egyházi tudományos fokozatot kapnak (Baccalaureatus in Teologia). A főiskola a papnevelés mellett a nyugat-dunántúli régió hittanárainak képzésében is jelentős részt vállal. A bolognai folyamat keretében 2006-tól katekéta–lelkipásztori munkatárs szakos alapképzést, illetve hittanár–nevelő mesterképzést folytatnak. A 2014–2015-ös tanévtől bevezették az osztatlan tanári mesterszakokat, egyszakos, illetve szakpáros változatban. Képzési kínálatuk 2016 őszétől a római katolikus kántor alapszakkal bővült.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria