Konferenciát rendeztek Hans Urs von Balthasar teológus halálának évfordulója alkalmából Pécsett

1988. június 26-án hunyt el Bázelben Hans Urs von Balthasar, az újkori teológiatörténet egyik legkimagaslóbb alakja. A megemlékező konferenciát a négy éve elhunyt Fila Béla dogmatikaprofesszor emlékének ajánlották tanítványai és barátai.

A konferenciát megnyitó Kvanduk Frigyes, a főiskola filozófiatanára Udvardy György megyéspüspök üdvözlő szavait tolmácsolva kiemelte, a svájci teológus életművét a filozófia és a művészet páratlanul mély ismerete mellett Jézus Krisztus megismerésének csillapíthatatlan vágya is egyedülállóvá teszi.

Némileg rendhagyó módon a konferencia négy előadója először kerekasztal-beszélgetést folytatott, és a jelenlévők már ekkor kérdéseket is feltehettek. A beszélgetés folyamán szóba került Hans Urs von Balthasar és Adrienne von Speyr bázeli orvos szoros munkakapcsolata, amelyet az előadók a férfiak és nők a történelem során több alkalommal is megvalósult „kettős küldetésének” típusához soroltak. A hallgatóság betekintést nyerhetett Balthasar magyarországi kapcsolatrendszerének ismert és kevésbé ismert dimenzióiba, és nagy vonalakban megismerhette a teológus rendkívül kiterjedt munkásságának mélyén rejlő meggyőződéseket.

Ezután következtek az előadások. Lázár Kovács Ákos egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője Balthasar életútjának és életművének párhuzamos áttekintésére vállalkozott. Egyrészt azokat a személyeket mutatta be, akik mentorként vagy pályatársként jelentős szerepet játszottak a teológus intellektuális életrajzában (így például Henri de Lubac, Erich Przywara és Joseph Ratzinger), másrészt felvázolta a tizenöt kötetes főművének struktúráját.

Martos Levente Balázs teológus, főiskolai tanár, a Pápai Biblikus Bizottság tagja A Szentírás szerepe és jelentősége Hans Urs von Balthasarnál című előadásában arról beszélt, hogyan viszonyult a bázeli teológus az ókori írásmagyarázathoz és a modern egzegézishez, s hogyan próbálta megóvni a Jézus Krisztusról alkotott kép egységét a mindent részekre tagoló modern megközelítésektől, amelyek eredményeit azonban kész volt kiaknázni.

Puskás Attila professzor, a PPKE Hittudományi Kara Dogmatika Tanszékének vezetője Balthasar krisztológiáját ismertette. Részletesen kitért arra, hogy a teológus egész Szentháromságról alkotott képének középpontjában miért Jézus Krisztus helyezkedett el, mit értett Balthasar a Fiú önkiüresítésén, hogyan fogta fel kereszthalálát és poklokra szállását, s miként tette lehetővé az egész kereszténység összefüggő megközelítését a drámairodalom eszköztárának segítségül hívásával.

A konferencia utolsó előadója, Görföl Tibor teológus a lelkiség és a misztika kérdéseiről szólt. Hans Urs von Balthasar elengedhetetlennek tartotta, hogy a teológiai gondolkodás ismét egységbe kerüljön az imádságra és életszentségre való törekvéssel, s éppúgy figyelmet szentelt a misztikatörténet nagy alakjainak, mint a „szentek metafizikájának”.

A konferencia végén szóba kerültek a svájci teológus műveinek magyar fordításai és a magyarországi recepció nagyobb állomásai, a Balthasar és Adrienne von Speyr által alapított közösség struktúrái, a balthasari gondolkodás jövőbeli jelentősége és egyháztörténeti rangja.

A konferencián elhangzott előadások felvételei megtekinthetők a Pécsi Egyházmegye honlapján.

Forrás és fotó: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola; Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír