Közel menni, lehajolni, felemelni... – Karitászönkéntesek lelkigyakorlata Pécsen

A Pécsi Egyházmegye mintegy húsz településéről érkeztek plébániai karitászönkéntesek a lelkinapra. A székesegyházban közös szentmisén vettek részt, melyet az Egyház szeretetszolgálatáért ajánlottak fel.

Homíliájában Felföldi László püspök a Karitász szolgálattévőinek lelki megerősítését helyezte a középpontba. Mi a legnyomorúságosabb teher a világban? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Az, hogy nem vagyunk otthon. És ez nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem ránk is; arra, hogy nem vagyunk Isten közelében és az ő jelenlétében. Ez az otthontalanság vonatkozhat a családra, a fiatalokra, a közösségekre is. Jézus szavai szerint: „Atyám házában sok hely van” (Jn 14,1–6).

Jézus azt akarja, hogy találjuk meg az otthont, és utat mutat nekünk arra, hogyan törekedjünk erre a munkánkban, a szolgálatunkban, hogy el tudjuk vezetni erre az útra a rászorulókat is.

Ezek a folyamatok bennünk történnek, és ugyanígy azokban az emberekben is, akik a karitászcsoportokhoz fordulnak segítségért. Így személyesen tapasztalhatja meg mindenki azt a csodát, amely átformálja az embert. A fizikai adományozás mellett ezeknek a lelki ajándékoknak a továbbadása a Karitász feladata.

„Nézzetek Jézusra, nézzetek az Atyára, és azokat a csodálatos tetteket kell folytatni, amiket Jézus tett.

Lehajolni, felemelni, közel menni, megérinteni és hittel, örömmel, szeretettel szép emberi életet élni abban az életben, amit az Atyától kaptunk, és amiben külön-külön otthonra kell hogy találjunk.

Mert ha otthon vagyunk a sorsunkban, akkor lesz igazi szeretettel és keresztény örömmel átitatott életünk” – fogalmazott Felföldi László püspök.

A program a Dóm Kőtárban folytatódott. Besenczi Zsolt egyházmegyei karitászigazgató köszöntötte a vendégeket, majd tanúságtételben felidézte a Szentatyával Budapesten, a Rózsák téri templomban történt találkozót, amelyen a Pécsi Egyházmegyéből tizenheten – munkatársak, önkéntesek és rászorulók – vettek részt.

A szegények és a rászorulók állnak az evangélium középpontjában

– idézte a pápa szavait az egyházmegyei karitászigazgató. – Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” (Lk 4,18). Az igazi hit az, „amely – miként a Szentatya fogalmazott – kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel, és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük”.

Ezt követően Felföldi László pécsi megyéspüspök külön-külön köszöntött minden részt vevő karitászcsoportot: Bicsérd, Bóly, Dombóvár, Egerág, Harkány, Hőgyész, Iregszemcse, Kékesd, Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Pellérd, Siklós, Szakcs, Szalánta, Szászvár, Szekszárd, Tamási, Tolna, Vásárosdombó, Versend karitászönkénteseit; majd a szeretetről és a szolgálatról tartott előadást.

A főpásztor a fiatalokkal kapcsolatban kiemelte:

a szeretet az, amiben mindenki otthon érezheti magát. Ha ezt a fiatalok megtapasztalják a szeretetszolgálat kapcsán, akkor szívesen jönnek önkénteskedni. 

A pécsi megyéspüspök beszélt a túlcsorduló szeretetről is, amely képes arra, hogy általa az önkéntesek saját sebzettségükben is segítsenek, erőt adva a leginkább rászorulóknak, a szegényeknek.

Előadása végén Felföldi László püspök arra biztatta a karitászcsoportokat, hogy befogadó közösségek legyenek, mert minél színesebb, minél nagyobb egy közösség, annál jobban gazdagodik a plébániák élete.

Ezután az önkéntesek tehettek fel kérdéseket vagy oszthatták meg tapasztalataikat, mély gondolatokkal gazdagítva egymást.

A találkozón a tolnai karitászcsoport két önkéntes szolgálattevőjét, Kovácsné Füri Manyi nénit és Tanos Kati nénit emléklappal köszöntötték szolgálatuk elismeréseként.

A lelkigyakorlatozókat közös ebédre várták a Pécsi Egyházmegyei Karitász központjában, ahol a munkatársak és önkéntesek szeretettel látták vendégül a száznegyven résztvevőt.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Szöveg és fotó: Besenczi Zsolt

Magyar Kurír