Krisztus számít rád – Erdő Péterrel ünnepelték a magyarországi Cursillo jubileumát

Hazai – 2019. március 10., vasárnap | 19:57

Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét mutatott be március 10-én, vasárnap a Cursillo mozgalom tagjainak a budapesti Szent Kereszt-templomban. A szentmise hálaadás volt a hazai mozgalom elmúlt 30 évéért és a 100. női cursillóért is, melyet Tahitótfaluban tartottak ezen a hétvégén.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise elején Kálmán József, a Szent Kereszt-templom plébánosa, a főegyházmegyei Cursillo lelkivezetője és Várdai Judit, a mozgalom országos és főegyházmegyei világi vezetője köszöntötte a főpásztort, illetve a megjelenteket, akik többek között Ózdról, Esztergomból, Dömösről, Dunakesziről és Budapestről jöttek el az elmúlt harminc esztendő gyümölcseiért hálát adni a szentmisére. Kálmán József atya kiemelte, hogy az elmúlt három évtized során nagyon sokak szívében gyulladt tűz, melyet szeretnének másoknak is továbbadni.

Erdő Péter bíborosnak a szentmisén mondott homíliáját teljes terjedelmében közöljük az alábbiakban.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Abban az időben a Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint élt az elhagyott vidéken, és megkísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt és angyalok szolgáltak neki. Amikor Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten országának örömhírét. Azt mondta: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.”

Jézust a Lélek a pusztába vitte ki. A puszta említése számtalanszor előfordul az evangéliumban és nem akármilyen értelemben. Hiszen a puszta már az Ószövetségben is szent hely. Az a hely, ahol a nép találkozik az Istenével. Az a hely, ahol a nép, meg az ő Ura, ha tetszik, a párharcát vívja, ha tetszik, a közös nagy történetét kezdi el írni. Az a hely, ahol a nép Egyiptomból kiszabadulva negyven évig vándorol, hogy a következő generáció megláthassa az ígéret földjét. Az a hely, ahol az Isten neveli történelmi szerepére a választott népet. De a pusztába mennek ki a próféták is, hogy ott Istennel találkozzanak. És a pusztába mennek ki Jézus korában azok, akik külön kis közösségeket alkotva várják imádkozva és dolgozva a Messiás eljövetelét. És különösen is a pusztában hirdeti meg a bűnbánatot Keresztelő Szent János. Hozzá mennek az emberek, hogy felvegyék a bűnbánat keresztségét.

De Jézus életében is kitüntetett hely a puszta. Puszta helyre megy imádkozni. Elhagyatott helyre megy, amikor már a tömeget nem tudja tovább tartani, hanem elbocsátja őket, de utána mennek. Erre a puszta helyre megy most, pályafutásának elején. Miért? Újra csak azért, hogy Istennel találkozzék, különösen is, kettesben. De magán az Istenen kívül találkozik itt még valakivel. Megkísérti a Sátán. Vadállatokkal van együtt. Angyalok szolgálnak neki. Mintha Jézussal újra kezdődne az emberiség története. Szent Pálnál is látjuk, hogy ő a második Ádám. Ahogyan Ádámban bűnössé váltak sokan, úgy Jézusban sokan megigazulnak.

Hogy is volt az emberiség történetének kezdetén a Biblia leírása szerint? Az ember kint él a természetben, és megkísérti a Sátán. Ott van Isten is, de az ember hallgat a kísértő szavára, és ezzel rossz pályán indul meg az ébredező emberiség történelme.

Jézust is megkísérti a Sátán, valóban éhezik. Ugyanolyan ember, mint mi. Kísértést szenved – olvassuk másutt is az Újszövetségben. De az éhség és a hamis csodavárás kísértésén túl a Sátán még egy ajánlatot tesz Jézusnak, amely ma is hátborzongatóan hangzik: a földkerekség minden országát megmutatja Jézusnak, és azt mondja: „Mindezt a hatalmat és dicsőséget neked adom (…), mert hiszen én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, ez mind a tiéd lesz” (Lk 4,6–7). A történelem során sokszor döbbenettel kérdezte a gondolkodó ember: Hogyan lehet, hogy az emberi közösség életében gyakran olyan gonosz logika érvényesül, ami az egyes ember gyöngeségéből aligha magyarázható? Mi magunk hozunk létre olyan kultúrát és társadalmat, mely öntörvényűvé válik és elidegenedik az embertől? Vagy az Idegen arca rajzolódik ki a zavaros körülmények közül? Ha Graham Green Hatalom és dicsőség című könyvét olvassuk a mexikói véres keresztényüldözésről, mely emberileg alig magyarázható gyűlölettel fordult a papok ellen, a fenti bibliai szakasz jut az eszünkbe: hatalom és dicsőség… Mintha olykor, például a szörnyű háborúk idején tényleg a Gonosz gyakorolná a hatalmat a földön. De Jézus elutasítja a Sátán ajánlatát, isteni mivoltában tudja, hogy végül is, sőt az emberi látóhatáron túl mindig is, még a kereszt pillanatában is, övé az ország, a hatalom és a dicsőség. Feltámadása után ki is mondja tanítványainak: „Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28,18–19)!

Jézus tehát nem enged a kísértésnek. Megmutatja, hogy milyen az, ha Ádám nem hallgat a kísértő szóra. És visszazökkenti medrébe az időt. Helyes vágányon újra kezdi az emberiség történelmét. Vadállatok vannak körülötte, de nem bántják. Nem bántják, mint a hitéért oroszlánok közé dobott Dánielt sem. Helytáll a kísértéssel szemben. Kiengeszteli az emberiséget a világgal, a környezetével, de főként: összhangban van, összhangban marad az Istennel. És angyalok szolgálnak neki. Hiszen az angyalok is kiállták a próbát, a büszkeség kísértését, ahogyan hívő tudatunkban él, és megmaradtak Isten akaratának teljesítői. Ebbe az új dimenzióba helyezi be Jézus az emberiség történetét, és itt kezdi a pályafutását. Hogy aztán innen kiindulva építse azt tovább, és bennünket is belekapcsoljon ebbe a helyes úton induló, új világtörténelembe.

Krisztus küldetést ad tanítványainak. Ezt folytatja az Egyház nemzedékről nemzedékre. Azok a katolikus hívők, akik a cursillóban részt vesznek, komolyan akarják venni ezt a küldetésüket. Nagy öröm számomra, hogy ma a hazai országos cursillo elmúlt 30 évét és egyben a női cursillo 100. találkozóját ünnepelhetjük. Most, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk, plébániáink missziós megújulásán fáradozunk, kérlek mindnyájatokat, vegyétek ki a részeteket – ki-ki a maga plébániáján – ebből a munkából. Nem pusztán a meglévő hívő közösségek lelki szükségleteinek ellátására hivatott a plébánia, hanem meg kell szólítanunk a vallásukat nem gyakorlókat, a távolabb állókat is. Úgy kell alakítanunk plébániáink életét, hogy őket is megszólíthassuk, s ha eljönnek, ők is jól érezhessék magukat, ők is otthonra találjanak nálunk.

Ebbe a folyamatba állunk bele most újra a nagyböjt kezdetén, hogy a bűnbánat révén, az igazi bocsánatot elérve, próbáljunk meg mi is nemet mondani a kísértésre, megmaradni Isten akaratának az útján, és így kibékülni egymással és az egész világgal, az emberekkel és a természeti környezetünkkel. Hogy újult lendülettel tudjuk tovább adni az Örömhírt mindenki számára. Ehhez kérjük az erőt az idei nagyböjtben. Ámen.

* * *

A szentmise befejező részében Kálmán József plébános felelevenítette a Cursillo mozgalom magyarországi kezdeteit. Beszélt a betiltott pannonhalmi lelkigyakorlatról, az 1989. április 13. és 16. közötti első lelkigyakorlatról, mely a spanyol Josef Cascales klaretiner szerzetes és Benkő Antal SJ atyák irányításával valósult meg. Mint mondta, a kezdeményezők szándéka ma is élő, szeretnék, ha az Egyház nem csupán „kiszolgáló” Egyház, hanem olyan keresztények közössége volna, akik tesznek érte, vállalkoznak arra, hogy az Egyházat szolgálva vállaljanak feladatokat.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Boldog Özséb nevét viselő cursillo titkárságának lelkivezetője ezután arra kérte Erdő Péter bíborost, áldja meg a lelkigyakorlatok elvégzése után kiosztásra kerülő kereszteket, és adja át azokat a századik női cursillo résztvevőinek. E hálaadó szentmise végén így a főpásztor mondta ki a szavakat a kereszt átadásakor: „Krisztus számít rád”; s a századik lelkigyakorlat résztvevői a bíborosnak válaszolták: „Én is számítok Krisztusra”.

* * *

A Cursillo spanyol eredetű egyházi lelkiségi mozgalom. A Cursillo de Cristiandad elnevezés jelentése: „a kereszténység rövid tanfolyama”. Először 1944-ben, világiak kezdeményezésére tartottak ilyen „tanfolyamot”. A spanyol polgárháború borzalmai és az egyházüldözés után néhányan úgy érezték, az Egyháznak a férfitársadalom felé kell fordulnia: zarándoklatot szerveztek Santiago de Compostelába, melyre százezer férfi jelentkezett. Ehhez azonban nem volt elég pap, ezért tanfolyamokon világiakat képeztek ki zarándokvezetőnek. Ezek a vezetőképző tanfolyamok gyümölcsözőnek bizonyultak, mára az ebből sarjadt mozgalom és az általa szervezett lelkigyakorlatok mind az öt kontinensen elterjedtek.

A világon mára körülbelül 15 millió katolikus végzett cursillót. A háromnapos lelki úton a résztvevők találkoznak önmagukkal, Istennel és embertársaikkal. Sokuk élete teljesen megváltozik. Gyakran szövődnek barátságok, születnek új közösségek. A cursillo csütörtök estétől vasárnap délutánig tart. A mozgalom tagjai vallják, ezek nemcsak a vallásos embereknek szólnak, hanem mindazoknak, akinek nyitott a szíve, akik őszintén keresik az élete értelmét, törekszenek a hiteles életre. 

Hazánkban először 1989-ben, Iszkaszentgyörgyön tartottak osztrák segítséggel cursillós lelkigyakorlatot, miután az 1986-ban Pannonhalmán tervezett cursillót az Állami Egyházügyi Hivatal megakadályozta. Azóta tizenkét magyarországi egyházmegyében működik a cursillo lelkiség, egy, az egyházmegye püspöke által kinevezett lelki, valamint egy világi vezető irányításával.

Az országos Nemzeti Titkárságot a tizenkét egyházmegye és a börtöncursillo vezetői alkotják. Csak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében, a Cursillo mozgalom Boldog Özséb Titkárságának szervezésében az elmúlt évtizedek alatt ötezren vettek már részt cursillókon (a Cursillo de Cristiandad elnevezés jelentése: a kereszténység rövid tanfolyama). 

Míg a Világtitkárság a mozgalom egészének munkáját koordinálja, addig az Európa Titkárság az európai országokban működő cursillókat foglalja magába. Négyévente úgynevezett Európa Ultreyát, azaz találkozót szerveznek. 2020-ban ennek megrendezésére a magyarországi Cursillo mozgalmat kérték fel, és a találkozót épp a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus napjaiban rendezik majd. Az Ultreya főszervezője a Magyarországi Cursillo Nemzeti Titkársága korábbi világi elnöke, Fabók Ildikó. A vele készült interjút ITT olvashatják.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria