Lehetőségünk van a Bárány trónjához közeledni – Kocsis Fülöp előadása Pécsen

A görögkatolikus főpásztor a trónon ülő Bárány szimbólumát és mindennapi jelenlétét fejtette ki, amely az Eucharisztiában ölt testet, ugyanakkor a liturgiában használatos tárgyak és ábrázolások kedvelt motívuma.

A Bárány, Jézus Krisztus a Jelenések könyvében jelenik meg a legteljesebben. Ószövetségi képet használva Keresztelő János mutat rá: „Íme, az Isten Báránya”. Mindez a Jelenések könyvében teljesedik ki, amikor a Bárány már a trónon ül. A görögkatolikus főpásztor szerint a Bárány nem szokott jelen lenni a keresztény gondolkodásunkban, és ez nagy kár. „Megfeledkezünk a parúziáról (Jézus második eljöveteléről – a szerk.). Nincs jelen a hitéletünkben a végidő. A keleti egyháznak nagyon jó lehetősége van arra, hogy a szimbólumok nyelvén mindezt jelenvalóvá tegye” – magyarázta az érsek, aki előadásában a görögkatolikus liturgiában használatos szimbólumokon keresztül érzékeltette, hogy a trónon ülő Bárány már itt van.

„Már a beteljesült időben élünk, és lehetőségünk van a Bárány trónjához közeledni. Nyilvánvaló, hogy a trónon ülő Bárány, aki föláldozza magát, nekünk adja magát, meghív bennünket az áldozati lakomára. Mi így mondjuk, hogy ő az, aki föláldozó, és aki föláldoztatik. Tehát ő a föláldozó, a főpap, és ő az áldozat, az áldozati bárány. Ebből részesülünk. Tehát amikor az Eucharisztiában részesülünk a liturgiában, a szimbólumok nyelve vesz minket körül, akkor önkéntelenül is a parúziának a jelenébe emelkedünk föl. Így a liturgia, az eucharisztikus liturgia hozzásegít minket ahhoz, hogy a végidő, a beteljesült idő, a már megvalósult megváltottságunk, a mennyországba való meghívottságunk a hétköznapokban is jelen legyen” – fejtette ki.

A Bárány nem túl népszerű szimbólum napjainkban – mutatott rá Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó köszöntő beszédében –, mert a gyengeségnek, a vezetettségnek, esetlegesen az önmagáról való gondoskodás képtelenségének a szimbóluma. És az áldozaté, ami eléggé távol áll tőlünk, hiszen kultúránk, technikai és anyagi lehetőségeink lehetővé teszik az áldozatvállalás megkerülését. „Azt hihetjük, hogy életünk minden területén meg tudjuk spórolni. Nem. Számunkra a Bárány az önmagát feláldozó Krisztust jelképezi, aki nemcsak elszenvedte értünk az áldozatot, nemcsak eltűrte vagy kényszerűségből viselte, hanem önként akarta. Ebben az »akaromban« pedig benne van az Isten teremtése, a Fiú engedelmessége. Ez az »akarom«, amivel az Isten az ember jövőjét az áldozaton keresztül építi. Számomra ezt jelenti a Bárány, amely a testünk táplálékaként, a lelkünk táplálékaként az Eucharisztiában lesz valósággá” – összegezte.

*

A Pécsi Egyházmegye szabadegyetemi előadás-sorozata március 25-én 18 órától Böjte Csaba ferences szerzetes előadásával folytatódik.

A februári szabadegyetem előadása rövidesen visszanézhető lesz az egyházmegye honlapján, illetve YouTube-csatornáján.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Harasztovics Arnold

Magyar Kurír