Temetése 2020. május 14-én, csütörtökön lesz Pannonhalmán.
A Boldogasszony-kápolnában 14.30-kor kezdődő gyászmisét követően, a kriptában helyezik örök nyugalomra.
Tekintettel a járványügyi helyzetre, a temetésen a bencés atyák és testvérek lesznek jelen.
Egy későbbi időpontban nyilvános gyászmisét mondanak Ciprián atya lelki üdvéért, amelyre szeretettel hívják és várják a rokonokat, a híveket, volt tanítványait.
*
Horváth Ferenc Budapesten született 1938. szeptember 26-án. 1958. augusztus 6-án öltötte magára a bencés ruhát.
1960. szeptember 3-án tett egyszerű, majd 1963. szeptember 3-án ünnepélyes fogadalmat, 1964. május 23-án szentelték pappá.
A Pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Főiskolán szerzett teológiai diplomát, majd a budapesti Hittudományi Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1966. június 25-én doktorált. 1965–66-ban gimnáziumi tanár és diákotthoni nevelő volt Pannonhalmán, 1966–90-ig a győri bencés gimnáziumban hittanár, Pannonhalmán főiskolai tanár. 1989–95-ig plébánosként szolgált Győrszentivánban. 1995-től plébános volt Tápon, Tápszentmiklóson, 2000-től Nyalkán is.
2008-tól kisegítő lelkészként működött a Pannonhalmi Területi Főapátság plébániáin, ekkortól volt lakója a Pannonhalmi Szent Adalbert Otthonnak.
Ciprián atya sok derűvel és kedvességgel megáldott testvérünk volt. Tudott lelkesedni és másokat lelkesíteni. Barátságos, nyílt szívű ember volt, sokakat ismert, őt még többen ismerték. Közvetlensége az Egyháztól távolabb állókat is megérintette. Előbb hitoktató, később főiskolai tanár és lelkipásztor volt. Fontos volt számára az igehirdetés, mindig szívesen prédikált. Győrött hosszú éveken át vasárnaponként 10 órakor ő prédikált a bencés templomban népes hívő közösség előtt. Szerdánként Szentírás-kört vezetett az érdeklődők számára. Hittanárként szeretettel foglalkozott diákjaival, különösen is a magukban papi hivatást érző fiatalokkal. Boldogan sorolta, hány püspököt és papot tanított annak idején hittanra. 1974-től évtizedeken át egy baráti körnek, egy „családegyháznak” volt a lelkivezetője Győrött. Némi humorral a csoport tagjai önmagukat, a kívülállók pedig őket „ciprióták”-nak nevezték. 1999-ben súlyos autóbalesetet szenvedett az őt szállító osztálytársával együtt. Felépülése után visszavonultan élt.
Papi és bencés hivatásáért, rendtársai jóságáért és a legkisebb figyelmességért is hálás volt. Életével megbékélve, imádságban csendesen készült a halálra, a találkozásra az Úristennel.
„Jöjj el, Uram Jézus” (Jel 22,20)
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Pannonhalmi Főapátság, Pexels.com
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria