Március 23-án ünnepeljük a lengyel–magyar barátságot

A lengyel–magyar barátság napjának (lengyelül Dzień Przyjaźni Polsko–Węgierskiej) története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel–magyar barátság első köztéri emlékművét.

A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel–magyar barátság napját.

Jerzy Snopek, Lengyelország magyarországi nagykövete idén március 23-án koszorút helyezett el a Szent István-bazilika altemplomában a nemrég elhunyt Snell György, a két nép kapcsolatát elmélyítő püspök, plébános sírjánál.

Snell György, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Szent István-bazilika plébánosa a lengyel–magyar kapcsolatokért végzett kiemelkedő munkája elismerésként 2019. július 24-én, Szent Kinga emléknapján részesült magas rangú lengyel állami kitüntetésben. A díjat Jerzy Snopek adta át a püspöknek Lengyelország budapesti nagykövetségén.

Snell Györgynek a magyarországi lengyelekért végzett tevékenységét már 2015-ben is elismerték: ekkor Szent László-díjban részesült Szent Lászlónak, a magyarországi lengyel kisebbség védőszentjének napján. 2017 nyarán került sor a Fekete Madonna-kegykép másolatának megkoronázására a Szent István-bazilikában. Mind az ünnepi misén, mind az előkészületekben aktív szerepet vállalt Snell György, aki az akkor mondott beszédében kiemelte:

a lengyel és magyar nép életében a számos kapcsolódási pont és a szolidaritás mellett az elsőrendű közös alap a Mária-tisztelet.

A segédpüspök fontos patrónusa, védnöke volt a lengyel keresztény kulturális napoknak; rendszeres vezetője, résztvevője a Szent István-bazilikában celebrált lengyel vonatkozású miséknek.

*

A 2015-ös magyar nemzeti zarándoklat alkalmával Marian Waligóra częstochowai pálos házfőnök felidézte Erdő Péter bíboros néhány évvel korábbi szavait, melyek szerint a częstochowai kegyhely nemcsak a lengyel nemzet kegyhelye, hanem valamennyire a magyaroknak is nemzeti kegyhelye.

Częstochowa Európa harmadik legnagyobb, Lengyelország első zarándokhelye. A Jasna Górán található, féltett kincse a Fekete Madonna képe. Jasna Góra („Fényes hegy”) nevét az 1382-ben – Nagy Lajos király unokaöccse, Opolei Ulászló herceg által – letelepített, és a mai napig töretlenül jelen lévő pálos szerzetesek adták, akik

az elnevezést anyakolostoruktól vették, amely Budán, a Fényes-hegyen állt (a János-hegy és a Hárs-hegy közötti hágón). A hely és az itt őrzött kegykép fontos szerepet töltött be a lengyel történelemben.

*

2020-ban mutatták be Vér a véretekből, csont a csontotokból. II. János Pál (1978–2005) pápasága és az egyházak Kelet-Közép-Európában című gyűjteményes kötetet a Vatikánban, melynek szerzői között van Németh László Imre pápai prelátus is, aki személyesen vett részt II. János Pál pápa mindkét magyarországi apostoli látogatásán és azok előkészítésében. Ezeket eleveníti fel tanulmányában: a visszaemlékezés egyik fő vezérfonalát a Magyar- és Lengyelországot összekötő évezredes történelmi kapcsolatok jelentik, amelyekre Karol Wojtyła péteri szolgálata kezdetétől fogva számtalan alkalommal utalt.

Németh László már bevezetőjében felidézi lengyelül, olasz fordítással a két nép által jól ismert, több száz éves közös közmondást: „Lengyel-magyar két jó barát, / Együtt harcol s issza borát, / Vitéz s bátor mindkettője, / Áldás szálljon mindkettőre.”

A továbbiakban részletezi a lengyel pápa és a magyarok közötti kapcsolatokat. Ezek közül

kiemelkedik Szent Hedvig magyar királylány, lengyel királynő alakja, akit II. János Pál pápa 1997-ben iktatott a szentek sorába Krakkóban, hazájában tett hetedik apostoli útja egyik állomásán.

Az 1399-ben életszentség hírében elhunyt Hedviget a krakkói Wawel székesegyházának oltára alá temették, és tisztelete az évszázadokon át továbbra is élénken élt a lengyel nép körében.

Ez a történelmi szál adott lehetőséget arra, hogy az egykori krakkói bíboros, érsek, Karol Wojtyła, nem sokkal péteri szolgálata megkezdése után, 1978. december 2-án levélben forduljon Lékai László bíboros-prímáshoz, a magyar püspöki kar elnökéhez és az összes magyar főpásztorhoz, felidézve az ősi köteléket, hangsúlyozva a magyarokhoz fűződő sajátos kapcsolatát. A levélben II. János Pál pápa kifejtette, hogy Magyarország volt a keleti politika legsikerültebb modellje, ugyanakkor azt is megállapította, hogy a magyar helyi egyház a társadalom peremére szorult, a „vörös uralom” ellenőrzése alá került, a lengyel viszonyokhoz képest egészen más feltételek között kellett biztosítania túlélését.

*

Sajátos kifejezése a lengyel–magyar barátságnak a Magyarország politikájáról, gazdaságáról és kultúrájáról szóló rendszeres heti magazin, amely 2021. január 9-én indult a lengyel közszolgálati rádió első csatornáján Po hejnale (Hejnal után) címmel. A címben szereplő hejnal, vagyis a Krakkó Mária-templomából hagyományosan óránként felcsendülő trombitaszó elnevezése magyar eredetű, a hajnal szóból eredő jövevényszó a lengyel nyelvben.

A częstochowai Madonna vigyázzon e nehéz időkben minden lengyel testvérünkre!

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Vatikáni Rádió

Fotó: Szent István-bazilika/Facebook; Lambert Attila

Magyar Kurír