Mátyás király és az Egyház – Tudományos konferenciát rendeztek Pécsen

Hazai – 2018. november 21., szerda | 13:51

A Mátyás király-emlékév keretében nagyszabású tudományos konferenciát rendeztek november 15-én „Mátyás király és az Egyház” címmel az MTA pécsi székházában.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának (MTA PAB) II. Filozófiai, Történettudományi és Néprajztudományi Szakbizottsága, a Pécsi Tudományegyetem Egyháztörténeti Kutatóközpontja, valamint az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Szent István Tudományos Akadémia szervezte.


Az esemény megnyitóján Udvardy György pécsi megyéspüspök örömét fejezte ki, hogy egy újabb konferencia igyekszik feltárni a múltat, és segít jobban megismerni az üdvösségszerző történelmet. A főpásztor kifejtette, Mátyás király életében és tevékenységében az isteni üdvözítő akarat jelenik meg, amely az embert segíti az adott kor, adott kultúra körülményei és intézkedései között, még akkor is, ha ezt nem mindig könnyű felfedezni. Különösen izgalmas ebben az összefüggésben az Egyházhoz fűződő kapcsolata szempontjából tárgyalni Mátyás király művét.


Udvardy György köszöntőjét a szervezők, Lénárd László akadémikus, az MTA PAB elnöke, valamint Fedeles Tamás történész megnyitóbeszéde követte. Az előadók között a téma neves és elismert szakértői – például Fedeles Tamás, Szovák Kornél, Tusor Péter, Karlinszky Balázs – mellett fiatal, doktori fokozatuk megszerzése előtt álló, a késő középkor iránt érdeklődő történészek – Horváth Terézia, Kovács István, Buják Gábor – is feltűntek.

A konferencia mind a laikus érdeklődők, mind pedig a szakma képviselői számára képet adott arról, milyen módon tartotta a kapcsolatot a Magyar Királyság Mátyás idején a Szentszékkel, milyen pápai folyamodványok érkeztek ide, és hogyan bírálták el őket. Szó esett a terminológiáról is, amelyet a különféle pápai és világi követek megnevezésére használtak a korszakban. Az érdeklődők megismerkedhettek a 15. század második felében élt klerikusok életútjával, káptalanok, prépostságok személyi összetételével, késő középkori szerzetesi reformokkal és Mátyás király építkezéseivel is. A kutatók egy-egy ismert egyházi személy karrierútját is bemutatták, köztük Vitéz János esztergomi érsek, Veronai (Rangone) Gábor bíboros, egri püspök és Stock János orvos, majd klerikus, szepesi prépost életpályáját.


Fedeles Tamás elmondta, hogy nagyon széles a paletta, amelyből a konferencián egy szeletet próbáltak felvillantani. Tervezik, hogy az elhangzott előadásokat könyv formájában is megjelentetik, hogy a széles közönség számára is közvetíteni tudják a kutatások eredményeit.

Forrás: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport; Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria