Megáldották a betegek világnapján a Budapesti Szent Ferenc Kórház új keresztútját

A Budapesti Szent Ferenc Kórház kápolnájában bemutatott szentmisén többek között a kórház betegei, az intézmény dolgozói és az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei vettek részt.

Michael August Blume pápai nuncius a szerzetesnővérektől virágcsokrot és a békét jelképező, a nővérek által készített gyertyát kapott ajándékba.

„Szűz Mária tökéletes boldogságban él Istennél. Isten megdicsőítette őt, és nem engedte, hogy a test, mely Isten Fiát hozta a világra, visszatérjen a porba, amiből mindannyian lettünk.

Szűz Mária előképe annak, amit Isten akar tenni valamennyiünkkel”

– emelte ki homíliájában az apostoli nuncius.

Az aznapi olvasmányra utalva emlékeztetett: „Az Izajás próféta könyvéből vett gyönyörű szentírási részletben a próféta elmondja, Jeruzsálem népének mit szándékozik tenni az Úr, hogyan szeretné szomorúságukat örömre fordítani. Jeruzsálem városa, a zsidó nép vallási központja romokban volt, amikor Izajás elmondta ezeket az ígéreteket. Isten azonban úgy fogja táplálni és gyógyítani népét, ahogyan egy szerető édesanya törődik gyermekeivel, amint a Szentírás ígéri: »Tejjel táplálnak, karjukon hordoznak és térdükön becéznek titeket. Amint az anya vigasztalja gyermekét, úgy vigasztallak én is titeket; Jeruzsálemben leltek vigasztalást« (Iz 66,12–13).

A beteg gyermekeket édesanyjuk vigasztalja és gondosan ápolja. Isten az ő végtelen szeretetével még ennél is jobban szeretné megvigasztalni gyermekeit!” – hangzott el a szentmise homíliájában.

„Azért vagyunk itt ma, mert Isten szeretete gyűjtött egybe minket. Emberek millióihoz csatlakozunk, akik szerte a világon megünneplik ma azt a különleges kegyelmet, amiben a tizennégy éves Bernadette Soubirous részesült. A Boldogságos Szűz tizennyolc alkalommal jelent meg neki 1858-ban egy kis francia faluban, Lourdes-ban – emlékeztetett Michael August Blume. – Bernadette példája arra késztette az ott élő embereket, hogy

megváltoztassák életüket, imádkozzanak, és Krisztus szeretetét a gyakorlatban valósítsák meg – gondolattal, szóval és cselekedettel.”

Értesülve a jelenésekről, elkezdtek özönleni az emberek a kis faluba. Sokan megtapasztalták ott Szűz Mária szeretetét testi és lelki gyógyulásuk által, és újra felfedezték Krisztus szeretetét az életükben. A Lourdes-ban történt csodákat és jeleket dokumentálták, és ezek azóta is megismétlődnek. Milliók utaznak oda minden évben. A világjárvány a kegyhelyre is kihat, de a hit megélése és az imádság folytatódik. „Szűz Mária anyai gondoskodása gyermekeiről – beleértve titeket és engem, és mindenkit, aki ebbe a kórházba jött meggyógyulni – sosem szűnt meg. Ezért csatlakozunk azokhoz a testvéreinkhez, akik szerte a világon imádkoznak, hogy megszabaduljanak a koronavírustól, és kérik a Szűzanya közbenjárását” – mondta az apostoli nuncius.

Az aznapi evangéliumról szólva kifejtette: A Szűzanya most is munkálkodik, miértünk szól Fiához. „Mit kell tennünk, ha szeretnénk, hogy Krisztus meggyógyítson? Figyelmesen kell hallgatnunk a Szűzanyára, aki mindennap azt mondja: »Tegyetek meg mindent, amit csak mond!«” Az Úr különbözőképpen gyógyít: testileg, lelkileg, néha teljes egészében, néha részben. „Nekünk az a feladatunk, hogy figyeljünk Istenre. Nem azt kell tennünk, amit mi helyesnek gondolunk, hanem amit Jézus mond nekünk. Mit mond nekünk? »Töltsétek meg a korsókat!«

Töltsd meg a mi lelki ürességünket Krisztus szava iránti engedelmességgel, Krisztus jó borával. Töltsd meg gondolatainkat és vágyainkat Krisztus szeretetével. Tölts meg minket a vággyal, hogy szeressük felebarátainkat, különösen akiket Jézus így nevez: a »kicsinyek«.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy segítsünk a betegeknek, hanem hogy vigasztaljuk azokat, akik más módon szenvednek: megtört lélekkel a mindennapi életükben és az országban történtek miatt, különösképpen a világjárvány okozta helyzetben.”

Ferenc pápa a mai napra írt üzenetében így tanít: Jézus kér minket: „Állj meg, és figyelj, alakíts ki közvetlen és személyes kapcsolatot másokkal, érezz együtt velük, váljanak az ő szenvedéseik a sajátunkká, miközben szolgáljuk őket.” Ebben a kórházban az orvosok, az ápolók és a betegek is megvalósítják ezeket a szavakat – fogalmazott Michael August Blume. Hozzátette: „Nem véletlen, hogy ezt a kórházat Assisi Szent Ferencről nevezték el. Rövid életében Szent Ferenc számos példáját adta az együttérzésnek, a könyörületességnek és a mások szenvedésével való közösségvállalásnak és annak az örömnek, ami Krisztus követéséből fakad.”

Beszéde végén az apostoli nuncius arra buzdított, „a Szűzanya állandó imádsága gyermekeiért arra vezessen minket, hogy az evangéliumban leírt kérését teljesítsük: »Tegyetek meg mindent, amit csak (a Fiam) mond!« Találjuk meg Krisztus szavaiban és példájában továbbra is a lépéseket mindennap az igazi testvériesség, szolgálat és szeretet felé, melyek Krisztus irántunk való szeretetéből erednek.”

A szentmise végén Michael August Blume megáldotta a kórházkápolnában elhelyezett keresztút tizennégy stációját, Atlasz Gábor festőművész munkáját.

Az alkotó a jelenlévőknek elmondta: a kórházkápolna általa készített oltármozaikján Szűz Mária keze azért hangsúlyos, mert a fiát óvó kéz, s mint ilyen, a szeretet kifejezője, ugyanakkor a pietà-jelenetet ábrázoló keresztúti állomásnál is központban áll Mária alakja, szeretete, s az anya arcán már felfénylik a feltámadás reménye is.

Atlasz Gábor felhívta a figyelmet az első (bűnbeesés) és az utolsó (a feltámadásra is utaló) stációképen látható bibliai Élet fájára is.

A festőművész a szerzetesnővérek kérésére az alkotói folyamatról is beszélt.

Hazatérés, megtérés, lelkitükör – ezekkel a szavakkal jellemezte a munkafolyamat belső mozzanatait Atlasz Gábor. „Egyszerre volt boldogság és végtelen szomorúság; a passió, amit sok esetben sírva, olykor hajnali órákig dolgozva végigjártam, őszintén megrázott” – vallotta a művész. 

A filmszerű beállítások hol közelről, hol távolról láttatják az eseményeket, amelyek által közel kerülhetünk Istenhez, látva szenvedő Fiát.

Igaz, hogy a mai kor embere nem szereti a pátoszt, de éppen ezért a művész szabad őszintesége valódi tetté válhat. Tehát szabad őszintének lenni – hangsúlyozta Atlasz Gábor, majd hozzátette, reméli, hogy e „vizuális imák, vallomások által a művészet is hozzájárulhat a kórházban zajló gyógyítás folyamatához”.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír