Megáldották a Szegények Kenyere keresztet Kecskeméten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szegények Kenyere, amely Balanyi Károly Ferenczy-díjas grafikus- és zománcművész alkotása, Európában egyedülálló az útszéli keresztek sorában: különlegességét a kereszt talpánál elhelyezett három cipó adja. A kenyér nemcsak a Karol Wojtyła Barátság Központ által ellátott rászorulók mindennapi élelmezését jelképezi: az áldozathozatalra hívja fel a figyelmet, ahogyan Jézus a kenyér színében nekünk adta önmagát.

A Karol Wojtyla Barátság Központot 2005-ben alapították azzal a céllal, hogy elesett személyeket és családokat támogassanak étellel, akiket azóta is a városi családsegítő központ irányít el hozzájuk. Az elmúlt tizenkét évben jelentős fejlődésen ment keresztül az intézmény: nemcsak a „mindennapi kenyérrel” tudnak szolgálni, hanem a lelki éhséget is igyekeznek csillapítani. A rászorulóknak kulturális programokat, előadásokat szerveznek, sőt, alkalom adtán közös múzeumlátogatásra, kirándulásra is sor kerül. Az intézmény természetesen a problémák gyökerét is igyekszik kezelni: a rászorulók ingyenes jogi, illetve egészségügyi szaktanácsadást is kaphatnak. „Örülök, hogy itt lehetek – árulta el az intézmény egyik felkaroltja, a hetven éves Anna néni – Kaphatok enni, és meleg van itt.” Az idős hölgy hajléktalanszállón él. Nehéz helyzetéhez képest jól szituált, sőt, a kert tisztán tartásában is segít a Wojtyla-központnak. A Szegények Kenyere tehát nem csak egy emlékmű, de az út szélén álló keresztek sorában sem csak egy: ez egy olyan hely, ami a maga egyszerűségében buzdít együttérzésre, és ahol az intézmény által felkarolt rászorulók hálát, köszönetet tudnak mondani.

A keresztmegáldáson részt vett Finta József érseki helynök, a kecskeméti főplébánia plébánosa; Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere; az ortodox egyház képviseletében Boris Fuzek parókus; Balanyi Károly, a kereszt alkotója, valamint a Wojtyła-központ számos támogatója és támogatottja. A szertartás ünnepélyességét az Aurin Leánykar emelte Jacobus Gallus, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán szakrális kórusműveivel.  

„Ősz elején a szegényekre való odafigyelés rendezvénysorozatát hirdette meg a Karol Wojtyła Barátság Központ azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet az elesettekre, segítsük őket a magunk eszközeivel – mondta köszöntő beszédében Molnár Zoltán intézményvezető. – Szeptemberben jótékonysági előadást rendeztünk a kecskeméti ferences templomban, ahol a város fúvós együttesei adtak koncertet. Most keresztet állítottunk, a Szegények Kenyere keresztjét. Jézus kétezer éve tanúskodik a keresztfán, és hirdeti: »Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, mert a lelket nem tudják megölni.« Tanúskodik az igazságról, mert az igazság szabaddá tesz. Jézus igazsága maga a szeretet, a megkülönböztetés nélküli. A kereszt üzenete ennyi: szeressétek egymást!”

Mák Kornél alpolgármester beszédében az értékek fontosságára hívta fel a figyelmet. A kereszt nemcsak érték, hanem figyelmeztet is, megállásra készteti az embert, hogy mondjon el egy imát, vagy adjon hálát. Mák Kornél kifejtette: amíg Nyugat-Európában lebontják, Kecskeméten állítják a keresztet. „Ahol áll a kereszt, ott hit van, ahol pedig hit van, ott Isten kegyelme is működik” – hangsúlyozta az alpolgármester. 

Finta József plébános a keresztnek és a kenyérnek mint jelképeknek a szoros kapcsolatát fejtette ki beszédében. A plébános emlékeztetett arra, hogy a kenyér az őskeresztény kortól kezdve Krisztus jelképe. „Krisztus a kereszten nem megromlott, elpusztult, hanem áldozattá lett, ezt jelképezi az a kereszt is, amit a kenyérre rajzolunk, mielőtt megszegjük. Ez azt is jelenti, hogy nekünk is áldozattá kell lennünk. A mai világban egyre kevesebben ajándékozzák oda magukat másokért: a Szegények Kenyere hozzájuk is szól, hogy áldozattá kell lenni a szeretetben” – bíztatott Finta József. 

A megáldás szertartása előtti beszédében Pintér Gábor szintén a kenyér jelképértékét emelte ki. A kenyér az egész életünket, testi és lelki szükségleteinket magában foglalja: testi, de lelki éhségünkre is figyelmeztet. A Szegények Kenyere lelki üzenetet is közvetít: felhívást, hogy segítsük a szegényeket. „Isten előtt mindannyian koldusok vagyunk. Mindenünk, ami van, Istentől van, kötelességünk tehát, hogy segítsünk azoknak, akiknek nincs” – hangsúlyozta a Pintér Gábor. 

A szertartás végeztével Farkas P. József, a Karol Wojtyła Barátság Központ alapítója mondott köszönetet nemcsak a keresztért, hanem azért a tizenkét évért is, amióta Kecskemét rászorulóit szolgálja a népkonyha. „Indulásunkkor még nekünk, alapítóknak sem volt teljesen világos, hogy mit szeretnénk, mégis erős és megbízható intézménnyé nőttük ki magunkat.” Farkas P. József a csodálatos kenyérszaporításhoz hasonlította az intézmény elmúlt időszakát, ahogyan a gazdasági nehézségek ellenére is mindig tudtak száz-százharminc rászoruló élelmezéséről gondoskodni. „Mindig akadt valaki, aki hozta a barátját, ismerősét, hogy segítsen... Jött is mindenki, és segített!” – emlékezett vissza.

A kereszt megáldása után következett a szegények ebédje, melyet Pintér Gábor nuncius nyitott meg és szolgált fel. Belarusz apostoli nunciusa, aki egy Kecskeméthez közeli településről, Csépáról származik, nem először járt a Karol Wojtyła Barátság Központban: részt vett például 2016. december 24-én is az intézmény által ellátottak karácsonyán, ahol az ételosztásban segédkezett, előadást tartott, és el is beszélgetett a rászorulókkal. Pintér Gábor elárulta, mindig is szívügyének tekintette a rászorulókkal való foglalkozást, hiszen a szegénységnek európai gondolkodással felfoghatatlan formáival találkozott diplomáciai szolgálata során Haitiban, Bolíviában és a Fülöp-szigeteken. 

Fotó: Merényi Zita

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír