Megkezdődött a Gárdonyi 100 emlékév az Egri Főegyházmegyében

A termet megtöltő érdeklődőket Ternyák Csaba érsek köszöntötte a konferencián.

A főpásztor beszédében rámutatott: a magyar istenes kultúra iránt elkötelezett Gárdonyi Géza a legnagyobb egri branddé vált. Egri csillagok című regényével az egész világ számára megmutatta a város világtörténelmi jelentőségét.

Az érsek emlékeztetett, hogy több jubileumot is ünnepelhet idén, nem csak az Egri Főegyházmegye: a művészetek mecénása, a szegények pártfogója, az első magyar nyelvű tanítóképző megalapítója, Pyrker János László egykori egri érsek születésének 250. évfordulóját; az egyházmegye másik nagy érseke, Fisher István halálának 200. évfordulóját; majd 2023 januárjában Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. „Mindhárman rengeteget fáradoztak a magyar kultúra felvirágoztatásáért és megmaradásáért” – tette hozzá Ternyák Csaba.

„Az Isten az én szívemben lakik” – Gárdonyi Géza és az írói felelősség címmel az író dédunokája, Keller Péter tartott előadást. Hangsúlyozta, dédapját írói tevékenysége során elsősorban az vezette, hogy a benne lévő istensugarat képes legyen mindenkinek átadni. „Gárdonyi agyagedénybe zárt istensugárnak tartotta az embert. Az írásművészettel kapcsolatos fogalmakat transzcendens módon értelmezte. Azt állította, hogy Isten szavainak közvetítésére teremtetett, és író csak az, aki Isten teremtő munkájából vállal részt.” Az előadó felidézte Gárdonyi életének utolsó éveit, amikor elvonult a zajos világtól, és remeteként egyre közelebb került Istenhez, mígnem elmondta búcsúszavait: „Isten az én szívemben lakik.”

A program során Cs. Varga István, az ELTE BTK nyugalmazott irodalomtörténész-professzora Aranymorzsák Dante magyar fogadtatástörténetéből – Dante és Gárdonyi címmel tartott előadást, melyben Dante műveiről, jelentőségéről és az utókorra gyakorolt hatásáról beszélt.

Kusper Judit egyetemi docens, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója Irodalommá vált legendák – Gárdonyi Géza: Isten rabjai című előadásában arról beszélt, hogy Gárdonyi Géza miért vált az ország egyik legkultikusabb alakjává.

„Az írott legendák, történelmi regények egyetlen célja, hogy rácsodálkozzunk azokra a csodákra, amelyek a szemünk előtt zajlanak. Például, hogy hogyan lesz egy királylányból szent, vagy egy kisfiúból hős. A magyarok a történelem folyamán kénytelenek voltak az áldozat szerepét fölvenni, az Egri csillagok című mű azonban egy győztes csatát mutat be. Ez teszi ma is népszerűvé a kötelező olvasmányok körében.” Gárdonyi írói munkásságáról szólva az egyetemi docens kiemelte, hogy a lélekábrázolás módszerét teremtette meg. „Művei önmagunk megismerésére, megértésére is tanítanak bennünket. Az a rezgés, amit Gárdonyi emleget, lehetővé teszi, hogy megértsük a múltat, megéljük a jelent és nyitottak legyünk a jövő felé” – fogalmazott Kusper Judit.

A konferenciát Lengyel Gyula címzetes esperes, plébános Isten rabja – Gárdonyi lelkülete című előadása zárta, melyben kiemelte az író filozófusi lelkületét, mellyel a létezés titkát kutatta. „A kezdeti bűnös élete fölötti sajnálkozását felváltotta az Istenhez való tartozás bizonyossága és öröme.

Rabja lett Istennek. Példát ad a mai ember számára, hogy mi is legyünk Isten rabjai, követői, szolgálói.”

A konferenciával egy időben nyílt meg Az ezerarcú Gárdonyi című, zömében könyveket tartalmazó kiállítás. A könyvek mellett levelezéseket, dedikációkat valamint az író két eredeti festményét is láthatja az érdeklődő közönség.

*

Ternyák Csaba érsek kérése volt, hogy az Egri Főegyházmegye intézményei, kiemelten a közgyűjtemények, így a főegyházmegyei könyvtár, az érseki palota és a főegyházmegyei levéltár is vegyen részt az író halálának 100. évfordulója kapcsán remélhetőleg országszerte, de Egerben mindenképpen elindított programsorozatban – mondta el a Szent István Televízió kérdésére Balogh Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója.

*

Az Egri Főegyházmegye a fenntartásában működő iskolák színjátszó csoportjai számára irodalmi pályázatot is hirdetett, amelyen Gárdonyi Géza Az én falum című műve valamely novellájának színpadra állításával lehet indulni.

A pályaműveket az általános iskolák 1–8. osztályos, illetve a középiskolák 9–12. osztályos tanulóitól maximum 20 perces terjedelmű színművek előadásával várják.

Pályázati határidő: 2022. május 15.

A legjobb előadások alkotói értékes jutalomban részesülnek.

A pályázatról további részletek ITT olvashatók. 

Forrás: Egri Főegyházmegye

Szöveg: Pap Ildikó

Fotók: Vozáry Róbert, Horváth István

Magyar Kurír