Megrendezték a Gál Ferenc Főiskolán az országos resztoratív konferenciát

Hazai – 2017. november 28., kedd | 15:21

A Gál Ferenc Főiskola (GFF) a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézetével (SZEGEPI) közösen november 17-én Szegeden tartotta meg a II. Országos Resztoratív Konferenciát (OREKO).


KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Köszöntőjében Kozma Gábor rektor felidézte, hogy a Gál Ferenc Főiskola negyedik éve intenzíven is foglalkozik a resztorativitás kérdéseivel, annak közösségi és különösen is pedagógiai alkalmazásával. Az utóbbi öt évben egyéb konferenciáikon többször is tárgyalták a resztoratív eljárás elméleti alapjait és műhelymunkákon mutatták be gyakorlatát. Az OREKO a Gál Ferenc Főiskola által létrehívott magyarországi konferenciasorozat, amely célzottan a resztoratív (helyreállító – a szerk.) eljárások pedagógiai alkalmazását és annak tapasztalatait hivatott közvetíteni.

Az első OREKO-t 2016-ban tartották, amikor a resztoráció által fejlesztett éltető kapcsolatokat a közösségek, és különösen is az egyházi közösségek vonatkozásában tárgyalták. A mostani második OREKO-n az iskolákban lévő, erősítendő vagy éppen újraalakításra váró közösségekben alkalmazható resztorációról szóltak, és bemutatták annak az iskolai viszonylatban megvalósuló gyakorlatát, amelyet meghívott és a főiskolai resztoratív műhelyben dolgozó szakértők mentoráltak.

A konferencia azokkal a nehéz tényekkel és a javításukhoz vezető eszközökkel foglalkozik, hogy az iskolákban egyre több a fegyelmezetlen, éretlen, érzelmileg elhanyagolt, a neveletlen gyermek. Közülük egyre többen válnak problémássá, és akár bűncselekmények vagy agresszív események részesévé, aminek következtében is iskolaelhagyók lesznek, a társadalom számára korán marginalizálódnak. Különös szerepet kap a közösség a konfliktusok idején, amikor támogatást nyújt a konfliktussal való szembenézéshez. Ezzel kapcsolatban különösen is szemünk előtt kell tartanunk azt, amire Ferenc pápa hívja fel a figyelmet Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdításában (226-227): „A konfliktust nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy eltitkolni. El kell fogadni. De ha a csapdájába esünk, elveszítjük a távlatot, beszűkülnek a horizontok és a valóság töredékes marad. Ha beleragadunk a konfliktuskonjunktúrába, elveszítjük a valóság mély egységének érzékét. A konfliktussal találkozva egyesek egyszerűen csak szemrevételezik, majd továbbmennek, mintha semmi sem történne, és mossák kezeiket, hogy tovább folytathassák az életüket. Mások úgy bocsátkoznak bele a konfliktusba, hogy rabjai lesznek, elveszítik a távlatot, saját zavarodottságukat és elégedetlenségüket rávetítik az intézményekre, s ezzel lehetetlenné válik az egység. Ám van egy harmadik lehetőség is, a legmegfelelőbb a konfliktussal való szembenézésre. Ez pedig annak az elfogadása, hogy a konfliktust el kell viselni, meg kell oldani és egy új folyamat összekötő láncszemévé formálni.”

A konferenciát Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár nyitotta meg, kiemelve, hogy a minisztérium felhívta a köznevelési intézményeket a resztoratív sérelemkezelési módszerek alkalmazására. A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia Intézkedési Tervéhez kapcsolódóan az EMMI köznevelési helyettes államtitkársága az Oktatási Jogok Biztosításának Hivatalával, az Igazságügyi Minisztériummal és az EKE Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen egy tájékoztatót állított össze a köznevelési intézmények számára a resztoratív sérelemkezelésről. A helyettes államtitkár elismerését fejezte ki az OREKO kapcsán, hogy a Gál Ferenc Főiskolán olyan resztoratív pedagógiai műhely működik, amely képes továbbadni eredményeit a pedagógusoknak.

Az első plenáris előadást Pálfi Erika, az EMMI főosztályvezetője tartotta a pedagógusok szerepéről a konfliktuskezelésben és a resztoratív sérelemkezelés alkalmazásában. Előadásban a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiának a köznevelést érintő főbb intézkedéscsomagjait tárgyalta, majd összefoglalta azokat az eredményeket, amiket egy helyzetfeltáró mikrokutatás hozott a digitális gyermekvédelem oktatási vonatkozásainak feltérképezésére. Az 1245 általános és középiskolára kiterjedt kutatás alapján megállapítható, hogy a tanulók többsége számára az internet veszélyforrást is jelent, ami főleg a középiskolákat érinti. Mára az intézmények felismerték, hogy sokat tehetnek a biztonságos internethasználatért, a kontrollálás mellett internetbiztonsági tájékoztatókat szerveznek, szűrőszoftvereket és víruskeresőket alkalmaznak. Sok esetben a tanulók sincsenek tisztában azzal, hogy az elkövetett „hecc”, akár bűncselekménynek is minősülhet. Pálfi Erika a helyreállító technikák kapcsán tárgyalta az iskolai sérelemkezelés feladatait, és ezzel kapcsolatban a resztoratív sérelemkezelés előnyeit, amelyek közül a legátfogóbb, hogy a sérelemkezelés során mindenki által elfogadható megoldás alakul ki. Az elérhető jó gyakorlatok és módszerek közé tartozik az Iskolai Konfliktus Tudásközpont gyűjtőhonlap (iskon.opkm.hu); az OFI által alkalmazott KiVa finn antibullying program; a jogtudatosságot növelő pedagógus-továbbképzések és az Áldozatsegítő Központ, amelyet idén júniusban nyitottak meg az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére.

Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusa az iskolai bántalmazás resztoratív szemléletű megelőzéséről és kezeléséről tartott előadást. Az iskolai bántalmazás, zaklatás kapcsán kiemelte, hogy különböző programokkal próbálják a pedagógusok munkáját segíteni, amelyeknek az a célja, hogy az áldozathibáztatás szemléletén változtassanak, továbbá meg kell tanítani a gyerekeket a jóvátételre, amivel az általuk okozott kárt kompenzálni képesek. Az iskolai prevenciós programok közül kiemelte a finn KiVa programot (egy tantervbe épített antibullying program, amely a bántalmazással és annak hátterében zajló folyamatokkal foglalkozik), az óvodákban a „Nyugi Ovi Programot” („SZEPI űrlény” befogadása az óvodai közösségbe), és az ENABLE Antibullying Programot.

Carol Hamilton, az új-zélandi Waikato Egyetem tanára előadása a kirekesztés feltárásáról szólt az integráció előmozdítása érdekében. A fogyatékos emberek inklúziójának új-zélandi lehetőségeit kutatva megállapították, hogy az iskolák fele fogadja be a fogyatékos gyerekeket. Sok iskola még mindig azt vallja, hogy ezek a gyerekek nem érdemlik meg az egyenlő bánásmódot. Az előítéletesség és a bántalmazás még mindig komoly probléma. Céljuk a tanárképzés korai szakaszában a „körmódszerek” használata arra, hogy kezdő pedagógusok hozzáállását megváltoztassák, oly módon, ami kevésbé konfrontatív és inkább konstruktív az inklúziós oktatás tekintetében.

Kecskeméti Mária, az új-zélandi wellingtoni középiskola szakvezetője a Közösségek, ahol mindenki számít című előadásában az általa kidolgozott új-zélandi modelljén, a kapcsolatvezetési eljáráson keresztül ismertette a tanárként megélt saját tapasztalatait. A program legfontosabb alkotóelemei azok a reflexiók, az elemzést segítő fogalmak és folyamatok, amelyek a kapcsolati problémák és a kulturális közeg pontosabb megértését, magyarázatát és annak megváltoztatását segítik elő. Mi az oka annak, hogy egy közösségen belül csak bizonyos egyének, csoportok számítanak? Ezt a fajta hatalmi dinamikát kellene a tanárnak megérteni és a „pedagógiai körök” segítségével leépíteni. A „körök” a befogadó közösségek létrehozásának egyik módja is lehet, ahol mindenkit meghallgatnak, és a korábban „némaságra ítélt” tagok véleménye is számít, nemcsak a hangadóké.

Petróczi Erzsébet a GFF Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékének vezetője előadásában a resztoratív eljárások szerepét vizsgálta a kötődés és a kapcsolat értékének visszaállításában. A mai fiatalok kötődési űrben találják magukat, mert nincs állandó és mély kapcsolatuk, érzelmi kontaktusuk a róluk gondoskodó felnőttekkel, helyettük kortársaikhoz fordulnak. Az érzelmileg éretlen fiatalok megteremtik és egymásnak közvetítik az általuk kialakított kultúrát, sajátos érték- és normarendszert, ami adott esetben nagyon eltérő a felnőttekétől, és eltérő a keresztény érték- és normarendszertől. A Kecskeméti Mária által kifejlesztett kapcsolatvezetési eljárás segítségével lehetőség nyílik a rejtett érték- és normarendszerek lebontására, helyettük a keresztény értékek közvetítésére. Továbbá felelősségvállalásra ösztönöz, lehetőség nyílik az önbizalom építésére, a kommunikációs kompetencia fejlesztésére, összességében az érzelmileg érett, felelős felnőtté nevelésére.

Csomortáni Zoltán, a GFF adjunktusa volt a konferencia elnöke. Előadásában a főiskola oktatói által mentorált szegedi iskolákban alkalmazott resztoratív technikákat tekintette át. Bemutatta a Pedagógiai Szakszolgálatban végzett munkát, illetve a Gedói Általános Iskola resztoratív modellintézménnyé fejlesztését. Ezek a programok a konfliktusok megoldásán túlmenően a helyi problémákra keresnek megoldásokat.

Kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a resztoratív módszerek köznevelési lehetőségeivel, amelyen részt vettek a nevelési tanácsadó vezetője, a pedagógiai szakszolgálat iskolapszichológus koordinátora, a rendőrkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője, a Gedói Általános Iskola igazgatója és helyettese.

A kerekasztal után három szakmai műhelyfoglalkozást tartottak. Az elsőt Polgár Éva, a Szegedi Zsidó Hitközség Szeretetotthonának vezetője tartotta az idősek otthonában alkalmazott mediációról. A második a segítő jóllétét biztosító Williams életkészségek stresszkezelő és kommunikációs tréning bemutató volt Tandari-Kovács Mariann, a GFF adjunktusa vezetésével. A harmadik műhelyfoglalkozást Csomortáni Zoltán irányította a resztoratív szemlélet iskolai megtapasztalásáról.

A szegedi resztoratív pedagógiai rendezvénynek mintegy 170 résztvevője volt az ország különböző köznevelési és felsőoktatási intézményeiből, közülük 60 pedagógus továbbképzésként is teljesítette a programot. A következő szegedi OREKO jövőre lesz, addig is pedagógiai-pszichológiai műhelymunkában fejlesztik a resztoratív eljárások hazai alkalmazását, resztoratív pedagógiai továbbképzéseket tartanak, szakirányú továbbképzést készítenek elő, amikhez tananyagokat is fejlesztenek a Gál Ferenc Főiskolán és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézetében.

Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: T-TÉ

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria