Megszentelte a Bódva vizét Orosz Atanáz

Hazai – 2022. január 11., kedd | 12:41

Megszentelte a Bódva vizét Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök január 6-án. A szertartást az edelényi Szent Kereszt felmagasztalása-templomban tartott püspöki Szent Liturgia vezette be, az edelényi parókus, Marincsák László, valamint az edelényi köznevelési intézmények lelki vezetőinek koncelebrálásával.

„Krisztus, Isten létére szolgai alakot viselve eljött Jánoshoz, a szolgához, hogy megkeresztelkedjék, és megszabadítson az ősi bűn rabságából, megszenteljen és megvilágosítson minket. Ezt ünnepeljük a mai napon” – emlékeztetett a miskolci főpásztor a vízkereszti liturgián mondott homíliában, melyben egy előünnepi himnusz szövegével az ünnep jelentésére világított rá.

„Vízkereszt ünnepén, amikor a mi Urunk Jézus Krisztus Jordánban való alámerülését elevenítjük föl, mindnyájunk keresztségére is emlékezünk. Arra a kegyelemre, amely megszabadított bennünket a szörnyű bűnök láncreakcióiból, vagy olyan szokásainktól, amelyekből szenvedély támadt és fogva tartott bennünket. Egyedül a mi megváltó Krisztusunknak köszönhetjük, hogy a bűn rabságából kiszabadultunk. Alámerülését ezzel a belátással fogadjuk. Isten bárányának áldozatvállalása folytán szabadultunk meg a bűnök láncreakcióitól, hiszen ő az, aki elveszi, elvette a világ bűnét” – fogalmazott Orosz Atanáz püspök.

Majd így folytatta a tanítást a főpásztor: „Vízkereszt ünnepe Urunk megjelenésének, Istenjelenésnek az ünnepe is. Hiszen

a Jordán partján, először a történelemben, egyértelműen megszólalt Istennek, az Atyának a hangja, amely a folyó fölött hangzott el. Jelen volt az egyszülött Fiú, aki alámerült mindnyájunkért, abban a vízben, amelyben bűneiket megvallva tisztultak meg társai.

Valamint Ő az, aki a Szentlelket is magával hozta, hiszen feje fölött megjelent galamb képében a megszentelő Lélek, aki lehetővé tette, hogy mi magunk is megszentelődjünk. Ez a mai nap különösen is alkalmas arra, hogy a megszentelődés karácsonykor elkezdődött folyamata tökéletesedjen. A megszentelés műve ezen a mai napon nemcsak a vizet érinti, nemcsak a környezetünket, hanem minket, magunkat is. Ezért hívom meg a jelenlévőket a szentáldozásra. Hiszen

a szent Eucharisztiában való részesedés éppen a szent Istennel való legmélyebb egyesülést jelenti, és a megszentelődésnek egy soha el nem felejthető, nagyszerű mozzanatát.”

„A görög egyházban a fények ünnepének hívják vízkeresztet – folytatta a miskolci megyéspüspök. – Ilyenkor süt ránk a nap a legalacsonyabbról, talán legerősebben szemünkbe sütve. Mégis csak halvány jelképeként Isten kegyelmének, aki közel jön hozzánk, hogy szemtől szembe találkozzunk a Szentháromság egy Istennel, és ne maradjunk sötétségben, hanem életünk minden pillanatában világos legyen, hogy kitől és miért jöttünk e világra.

A világosságnak, a fényeknek az ünnepén a lelkünk is felragyoghat. Ezzel a ragyogással kell hogy folytassuk a hétköznapjainkat. Nemcsak most, karácsony ünnepkörében, hanem annak elmúltával is.

Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a Mennyekben van!”

A liturgia után az egybegyűltek ünnepi menetben vonultak a Bódva partjára, ahol a püspök elvégezte a vízszentelés szertartását.

A vízszentelés során huszonnégy olyan fohász hangzott el, amely a „ma” szóval kezdődik, kifejezve, hogy mi zajlott le, illetve mi is történt ezen a napon:

Ma a Jordán vizei Isten jelenlététől gyógyforrássá változnak.”

„Egyházunk hite szerint ma, a vízszentelés során, amikor a gyertyát vízbe mártom, amikor a keresztet a víz alá merítem, akkor a Szentlélek megszenteli a Bódva vizét, s ezáltal megszenteli környezetünket. A folyó révén minden, ami a vízzel találkozik, megszentelődhet” – világított rá a szertartás lényegére Orosz Atanáz.

„Felelősek vagyunk ezért a Bódva-völgyért, felelősek vagyunk ezért a környezetért, amit nem tudtunk egészen tisztának megőrizni. Ma, a vízszenteléskor, amikor a használati utasítást adó Teremtővel szembesülünk, arra is biztatást kapunk, hogy mától fogva szentül őrizzük meg környezetünket is.

A biztatás persze nekünk szól: Isten nem csak a vizet képes megváltoztatni. Egyházunk hite szerint a szenteltvíz egyfajta gyógyító erővel is rendelkezhet. Ahogyan az evangélium a Siloe tavánál a megmosakodás folytán történt gyógyulásról tesz tanúságot, úgy a történelemben is, a vízszentelés után beteg emberek nyerték vissza egészségüket.

Imádkozunk az itt lakók egészségért, és imádkozunk azért, hogy ami embernek lehetetlen, az Isten segítségével lehetségessé váljon. Imádkozunk minden jelenlévő megszentelődéséért! Tanuljatok meg jót tenni, keressétek az igazságot, segítsétek a rászorulót” – hangzott el a prófécia alapján a záró püspöki felszólítás.

A hagyomány szerint a hívek a megszentelt vízből merítve térnek haza, hogy otthonaikat is megszenteljék.

A főpásztor a frissen szentelt vízzel egy új, az edelényi kastély szomszédságában étteremként nyitó épületbe is elvitte Isten áldását.

A Bódva folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered. A Kassai járás területén nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza körülbelül 113 kilométer, melyből a magyar szakasz 64,6 kilométer. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, ezzel a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8–14 méter. A víz átlagos sebessége: 2–4 km/h, mélysége: 0,5–1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/s. Közepes vízhozama a torkolatnál 6,92–9 m³/s.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria