„Nem horgászni jöttünk” – Megszentelték a Tiszát és a Szamost

A Tiszát a Nyíregyházi Egyházmegyében több helyen is megszentelték január 5-én: Vásárosnaményban Erdei Tamás parókus, Timáron pedig Revák István parókus vezette a szertartást.

* * *

Csengert és Csegöldöt, a két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települést nemcsak a köztük lévő tíz-egynehány kilométer, de a Szamos folyó is elválasztja egymástól. Közel került egymáshoz a két egyházközség, hiszen január 6-án közös vízszentelést végeztek lelkipásztoraik a Szamos bal és jobb partján.

A különleges találkozáson és vízszentelésen Ignácz András csengeri parókus köszöntötte a Szamos két oldalán megjelenteket: a csegöldi egyházközség híveit és parókusát, Gajdos Lászlót, a csengeri általános iskola pedagógusait és diákjait, az önkormányzati dolgozókat, a hivatali szervek képviselőit, valamint a görögkatolikus családokat.

„Nem horgászni, nem fürödni jöttünk a Szamos partjára, hanem imádkozni és megszentelni a folyó vizét – kezdte beszédét Ignácz András. – Egy több mint kétezer évvel ezelőtti eseményre emlékezünk, amikor Krisztus Urunk megjelent harmincévesen a Jordán partján, hogy felvegye Jánostól a keresztséget.”

A parókus kifejtette az eseményről olvasható evangéliumi szakaszok tanításait. „Mi ez, ha nem az egész teremtett világban, az egész természetben megnyilvánuló, feltárulkozó Isten jelenléte és dicsősége?” – tette fel a kérdést, majd azzal biztatta a megjelenteket, hogy bár beszennyeződött, bűnös világunkban a víz és a levegő minősége egyre inkább romlik, mégis jelen van köztünk Isten országa. Amikor imádkozunk, nemcsak mi, imádkozók tisztulunk meg, hanem a körülöttünk és bennünk lévő természet is.

Isten lelke lebegett a vizek felett – idézte a Teremtés könyvét Ignácz András –: ez a Lélek járja át a mi lelkünket, és a szentelés által a Szamost, melynek békés folyásáért is imádkozunk a vízszentelés szertartása során. Amint a víz befogadja a belé ereszkedő hármas gyertyát, az istenség tüzét, úgy fogadjuk magunkba mi is azt, mert akik víz és lélek által születtek, azok mindig az Isten fiai maradnak.

„Az Ige karácsonykor testté, gyermekké lett, és közöttünk lakozott, vízkeresztkor a Jordán partján már ifjúként jelenik meg: növekedését nekünk is át kell élnünk, nemcsak időben, de lélekben is. Ehhez az úthoz szükségünk van a (szentelt)vízre, mely életben és lélekben tart minket” – zárta beszédét a parókus.

A folyóvíz szentelését párhuzamosan végezték egymással szemközt a csengeri és a csegöldi partoldalon: a közös könyörgésekkel, énekekkel és a szenteléssel a két oldalt elválasztó vízből összekapcsoló erő vált a két település és a két egyházközség számára.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: A vásárosnaményi, timári és csengeri görögkatolikus egyházközség Facebook-oldalai; Ignácz András; Csenger TV

Magyar Kurír