Mi voltunk a kapocs – Rászoruló emberek és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak közös juliálisa

A hagyományteremtő juliálisra a Máltai Szeretetszolgálat több dél-alföldi régióbeli intézményéből érkeztek lakók és máltai dolgozók.

A karitatív szervezet bácsalmási Gondviselés Háza Időskorúak Otthonában rendezett ünnepen a házigazda ügyességi feladatokból álló vetélkedőre hívta a vendégeket. A játékokon – a bácsalmási „különítményen” túl – saját csapattal vett részt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csongrádi idősotthona és a Fogyatékkal Élők Kisréti Otthona, a kecskeméti komplex hajléktalanellátó központ, a jánoshalmi máltai idősotthon, valamint a dél-alföldi régió régióközpontja.

A segítségre szoruló különböző élethelyzetű emberek és az MMSZ szakembereinek beszélgetései gyakran szólnak a problémamegoldásról – a juliálison azonban nem a megszokott kihívásokra keresték együtt a válaszokat, sokkal inkább olyan kérdésekre, mint hogy miképpen lehet kezek használata nélkül, kizárólag pocakkal elvinni egy lufit egyik pontról a másikra, vagy hogyan lehet egy öt zsinegre kötött vödörből pontosan belecélozni a vizet a pohárba…

Az együttműködésre ösztönző feladatok – mint a zoknipárosítás, a madzagos labdavezetés vagy a lufiszállítás – felszabadult légkört teremtettek.

Rigó Orsolya regionális ügyvezető szerint azáltal, hogy az intézményekben élő emberek és segítőik nem a hétköznapi közegben, hanem egy új élmény közben kapcsolódhattak egymással, jobban megnyíltak, közvetlenebbé váltak – nemcsak a már ismerősök, de a többi máltai intézmény közösségei felé is.

„Tudtunk mindannyiukhoz a maguk szintjén szólni, mindannyiuk mellett ott lenni a nekik megfelelő módon, fejben az egyik élethelyzetből hirtelen a másikba átváltani. Mi voltunk a kapocs” – utalt Rigó Orsolya arra, hogy a hajlék nélkül élő, az időskorú és a sérült emberek talán visszafogottabban kezdeményeztek kapcsolatot egymással, de a máltai kísérők által megteremtett befogadó közegben mindenki önmaga lehetett.

A különböző intézményekben élő emberek örömmel fogadták a játékokat és a bácsalmási intézmény egyik kivételes énekhangú munkatársának rögtönzött koncertjét.

„Az idős hölgyek bekiabálva kérték sorra a dalokat; fogyatékos barátaink közül többen táncra perdültek, a hajléktalan emberek, ahogy a máltai önkéntesek és munkatársak is, beszélgettek, nevettek és tapsoltak. Mindenki a maga módján fejezte ki, hogy örül, jól érzi magát. Számomra az volt a legfontosabb élmény, hogy

megkülönböztetés nélkül, ugyanannál a sörpadnál ültünk mindannyian, ugyanolyan tányérokból ettük ugyanazt a finom ételt – és nem volt köztünk különbség”

– emelte ki a regionális vezető.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír