Nagypénteki szertartások egyházmegyéinkben

Hazai – 2020. április 11., szombat | 15:01

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az Egyház az úgynevezett csonkamise szertartásával fejezi ki a Krisztus halála felett érzett gyászt és keresztutat járnak a templomokban, városokban.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a nagypénteki szertartást Törő András püspöki titkárral együtt végezte április10-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A kántori szolgálatot Dobos Mihály kántor, karnagy végezte.

Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedésében a világban jelenlévő dolgok értelméről, a szeretet végső győzelméről beszélt: Értelmes dolog a szeretet, a család, a jóság, de önmagában értelmetlen a szenvedés, a halál, a járvány, a katasztrófa és így tovább. Sokan kérdezik, miért nem avatkozik közbe Isten a járvány idején. Az is gyakran elhangzik, hogy Jézus is átélte az elhagyatottságot, amikor felkiáltott a kereszten: „Istenem, Istenem, miért hagytál el,…?” (Zsolt 22, 2).

A teljes tudósítás ITT olvasható.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A főegyházmegyében a nagypénteki szertartást a Szent István-bazilika Mária-kápolnájában Snell György segédpüspök vezette.

* * *

Győri Egyházmegye

Április 10-én, nagypénteken, Krisztus halálának napján Veres András megyéspüspök vezette a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott liturgiát, amelynek keretében a Brenner János Hittudományi Főiskola növendékei és oktatóik énekelték János passióját.

Veres András megyéspüspök Krisztus passiójáról elmélkedve három mozzanatra irányította a figyelmet: Jézus kereszthordozását, Cirenei Simon compassióját, valamint Jézus keresztre feszítését emelte ki.

A kereszthordozással kapcsolatban elmondta: Jézus mindvégig készült arra, hogy vállára vegye a keresztet. „Tudjátok, hogy két nap múlva itt a húsvét. Az Emberfiát kereszthalálra adják” (Mt 26,2), vagy János evangéliumában: „ha majd fölmagasztaltatom a földről, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12,32) – emlékeztetett a megyéspüspök Jézus szavaira, aki önként vállalta a kereszthalált, és tudatában volt annak, hogy mi vár rá. Ezt támasztja alá szintén egy szakasz a jánosi evangéliumból, amelyre a megyéspüspök hívta fel a figyelmet: „Nem veszi el tőlem senki [az életet], magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem” (Jn 10,18). Nem egy fatális, kikerülhetetlen elítélés volt ez – hangsúlyozta a főpásztor –, hanem önkéntes áldozat. Ez az áldozat ismétlődik meg sokunk életében, hiszen mindenütt, ahol kereszt és szenvedés van, ott Jézus is jelen van. Ugyanakkor, ahogyan a megyéspüspök atya rámutatott, fontos tudatosítanunk, hogy bűneink miatt mi is Jézus keresztje vagyunk, aki azonban átöleli ezt a keresztet is, vagyis minket.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

 

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

A kalocsai főszékesegyházban Bábel Balázs érsek vezette a nagypénteki szertartást.

*  *  *

Szombathelyi Egyházmegye

Urunk szenvedésére és kereszthalálára emlékezve Székely János megyéspüspök vezette a nagypénteki liturgiát a szombathelyi székesegyházban. Szentbeszédében a kereszt gyógyító erejéről beszélt.

Krisztus keresztje az élet fája. Krisztus keresztje gyógyítja ezt a beteg, megbetegített világot. „Az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást.” Krisztus keresztje gyógyít. Gyógyít azáltal, hogy föltárja, kinyilatkoztatja az igazságot, föltárul benne Isten fénye; Krisztus keresztje azt kiáltja, hogy van igazság, van egy gyönyörű objektív isteni rend és harmónia. Gyógyít úgy, hogy megmutatja a bűn valóságát és súlyát, és megmutatja a bűnből kivezető utat is; a kereszt gyógyít, ha meghalljuk a kiáltását, ha megtanuljuk, hogy bűnnek nevezzük a bűnt; ha le tudjuk tenni a kereszt lábához a bűneinket, akkor átéljük, hogy ott van az irgalom. A kereszt gyógyít, mert a szeretet folyói áradnak belőle. Krisztus oldalából vér és víz ömlött – a szentségek, az isteni élet szimbólumai. 

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

* * *

Váci Egyházmegye

A nagypénteki liturgia csendes bevonulással és leborulással vette kezdetét a váci székesegyházban.

A Szent János evangéliuma szerinti szenvedéstörténet felolvasása után Marton Zsolt megyéspüspök a nagypéntekről mint a gyász és a fájdalom napjáról elmélkedett.

Néhány hónapja, karácsonykor az ártatlan gyermeki arcot csodáltuk a betlehemi jászolban, és most a felnőtté lett Jézus mint Isten szenvedő szolgája áll előttünk. Eltűntek a gyermeki vonások, torzót látunk magunk előtt. Mi tettük, tesszük azzá a bűneinkkel. Az, aki nemrég még Józsefnek segített a vállán vinni a fagerendákat, most a saját keresztjét viszi. „Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a büntetés…” A szenvedő szolga áldozata beteljesedett, a Földre sötétség borult, felemelkedik a kereszt, és áll, amíg a világ világ lesz. Ez előtt az örök kereszt előtt hódolunk most mi is. Vigyük oda a saját keresztünket, életünk keresztjét, kudarcainkat. Az Ő keresztjét átölelve fogjuk megtapasztalni a föltámadás örömét – biztatott a főpásztor, és mindenkit arra kért, mondjon el öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet Jézus szent sebeire, amelyek gyógyulást hoznak.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

***

Veszprémi Főegyházmegye

 

Nagypénteken este Udvardy György veszprémi érsek mutatott be csonka szentmisét a Szent Mihály-főszékesegyházban a Boldog Gizella Szeminárium papnövendékeinek legszűkebb asszisztenciájával. 

A passiót, amely drámai módon idézi fel Krisztus kínszenvedését, halálát és sírba tételét Major László, a főegyházmegye papnövendéke a Szent Mihály kórus tagjaival énekelte el.

A prédikáció elején elhangzott: „Egy ember kínszenvedését, halálát láttuk, ennek lettünk részesei, s mégis rá emlékezünk, hiszen mindannyiunk sorsa a halál. Mi magunk előtt is számtalan olyan embert láttunk, aki szerette az övéit, aki áldozatot hozott a rábízottakért, aki legyőzte félelmeit és kiállt az igazság mellett, akinek értékes volt az élete, számtalan ilyen embertársunk van.” Mi mégis Jézus Krisztusra emlékezünk, s nem másra, mert Jézus Krisztus az ISTEN FIA. Az Isten fiának bizonyult, az Ő egész élete az Atyánál volt és hozzátért. Érsek atya elmondta, Jézus Krisztus kereszthalálában ünnepeljük, hogy az ember visszanyerte a bizalmát az Istenben. Hangsúlyozta sokszor önmagunkban jobban bíztunk, mint az Istenben: „Úgy gondoltuk, Isten elveszi a szabadságunkat, úgy gondoltuk, hogy ez az élet olyan célokat is követhet, amelyeket mi jelölünk ki, mi tűzünk ki, olyan célokat is lehet követni és van értelme, ami nem az Atyára irányul.” Az Atya mindvégig szeret Bennünket, akkor is, amikor bizalmatlanok vagyunk vele – emelte ki a főpásztor. Az Atya szándéka, célja velünk emberekkel, az Ő országában és a törvényeiben valósul meg. „Jézus azért adja ezeket a törvényeket, hogy bizalommal éljük meg, bízzunk az Atyában! Jézus tanít Bennünket!” Elhangzott, félünk attól, hogy elveszítettük szabadságunkat, de Jézus jön, hogy visszaadja azt. „Jézus magára veszi korlátainkat, sebeinket, halálfélelmünket, a rettegést és fölviszi a keresztre, hogy bízzunk az Atyában, bízzunk abban, aki szeret bennünket.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Győri Egyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Szombathelyi EgyházmegyeVáci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria