Nagypénteki szertartások a püspöki székhelyeken

Hazai – 2021. április 3., szombat | 19:20

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az Egyház az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezi ki a Krisztus halála felett érzett gyászt.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Urunk szenvedésének ünnepét 15.00 órától Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébániájának udvarán tartotta. 

A főpásztor a két évvel ezelőtt elindított nagypénteki elmélkedéssorozatának harmadik állomásához érkezett. Minden évben az egyházi év legcsendesebb ünnepén Jézusnak a kereszten elhangzott hét szava egyikéről elmélkedik. Az elmúlt két évben a következő mondatok mélységét kutatta: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34), majd Jézusnak a jobb lator számára adott válaszát: „Még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43). Az idei prédikációjának középpontjában az „Asszony, íme, a te Fiad”; „Íme, a te anyád!” (Jn 19,26–27) mondatok álltak.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás vezette a járványügyi helyzetre tekintettel sine populo (hívek részvétele nélkül) bemutatott nagypénteki szertartást április 2-án az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban.

„Ki adja meg, hogy a fejem vizek forrásává váljék, és a szememből könnyek patakja fakadjon? Hogy éjjel-nappal sirathassam népem leányának megöltjeit?” (Jer 8,23 – Jer 9,1 Vulg.) Ha a próféta így siratja azokat, akik népükért elestek a harcban vagy a háború áldozatai lettek, mi milyen szavakat találjunk Máriának, Isten népe legragyogóbb leányának fiáról? Máriában az egész emberiség gyászol. Az ő fájdalmát nincs, aki enyhítse – fogalmazott a bíboros a homíliában.

A beszámolót teljes egészében ITT olvashatják.

Fotó: Mudrák Attila

*

Győri Egyházmegye

Nagypénteken délután 15 órai kezdettel celebrálta Veres András megyéspüspök a Krisztus haláláról megemlékező liturgiát az egyházmegye főtemplomában. Koncelebrált Reisner Ferenc általános püspöki helynök, Kálmán Imre püspöki irodaigazgató és Méry László püspöki titkár. A szertartáson részt vettek a Brenner János Hittudományi Főiskola papnövendékei is.

Jézus szenvedéstörténetének elhangzása után Veres András megyéspüspök szentbeszédének elején arról szólt, hogy a passió átelmélkedése alkalmat ad minden hívőnek arra, hogy „megvilágítsa hitét, és megerősítse az a tudat, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia értünk, a mi bűneinkért halt meg a kereszten. Az Ő szenvedése megmutatja a tűrés példáját” – hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette: „Jézus keresztútja bátorítást ad mindnyájunknak saját életünk keresztjeinek elviseléséhez.”

Veres András a következőkben Szent Ágoston gondolataiból merítve a szenvedéstörténettel kapcsolatban három dolgot emelt ki: Jézus önként és szabadon vállalta a szenvedést, amely egyetemes érvényű, vagyis minden ember megváltott. „A háromnyelvű tábla, amit Jézus keresztjére tűztek, jelezni kívánja, kinyilatkoztatásképpen, hogy Jézus nemcsak a zsidóknak, hanem a pogányoknak is megváltója” – utalt a megyéspüspök Szent Ágoston gondolataira.

A beszámolót teljes egészében ITT olvashatják.

*

Pécsi Egyházmegye

Urunk szenvedésének ünnepén Felföldi László pécsi megyéspüspök vezetett úgynevezett csonkamisét a pécsi székesegyházban.

Csend, kevés fény, az ólomüvegeken átszűrődő napsugarak – így festett a  bazilika belső tere április 2-án, 18.00 órakor. A nagypéntek esti liturgia néma csendben és a megfosztott oltár előtti leborulással vette kezdetét. 

A passió után Felföldi László pécsi megyéspüspök homíliájában rámutatott arra a kettősségre, miszerint a főpapok és katonák azért várták Jézus halálát, hogy ne éljen tovább; míg követői azért, hogy beteljesedjen az Írás. „Akkor ott senki nem gondolt arra, hogy ezzel a pillanattal bontakozik ki Isten és ember kapcsolatának valósága, hogy ezzel Isten terve, szeretetének túlcsordulása beteljesedik” – mondta a főpásztor és hozzátette, ekkor még a nép nem tudta, mit jelent elveszíteni, odaadni önmagukat, hogy megtalálják azt. Mint mondta, az ember szívében ellentmondást szül, hogy másokkal és ne a saját gondjaival törődjön; zavaró, hogy miért tartanak igényt ránk mások, holott éppen nekünk lenne szükségünk másokra. De Jézus halálával valami új veszi kezdetét, és amikor ránézünk a keresztre, merjünk szembe fordulni ezzel a gondolkodással.

A beszámolót teljes egészében ITT olvashatják.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Fotó: Mudrák AttilaFotó: Mudrák Attila