Oázissá válhatunk embertársaink számára – Élő miseközvetítés nemzeti ünnepünkön az összmagyarságnak

Hazai – 2020. március 15., vasárnap | 17:59

Nemzeti ünnepünkön, március 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök ünnepi szentmisét mutatott be a gazdagréti Szent Angyalok-templomban a világ magyarsága, köztük a külföldön élő magyarok számára.

Az ünnepi szentmisét az Apostol Televízió élő adásban közvetítette, amelyet online is lehetett követni.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata közleményben tudatta, hogy „a szentmise közvetítése nemzetünk összetartozását fejezi ki a világjárvány okozta nehéz helyzetben. Ahogy Peter Turkson ghánai bíboros fogalmazott, a koronavírus okozta veszélyhelyzet »alkalmas idő arra, hogy meglássuk a testvériség és az egymással összekapcsoló, felbonthatatlan kötelékek értékét«. A szentmisében imádkozunk külföldön élő magyar testvéreinkért és minden bajba jutott embertársunkért.”

A mise elején Szederkényi Károly Miklós, a gazdagréti Szent Angyalok-templom plébánosa köszöntötte Cserháti Ferenc püspököt, aki „nemzeti ünnepünkön a világ összmagyarsága számára, a magyarság életéért mutat be ünnepi szentmisét a mostani veszélyhelyzetben”.

A püspök elmondta, örömmel jött a gazdagréti templomba, és büszkeséggel tölti el, amikor arra gondol, hogy e templom felszentelésének ünnepi alkalmán ő kenhette meg krizmával a templom falait.

Cserháti Ferenc a jelenlévőkhöz és a szentmisét – a technika segítségével – szerte a világban online követő magyarokhoz szólva arról beszélt, hogy a szertartást „éppen március idusán, nemzeti ünnepünkön az összetartozás jegyében mutatjuk be, és minden honfitársunkért, beteg, vagy bajbajutott, koronavírus által veszélyeztetett embertársainkért ajánljuk fel”.

Mint mondta, nemzeti ünnepünk idén éppen nagyböjt harmadik vasárnapjára esik, amikor a keresztények világszerte lelki edzéseket, „hadgyakorlatokat” tartanak a húsvétra való készület szent idejében, azaz buzgóbban imádkoznak, böjtölnek, gyakorolják a felebaráti szeretet cselekedeteit.

Március 15. számunkra ugyanakkor a nemzeti emlékezés ünnepe is, az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója, amikor felidézzük azokat az értékeket, melyekért elődeink ismételten síkra szálltak, vérüket, életüket áldozták, keresztény hitünkért és a magyar szabadságért, a nemzeti függetlenségért, népünk jólétéért.

Emlékezünk a hősökre, de imádkozunk minden magyarért, édes hazánkért, népünk szabadságáért, jólétéért is. Keressük a nemzeti összetartozás, a béke, a szabadság és az egyenlőség, a testvériség jövőbe vezető útját, egyben bátorságot és erőt kérünk Istentől, hogy magunk is az isteni szeretet és jóság eszközei és hiteles tanúi lehessünk.

Mi hisszük, hogy Isten a történelem ura, a béke fejedelme, erős Isten; a mi Atyánk gondviselő szeretetébe ajánljuk magunkat, szeretteinket és egész magyar népünket.

Cserháti Ferenc püspök homíliájában felidézte a Szent János evangéliumából felolvasott történetet Jézusnak a szamariai asszonnyal való találkozásáról. Jézus kijelenti, „aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne” (Jn 4,14), az élet igazi, gyógyító forrásának mondja magát, és mindazt, ami tőle származik.

A víz nélkülözhetetlen – folytatta a püspök –, a folyók, a tavak, a tengerek vize sok jóval szolgál, de számos helyen kórok, halált hozó betegségek hordozói is. A magyar ember nem szereti, ha valamit felvizeznek, vagy ha valaki bort iszik és vizet prédikál. Az ostoba beszéd óriási károkat okozhat, elég a gyilkos propagandára gondolnunk az elmúlt évszázad barna és vörös terrorjának idején.

A pusztító áramlatokkal szemben valóságos áldás a tiszta víz, új erőt ad. Tudjuk, a májusi eső aranyat ér, áldássá válik: virágba borul a táj, termőre fordul a kiaszott föld. Egyiptomban szinte istenként tisztelték a Nílust, Mezopotámiában a Tigrist, az Eufráteszt, mert megtermékenyítették az életet, Izraelben pedig a Jordán jelentette az élet forrását, és ma is milliók táplálkoznak az óceánokban rejlő halállományból.

Ugyanakkor van a víznek mélyebb értelmezése is. A földi élet iránti vágy mellett létezik az emberben egy olyan vágy, szomjúság is, amely messze meghaladja a biológiai létezés tartományát. Ismert a lelki szárazság fogalma, amely sokkal nagyobb emberi pusztulást okozhat, mint a nyári aszály. A kiolthatatlan, transzcendens vágyakat nem képes megszüntetni semmiféle emberi bölcsesség által megalkotott eszmei áramlat, erre csak az örök élet forrása, a teremtő Isten képes, erről hallottunk a mostani evangéliumban is – mondta Cserháti Ferenc.

A püspök rámutatott, hogy a szamariai asszony fokozatosan ismerte fel ezt az igazságot, kezdetben prófétának tartja Jézust (ahogy napjainkban is sokan így vélekednek), csak sejti, kivel áll szemben. Sejtését a szomszédaival is megosztja, s végül a nép adja meg a helyes választ. A közösségének tagjai így szólnak hozzá: már nem a te szavaidra hiszünk, mert magunk is hallottuk, és már tudjuk, valóban ő (Jézus) a világ üdvözítője, az igazi és a teljes élet forrása.

Azóta is milliók tűnődtek el a galileai férfin és szavain, volt, aki világforradalmárnak vagy humanistának tartotta, volt, aki elutasította, vagy csalónak vélte, de a korabeli szemtanúk felismerték benne az üdvözítőt, aki teljes életet adhat, és hittek benne.

Sokan, s boldogan merítenek Belőle azóta is, vallják, az Úr lelke képes nyugalmat, békét teremteni a nyugtalan emberi szívekben. Felismerték Jézust, aki a mindvégig menő szeretetében áthaladt a kereszt sötétségén is, s most olyan életben él, amelyet nem fenyeget a halál. A világ éltető forrása Krisztus, aki a Szentlélek ajándékai által megújítja a föld színét, és aki belőle merít, az örök életet talál.

Ebből a szeretetforrásból élet fakad, a Szentlélekből életerő árad, és üdvözíti a világot. XVI. Benedek pápa a Názáreti Jézusról szóló könyvében egy lépéssel még tovább is megy – mondta a püspök. – Azt írja, aki az Úr lelkéből táplálkozik, az maga is éltető forrássá válik környezete, embertársai számára. Az apokrif Tamás-evangéliumban az Úrra vonatkoztatva a következő olvasható: „aki az én szájamból iszik, olyan lesz, mint én”. Aki Krisztus életadó forrásából merít, az olyan lesz, mint ő: a hívő ember kútforrássá válik, a közvetítésével járnak a sánták, meggyógyulnak a vakok, jóllaknak az éhezők, azaz láthatóvá válik köztünk Isten országa.

A történelemben a Krisztusból élő hiteles keresztények gyakran válnak oázissá a környezetük számára. A szentek oázisok, akik körül élet sarjad, és Krisztus marad a végső forrás – írja XVI. Benedek.

Most pedig rajtunk a sor. Uram, add Szentlelkedet, hogy szép és teljes legyen az életünk! – imádkozott a püspök. – Boldog az a nemzet, amely Istenre hagyatkozik fáradozásában. Hiszen Jézus Krisztussal örök életet nyerünk. Bízzunk benne! – zárta a beszédét Cserháti Ferenc.

Az összmagyarságért megtartott ünnepi szentmisén zenei szolgálatot végzett a gazdagréti De Angelis kórus, orgonán Dobszay Péter játszott.

Fotó: Apostol TV – a képernyőfelvételeket Merényi Zita készítette

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria