Ökumenikus gyertyagyújtással kezdődött az advent Debrecenben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Már advent első vasárnapjának délutánján elkezdődtek a programok a régi városháza belső udvarán, ahonnan a résztvevők a Kossuth térre vonultak. Itt megköszönték a közreműködést Hortobágy örökös pásztorainak, akiknek pásztortüzéről fényüket kapták az adventi fáklyák; az Ort-Iki Utcaszínház művészeinek a csillagot, az Ady Endre Gimnázium diákjainak térjátékát, a Pendely család hagyományőrző énekeit, betlehemi köszöntőit, a Debreceni Népi Együttes és a Forgórózsa Táncegyüttes műsorát.

Az ünnepségen jelen volt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője, Zsarnai Krisztián, a Magyarországi Evangélikus Egyház Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének esperese, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Sipos Barnabás, a debreceni Szentháromság magyar ortodox templom parókusa, valamint Papp László polgármester.

„Jó látni és érezni, hogy emberek ezrei, különböző keresztény felekezetek együtt vannak itt, a város főterén, és kézzelfoghatóvá tesszük a világnak, hogy kereszténynek lenni jó, Jézus születését várni és abban örömünket lelni kiváltság” – fogalmazott Papp László polgármester.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita beszédében a karácsony titkát különösnek és dicsőségesnek nevezte: a menny belefér egy istállóba, mert az Isten száll le a földre. „Az Isten, akit nem fogadhatnak be az egek egei, mégis parányi csecsemőként a jászolban nyugszik. Királyi széket látok, és szüzet, egy názáreti leány méhébe fogadja Isten fiát, és királyi székké válik” – idézte a költői képet, amely a Görögkatolikus Egyházban a bűnbánati és karácsonyi időszakot végigkíséri.

Kocsis Fülöp arra buzdított, hogy lássuk meg ezt a különös és dicsőséges titkot, a betlehemi barlangban a mennyek országát – ismerjük föl a parányi csecsemőben a végtelen Istent.

Palánki Ferenc megyéspüspök gondolatébresztő kérdéssel kezdte beszédét: „Jézus Krisztus születése napján minden más. De miért csak akkor?” Majd a karácsonyi ünnep varázsáról szólt, amely az emberek lelkét megérinti, hiszen mindenki vágyódik a szeretetre, a békére, a jóságra. Jézus Krisztus világra jövetelével erre a törekvésünkre, vágyunkra kapunk választ, megerősítést Istentől, aki teljesen váratlan, meglepő módon érkezett közénk; fia által, kisgyermekként, kiszolgáltatottságban.

Ezután kitért arra, hogy akármennyire is szépítjük, színezzük a karácsonyi történetet, felnőtt fejjel is megdöbbenünk Isten szándékán: Jézus az otthontalanság nyomorúságában született a világra. „Az elutasítást pedig nem a római korból fakadó sajátosságként kell értelmeznünk. A visszautasítottság ténye és szomorúsága független bármely történelmi időszaktól, és nagyon is fájdalmas” – folytatta. Majd a felvételi ponthatárok kihirdetését izgalommal váró diákokra emlékeztetett, akiket egymás nyakába ugrani láthattunk a tudósításokban, amikor megtudták, hogy felvették őket a kívánt felsőoktatási intézménybe. „Viszont egyetlen kép sem mutatta azokat, akiket elutasítottak. Ők vajon mit érezhettek? És azok, akik azzal szembesülnek az életben, hogy nem kellenek? Isten nem mondja ezt nekünk. Isten fiában kimondta, hogy mindannyian fontosak vagyunk számára, eljön hozzánk, hogy velünk lehessen” – hangsúlyozta a püspök, majd figyelmeztetett, hogy a jóság, a szeretet gyakorlásával készüljünk, de ne csak karácsonykor, hanem minden pillanatban, hiszen amikor megérkezik, a jelen pillanatot kéri számon tőlünk. „Amiben most vagyunk, az utolsó nap nagy találkozása a mostani pillanatról, a mostani életünkről húzza le a leplet. Isten minden pillanatban jön, ő az eljövendő, aki állandóan jön, és aki ott van, ahol vagyunk. A jelen pillanat kap jelentőséget, akikkel most találkozunk, akiket most kell szeretnünk, tudva, hogy Isten nem utasít vissza minket, ő feltétel nélkül szeret.”

„Adventet nem lehet nem észrevenni, adventről nem lehet lemaradni” – mondta Derencsényi István református főjegyző. A világ reklámaival és árukínálatával gondoskodik arról – a maga sajátos módján –, hogy mindenki tudatosítsa, hogy adventben élünk. Nem is csak négy hétben, hanem annál hosszabb ideig. Rámutatott, hogy nemcsak a külsőségek ünnepi megjelenését várjuk, hanem ott él még bennünk az eredeti jelentéstartalom, vagyis az adventus dominum, az Úr érkezése, Krisztus születése, Isten emberi létmódban való megjelenése közöttünk.

Zsarnai Krisztián evangélikus esperes szintén arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan és kit ünneplünk karácsonyra készülve az adventi gyertyák meggyújtásával, ki áll a középpontban ezen az ünnepen. Kiemelte, hogy manapság sokszor nem az ünnepeltet ünnepeljük, hanem az ünneplőt. Szemléltetésül a születésnapi parti példáját említette, ami nem is a születésnaposról szól, hanem a meghívottakról, az ajándékokról, minden másról. Ennek nem kellene így lennie, lássuk meg az ünnep lényegét, azt, akit ünneplünk – ő kerüljön méltó helyre – hangsúlyozta az evangélikus esperes.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Derencsényi István

Magyar Kurír