A világjárvány miatt a beteglátogatók szolgálati lehetőségei is igen korlátozottak: a kórházakban látogatási tilalom van érvényben. Az ima által ugyanakkor Krisztus lép oda a betegek ágyához, hogy szenvedő testvéreink megtapasztalhassák, nincsenek egyedül.
A szentmise főcelebránsa, Székely János püspök prédikációjában rámutatott: hitünket mindannyian kaptuk. Az idős ember kincse az Egyháznak és a világnak is. Míg gyermekkorban az ember feltöltődik a sok szeretet által, amit a szüleitől is kap, felnőttként fáradozik és ad, addig időskorban a „legfontosabb” életszakaszba lép: ez az élet „megkoronázása”. „Egyre inkább romlik a szemem, de egyre többet meglátok” – idézte a főpásztor egy idős ember szavait, hozzátéve, hogy
a szépkorban ugyan csökken a testi erő, de több tere lesz Isten erejének.
Ez Keresztelő Szent János megfogalmazására emlékeztet, mely mintegy mottója is az öregkornak: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.” Az idős ember kincs, híd, amely elvezet Krisztushoz – emelte ki a főpásztor.
A világjárvány miatt kialakult helyzetben imádságban kérjük a mennyei Atyát, hogy szeretetével forduljon beteg, idős testvéreink felé.
*
A szombathelyi kórházlelkészség tevékenységéről bővebben ITT tájékozódhatnak, a közösség által készített Vigasztaló szó a szenvedőknek című kiadvány pedig ITT elérhető.
Forrás és fotó: Martinus.hu / Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria