Online engesztelő zarándoklatot tartott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

A budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom adott otthont a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért (KÁMME) Alapítvánnyal közösen szervezett eseménynek, melybe a Bonum Televízió közvetítésén keresztül – a visszajelzések szerint – mintegy ötven KÉSZ-csoport, valamint a KÉSZ és a KÁMME felvidéki, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és horvátországi partnerszervezetei is bekapcsolódtak.

A Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke és Osztie Zoltán plébános által vezetett keresztúton Belon Gellért néhai pécsi segédpüspök emlékező és a napjainkat is élőn érintő köz- és magánéleti témákkal foglalkozó elmélkedései hangzottak el. A stációknál elmondott, határon túli partnerek által a magyar nemzetért megfogalmazott imaszándékokat a Trianon-zászlóra tűzött emlékszalagok őrzik.

A zarándoklat részeként a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak, melyen Török Máté verséneklő, a Misztrál együttes alapító tagja Buda Ferenc, Bornemissza Péter, Reményik Sándor, Dsida Jenő és Babits Mihály egy-egy általa megzenésített versét adta elő. Seszták Szabolcs színművész Karinthy Frigyes Levél című írását mondta el, ennek utolsó bekezdésében szerepel: „Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Zachar Péter Krisztián történész, egyetemi docens, a KÉSZ belvárosi csoportjának elnöke foglalta össze a trianoni békediktátumhoz vezető események külső és belső okait, hazánkat érintő hatásait, káros következményeit. Hangsúlyozta a nemzet szétszakított részeinek összetartozását, a közös jövő legfontosabb tartópilléreiként a Teremtőbe vetett bizalom és a megbocsátás képességét, valamint az ima erejének nélkülözhetetlen voltát jelölte meg. „A trauma valós feldolgozásában a szimbólumokon és hangzatos szavakon túl ma csak az igazi nemzetépítő munka vihet bennünket előre. A magyar államtesten kívül hét államba szétszóratva él a magyarság, valamint létrejött számos diaszpóraközösség szerte a világban, melyekkel kapcsolatban mindig rá tudunk mutatni, hogy milyen sanyarú körülmények dacára tudott túlélni, fennmaradni a nemzet. Az elmúlt évtized tanulsága, hogy az összmagyarság megerősödése csak egy új magyar Kárpát-medencei regionális szerepvállalással válhat valósággá, mely során együtt lépünk fel a velünk élő közösségekkel. Ehhez pedig a nemzet egészében gondolkodva, a nemzeti és keresztény/keresztyén összetartozást segítve kell közösen tennünk. Ez alapvető szemlélet- és paradigmaváltás, amelyet Trianon kapcsán a keresztény értelmiség tud hitelesen képviselni” – hangoztatta a szónok.

Majd hozzátette: „A végleges gyógyuláshoz hosszú gyászmunka szükséges, de azt is tudjuk, hogy száz év sebeit nem vagyunk képesek magunk begyógyítani. Ehhez az Isten megújító, segítő ereje is kell. Ezért kérte a KÉSZ, hogy zúgjanak június 4-én a harangok, hogy emlékezzünk, de egyben kulcsoljuk imára is kezünket, és tekintsünk együtt előre. Mert soha nem feledve, mindig emlékezve leszünk csak képesek saját magyar közösségünkben a megújulásra, a Kárpát-medencei jövőnk közös tervezésére, ahogy a keresztény ember gyászmunkája is nyugvópontra jut a feltámadás hitében.”

Zachar Péter Krisztián szerint „az igazságtalanság, a magunkra hagyatottság, a reménytelenség csak akkor uralkodhat tovább rajtunk, ha nélkülözzük hitünk alappilléreit, a Teremtőbe vetett bizalmat, a megbocsátás képességét, az ima erejét. Ha ezek nélkül képzeljük el jövőnket, akkor valójában a Szent István-i állameszme lényegi elemeit iktatjuk ki közösségi életünkből. A magyar nemzeti hagyomány legfontosabb része, hogy a hazáért, a szabadságért, a nemzeti egységért mindig csak a hitbe gyökerezve képzelhető el sikeres fellépés. És ezekkel a gondolatokkal a ma számos válságtól szaggatott, szekularizált Európa számára is példát tudunk mutatni. Mi mindannyian keresztény hitünk és nemzeti gondolkodásunk által is összetartozunk, és csak együtt tudjuk közös jövőnket építeni. Helyben, a kisközösségekben, a keresztény szervezeteinkben, a vallásos művészetben, a magyar nyelvű nemzeti irodalomban és színházkultúrában. Hiszen a száz év is bizonyság, hogy »Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán«. Ezért lehet a gyásznapunkból tényleg a nemzeti összetartozás napja.”

A nemzetért felajánlott Kárpát-medencei online zarándoklatot Szűz Mária emléknapja szerinti ünnepi szentmise zárta, melynek főcelebránsa Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök szentbeszédében az ember valahonnan valahová indulását, érkezését, az Isten titkával történő találkozás folytonos reményét, a napi feladatokhoz szükséges lelki feltöltődés igényét emelte ki úgy a személyes, mint a nemzeti közösség életét tekintve. Hangsúlyozta: fontos az Istentől kapott hit ajándékával élni. Történelmi és evangéliumi visszatekintésben emlékezett Szűz Máriára, akinek oltalmába Szent István ajánlotta fel hazánkat.

Mindennek mai vetületét megfogalmazva a keresztény értékek mindennapi megélését kiemelve hivatkozott a jézusi erőforrásra. Isten közelsége a keresztények imádságos életét feltételezi, azt a személyesen közeli, bizalmas szeretetkapcsolatot, hogy a segítség reményében megoszthatjuk vele gondjainkat, bajainkat. A teremtett természet rendjében találhatunk biztos kapaszkodókat, divattól független rendszertani alapokat. Életünk erkölcsi alapját elfogadva élhetünk hűségesen keresztény módra, s őrizhetjük meg emberi értékeinket. Az egymást kölcsönös szeretetben erősítő, fizikai határokon túli közösség összetartozását Isten ingyenes természetfölötti ajándékaival biztosítja, amint az üdvösség kapuján történő belépés kiérdemlését is.

A teljes beszámoló ITT olvasható, az egész zarándoklat ITT visszanézhető.

Forrás és fotó: Zsirai László/jelujsag.hu

Magyar Kurír