Orgona- és terménymegáldást ünnepeltek Felsőörsön

Vitéz Ajtós József László esperes, címzetes prépost, plébános köszöntötte a főpásztort, és együtt adtak hálát az idei termésért és az 1600-as évekből származó, restaurált orgonáért.

Szabó Balázs, Felsőörs polgármestere köszönetet mondfott Udvardy György érseknek, aki első alkalommal látogatott el a településre és mutatott be szentmisét.

Az ünnepi szertartáson a Boldogságos Szűz Máriának, Nepomuki Szent Jánosnak, valamint Boldog Batthyány-Strattmann László hercegnek, az ősi templom utolsó kegyurának közbenjárását kérték.

A főpásztor prédikációjában elhangzott: vasárnapról vasárnapra összehív bennünket Egyházunk, s arra indít, hogy figyeljünk Jézusra, aki tanítani akar minket az Atyáról, az életünkről, az üdvösségről, a legfontosabb kérdésekről; az üdvözülés útjáról és a boldog életről.

Jézus azt mondja, ami az embernek lehetetlen, Istennek nem. Vagyis Isten mindannyiunk számára olyan új utakat, új fejlődési lehetőségeket kínál, az Atyában való fejlődési lehetőséget tárja fel, amit mindannyiunknak keresnünk kell.

Mit kell tennem, Mester, hogy elnyerjem az örök életet? Ez a kérdés nem ugyanaz, mint amit évekkel ezelőtt feltettünk. Most, ma mit kell tenni, hogy elnyerjük az örök életet? S ebben ott van a lélek szabadsága, az ember készsége.

Változtass, formálj, alakíts, mert úgy szeretnék élni, Jézusom, ahogy Tőled láttam: teljesen szabadnak lenni a jóra, az Atya szeretetére, a szegények szolgálatára, Isten szeretetére

– fohászkodott prédikációjában Udvardy György.

A szentmise keretében a veszprémi érsek megáldotta a felújított orgonát.

A hangszert Maróti Gábor, a Győri Egyházmegye zenei igazgatója mutatta be. Ismertette: az írott dokumentumok szerint az orgonát 1745-ben helyezte el a templomban Padányi Biró Márton felsőörsi prépost, későbbi veszprémi püspök. A hangszer felújítása során, a szélláda részleteinek szétbontásakor és a szekrény átnézése alapján a jelenlegi homlokzat első része toldás. A szélláda vizsgálata nyomán kiderült, hogy nem öt regiszterre, hanem négy regiszterre szervezett sík homlokzatú orgona volt az eredeti; Nyugat-Európából hozták ide, nem magyarországi mester készítette.

A szélládán talált kodikológiai fragmentumok, bizonyos kódextöredékek csíkra vágott töredékéből és a vonaltávolságból Richter Viktória svájci zenetudós megállapította, hogy nyugat-európai kódexet tettek bele tömítési célból. A mérete alapján nem javítás; az eredeti építés alkalmával került oda. Feltételezhető, hogy ez az orgona eredetileg nem egy önálló hangszer volt, hanem egy nagyobb nyugat-európai hangszer mellékműve; később megvásárolták, és Magyarországra hozták.

1745-ben kiegészítették a jelenlegi homlokzati sípsorral és a középső sípszakasz két oldalán található faragott fa ornamenssel. A szélső sípszakasz két oldalán található kazettás elhelyezésű faragványok korábbiak, a szekrény hátsó része 17. századi. A fellelt kódextöredékek alapján 1675 és 1690 között keletkezett a szélláda, eredeti négyregiszteres állapotában.

Ma Magyarországon három tört mélyoktávos orgona van: kettő a Győri Egyházmegye területén: a kópházai kegytemplomban és a győri püspökvár Dóczi-kápolnájának szobaorgonájában; a felsőörsi a harmadik. Ez a második legrégibb, a Veszprémi Főegyházmegye orgonaállományának kiemelkedő darabja.

A szentmise végén Udvardy György érsek rövid szertartás keretében megáldotta a miséző oltár elé terményekből készített díszítést, megköszönve Istennek az idei termést, az emberi munka gyümölcsét.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír