Össze kell tartanunk – Közösségi térré lett az angyalföldi Szent Margit-templom megújult plébániája

Köszöntőbeszédében Monostori László plébániai kormányzó elmondta: a XIII. kerületi Szent Margit-templom nagyszerű adottságokkal rendelkezik, a Lehel téri metróállomás, a Lehel Csarnok, a Westend és a Nyugati pályaudvar közelsége, továbbá a sűrűn lakott újlipótvárosi rész mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest egyik legnagyobb templomaként igazi világítótorony legyen Angyalföld kapujában, mely utat mutat hívőknek és keresőknek egyaránt.

Mindnyájan tapasztalják, hogy sokan vannak a templomban. Az 1960-as évek végéig a Váci út és az Alig utca sarkán volt a régi plébániaépület. Amikor az épületet felrobbantották, a paplakások a Váci út 34. szám alatti társasház első emeletére kerültek át, de itt közösségi összejövetelekre nem volt mód. A hívek csak a templomban tudtak találkozni, meg a kápolnában, ami aztán hittanteremmé alakult.

Az esperes, plébániai kormányzó felidézte: elődje, Várnai Péter atya egy termet a közösségek rendelkezésére bocsátott, tíz-tizenöt ember összejöhetett, de nem többen. Ezért óriási öröm, hogy megélhették ezt a napot, hogy a Szent Margit-plébánia közössége a templomon kívül újra kapott egy otthont, ahol együtt lehetnek, növekedhetnek hitben, reményben, közelebb kerülhetnek egymáshoz és a Jóistenhez – mondta Monostori László atya.

Háláját fejezte ki mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ez megvalósulhasson, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének, a magyar kormánynak, a XIII. kerületi önkormányzatnak, mert mindannyian szívükön viselték, hogy a margitosoknak legyen közösségi terük. Mostantól az a feladatuk, hogy megtöltsék élettel ezeket a falakat, ehhez kérte Isten áldását.

Tóth József kerületi polgármester beszédében kifejtette: ők az integrált településmenedzsment hívei – az épített és a természeti környezetet együtt vizsgálják a humán területtel, szociális, egészségügyi, közművelődési, oktatási, sport- és hitéleti ügyekkel. Nagyon fontos számukra ezeknek a humán területeknek a fejlődése is. Ezért örülnek annak, hogy olyan térrel gyarapodik most a Szent Margit-templom közössége, amelyben a hitéleti tevékenységet még nagyobb létszámmal, jobban, elmélyültebben végezhetik. A polgármester örömmel szólt arról, hogy tudták támogatni ebben a margitosokat, egyúttal kiemelte: a kerületi önkormányzat és a történelmi egyházak kapcsolata kiegyensúlyozott.

Soltész Miklós államtitkár köszöntőjében Szent XXIII. János pápát idézte: „A plébánia olyan, mint a falu kútja, melynél minden szomjas ember megfordul, és felüdül.” A Szent Margit-templomot jól ismerő államtitkár szerint az itteni plébánia is ilyen. Elmondta: a XIII. kerületnek 110 ezer lakosa van, és ez az újlipótvárosi része olyan, mint egy falu. Ezt a „kicsi falut” szolgálja ki nagyszerű módon ez a plébánia és a templom, de nem csak az itt lakókat: sok olyan fiatal is jár a templomba, akik nem a kerületben élnek. „Mindannyiunk számára nagy öröm, hogy megújul a plébánia, bíboros úrék döntése értelmében pedig megszépül a templom is. Közösségeket szeretnénk fejleszteni és építeni a jövőben is” – mutatott rá Soltész Miklós.

Köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak, akinek kezdeményezésére a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében rengeteg templom, közösségi tér újult meg, illetve épült meg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Az államtitkár megemlítette azt is: az elmúlt tíz évben több mint ezerötszáz közösségi épület újult meg vagy épült a Kárpát-medencében. Mindez Magyarország fejlődését, lelki megújulását is szolgálja.

A köszöntők után Erdő Péter bíboros, prímás igeliturgia keretében megáldotta a plébániát és a megjelenteket. A szentlecke Szent János első leveléből hangzott el (1,1–7). A főpásztor idézett a levélből: „A mi közösségünk közösség az Atyával és Fiúval, Jézus Krisztussal.”

Rámutatott: arról van szó, hogy az Egyház az üdvösség szentsége, közösségének tevékenysége bekapcsol minket Isten életének a közösségébe. Teszi ezt elsősorban az igehirdetés és a szentségek által, leginkább a csúcs és a forrás pillanatában szemlélhetjük ezt, magában az Eucharisztiában. Nem véletlen, hogy a szentáldozás neve is kommunió, közösség. Erről elmélkedtünk az eucharisztikus kongresszuson, és ezt élhetjük át a templomban a szentmisén – hangsúlyozta.

Szentségi hatása van azonban az Egyház működésének, közösségi életének a liturgián kívül is. Nem olyan intenzív, nem olyan egyértelmű, mégis nagyon mélyen kihat az ember életére. Amikor a hitben közösséget alkotunk, akkor ez a közösség is az Atyával és a Fiúval kapcsol össze minket. Az élet minden területén tudunk egymással olyan szeretetközösséget alkotni, amely valamiképpen megjeleníti itt a földön az Istent. Erre mondta már Jézus: „Arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretitek egymást.” Tehát az a tanúságtétel, ami a keresztény emberek életében megnyilvánul, nagyon fontos eleme annak a küldetésnek, amit Jézus bízott ránk, és nekünk ezt teljesítenünk kell, az idők végezetéig.

A bíboros beszélt a mostani idők jeleiről is. Leszögezte: az élet egyre több területén meg kell mutatnunk, hogy összetartozunk, meg kell ezt élni, valósítani. Lehet azt mondani, hogy Magyarországon a Római Katolikus Egyház a legnagyobb felekezet. Ám modern kifejezéssel azt is állíthatjuk, hogy valamilyen szempontból mi kognitív kisebbségben vagyunk. Itt, ebben az országban is, Európában még inkább. Ennek pedig az az üzenete, hogy az élet minél több területén kell összetartanunk. Jobban meg kell ismernünk egymást személyesen. Ehhez pedig szükség van terekre, alkalmakra, például ilyen létesítményekre, mint ez a közösségi terem. „Adja Isten, hogy ezen az úton is a tanúságtevés felé egy lépést tudjunk tenni, hiszen ezért vagyunk” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, egyúttal köszönetét fejezte ki és áldását adta mindazokra, akik segítettek abban, hogy létrejöhessen a Szent Margit-templom plébániájának közösségi tere.

A bíborosi áldást követően a plébánia agapén látta vendégül a megjelenteket. Az ünnepi esemény lelkiségét emelte a Mészáros Melinda tanárnő vezette „kismargitosok” éneke, valamint Halász Balázs, Anna és Kinga zenei szolgálata.

A Váci út 34. szám alatti társasház első emeletén lévő plébánia átépítésével egy tárgyalót, két irodát, továbbá konyhát, vendégszobát és fürdőszobát alakítottak ki. A mintegy 210 négyzetméteres új közösségi teret nagyszerű belsőépítészeti és lakberendezési megoldások teszik funkcionálissá és mégis elegánssá. A három közösségi helyiség a hangszigetelt mobilfalaknak köszönhetően egybenyitható, így nagyobb rendezvény alkalmával akár 85 fő is kényelmesen helyet tud foglalni a modern, légkondicionált teremben.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír