Palánki Ferenc a kórházlelkészeknek és beteglátogatóknak: Beleláthatunk Isten misztériumaiba

Tóth László, az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálat pasztorális vezetője köszöntő gondolataiban a Szentírásra utalt, amelyben számtalan helyen olvashatjuk, hogy az emberek Jézus elé viszik a betegeiket gyógyulást kérve. A szentmisében is Jézussal találkozunk.

A kórházlelkészi szolgálat legfontosabb feladata, hogy munkatársai Jézushoz segítsék a betegeket, akiben megtalálják a gyógyulás ajándékát. László atya arra kérte a jelenlévőket, hogy

a szentmise alatt a szívükben, imáikban hozzák Jézushoz a rájuk bízott betegeket az egyházmegye kórházaiból,

és kérjék a testi-lelki gyógyulásukat, önmaguk számára pedig a megerősítés kegyelmi ajándékát a szolgálatukhoz, feladatukhoz.

Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedésében Ferenc pápának a járvány idején megfogalmazott imádságára utalt, amelyben a Szentatya a Szűzanyához mint a betegek egészségéhez fohászkodik. Ebben a megfogalmazásban nem csak a testi egészségre gondolunk, hanem az egész emberért imádkozunk, aki akkor gyógyul meg, ha Istenhez tartozik. Ebben nagy szolgálatot végeznek a kórházlelkészek, a beteglátogató munkatársak.

A főpásztor ezután a kórházlelkészi szolgálatról elmélkedett. A kórház a betegek szenvedésének a háza, és akik meglátogatják az ott fekvő embereket, azok Isten szeretetparancsát teljesítik,

aki nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett”

– hangzik el a szentmise kánonjában. Erről tesz tanúságot a beteglátogatói és kórházlelkészi szolgálat. A betegekben különleges módon találkozhatunk Jézussal, és Ő is találkozik velünk, azt akarja, hogy szolgálatunk révén a betegek reményt kapjanak.

A lelkész a lelki dolgokkal foglalkozik, amellyel ebben a zűrzavaros világban alig törődünk. A kórházlelkészi szolgálat munkatársai arról tesznek tanúságot, hogy örök dolgaink is vannak, amelyek fontosabbak, mint az evilágiak. Látogatásuk, illetve a szentségek kiszolgáltatása által arra hívják fel a betegek figyelmét, hogy megtudják, nincsenek egyedül, mert Isten mindig velük van, végtelen távlatot nyitva előttük.

A szolgálat manapság nem túl népszerű. Az emberek nem szolgálni akarnak, hanem urak szeretnének lenni. A szentmisén a kánai menyegzőről szóló (Jn 2,1–12) szentírási szakasz hangzott el, amelyet általában az esküvőkön olvasnak fel, de a püspök most a szolgákra irányította a figyelmet, akik a vizet hordták. Ők nem azért voltak a menyegzőn, hogy mulassanak, nekik kemény munkát kellett végezniük. Ők 5–10 literes tömlőkkel hordták a bort és a vizet a hat darab 60–70 literes kőkorsóba, és ki tudja, milyen messze volt a kút.

Jézus megtehette volna, hogy egy pillanat alatt tele legyenek a korsók vízzel vagy borral, de Ő számított a szolgákra. A csodát Jézus tette, de fontos volt a szolgák jelenléte. Mi a jutalma a szolgáknak? Egyedül ők tudták azt, hogy csoda történt.

A mi szolgálatunk jutalma is az, hogy beleláthatunk Isten terveibe, misztériumaiba, szívébe.

Legyünk továbbra is Isten szeretetének képviselői, társai a szolgálatban, és kérjük az Ő segítő kegyelmét, hogy a kórházlelkészi szolgálat egyre jobban fejlődjön. Ferenc püspök a Jóisten áldását kérte a kórházlelkészség munkatársainak szolgálatára, életére a Boldogságos Szűzanya, a betegek egészségének közbenjárása által.

A főpásztor a szentmise végén reményét fejezte ki, hogy jövőre még nagyobb apparátussal, és hívekkel együtt ünnepelhetik a betegek világnapját. Köszönetet mondott a kórházlelkészek, beteglátogatók részvételéért, szolgálatáért, Tóth László pasztorális vezető munkájáért, és külön elismerését fejezte ki Berényiné Felszeghy Mártának, a kórházlelkészség koordinátorának az aktív, eredményes munkájáért, kezdeményezéseiért.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír