A szentmise elején a főpásztor köszöntötte a jelenlévőket. Még fokozottabb imádságra buzdította a híveket: a jelen lévő és az otthon maradott papokért, a koronavírus okozta járvány megelőzéséért, a megbetegedettekért, de azokért is, akik hősiesen segítenek beteg testvéreink gyógyulásában.
Veres András kiemelte, hogy a vérrel könnyezett Szűzanyát az emberek legtöbbször nehéz helyzetükben szokták segítségül hívni. – Tegyük meg mi is ezt – kérte –, hiszen látható, hogy világviszonylatban súlyos a helyzet. A vérrel könnyezett Szűzanya segítsen bennünket, hogy erős lélekkel, még inkább az isteni gondviselésre hagyatkozó lelkülettel tudjunk élni, dolgozni a mostani helyzetben is!
Reisner Ferenc rektor kérdésfelvetéssel kezdte a szentbeszédet:
Van-e a világnak jelesebb és biztonságosabb helye, mint az Isten háza és a Szűzanya karjai?
Mária mintakép az emberiségnek – mutatott rá –, ikon, vagyis Isten világára nyíló ablak. A Boldogságos Szűz Mária szeretné megmutatni nekünk az Isten tökéletes szépségét, gazdagságát, és az Ő biztonságot adó kegyelmi ajándékait. Mária engedelmes Istennek, szerény és alázatos, telve van bátorsággal, amely belső szabadságából fakad. Mer kérdéseket megfogalmazni Fia felé, és kérdőre vonni őt. Tud félrehúzódni, csendesen szemlélni a kibontakozó eseményeket, hogy majd ha kell, újra megjelenjen a megpróbáltatások idején és a kereszt alatt.
Az angyali üdvözletkor Mária képvisel minden Istenre vágyakozó embert. Vállalta azt a szerepet, hogy befogadja a világ Üdvözítőjét. Együtt munkálkodik és szenved Fiával a Megváltás művében, és minket is erre hív. Anyai lelkét tőr járja át, amikor a mi érzéseinket, küzdelmeinket magára veszi. Aki a kis Jézust karjaiban tartja, ugyanaz a Mária, mint aki a kereszt alatt magához öleli Szent Fiát.
A világ nem változott kétezer év óta: nincs emberhez méltó hely az Úr fogadására. Vajon milyen lelkülettel várjuk Őt? Adunk-e helyet szívünkben?
Biztonságban van nálunk a világ Üdvözítője? Neki tudjuk adni életünket?
Vajon tudunk-e türelemmel várakozni, mint ahogy Mária is együtt várakozott az apostolokkal? Vagy erőt vesz rajtunk a kétségbeesés, hogy Isten megígért ajándékát birtokba vegyük?
Égi Édesanyánk imádságra szólít és bátorít, hív, magához ölel minket, mint az apostolokat a húsvéti események után egészen pünkösdig. Az Egyház történelmében az égen feltűnő nagy jel: Mária, aki napjainkban is közöttünk van, s aki arra akar figyelmeztetni minket, hogy térjünk vissza a forráshoz, Istenhez, elhagyva minden önző gondolatot, kicsinyes vágyat és indulatot.
Elmélkedjünk Isten világot formáló működésén, tárjuk feléje lelkünk kapuját, fogadjuk szívünkbe éltető igazságait! Mária által, Jézust követve haladjunk kitartóan a Mennyei Atya felé! – zárta elmélkedését Reisner Ferenc.
A szentmise végén a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt Veres András püspök fohászkodott Ferenc pápa szavaival. A Szentatya március 11-én az egészségügyi vészhelyzetre tekintettel Szűz Máriára, az üdvösség és remény jelére bízta Róma városát, Olaszországot és az egész világot.
Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon.
Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.
Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánában, visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után.
Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.
Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz!
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Lambert Attila, Gervasoni Eszter
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria