Pedagógusok munkájának elismerése – Te Deum a Szent István-bazilikában

Hazai – 2021. június 18., péntek | 12:44

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye oktatási intézményeinek tanév végi hálaadó szentmiséjét június 17-én tartották Budapesten, a Szent István-bazilikában, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek főcelebrálásával. Az ünnepi eseményen adták át a pedagógusok elismerésére alapított Szent Gellért-díjat és a 2018-ban alapított Knauz Nándor-díjat.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye oktatási intézményeiben tanító több száz pedagógus adott hálát az elmúlt tanévért a Szent István-bazilikában, a járványügyi szabályok szigorú megtartásával. Gyetván Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) főigazgatójának meghívására Erdő Péter bíboros, prímás volt a Te Deum főcelebránsa.

Az ünnepi szertartáson az oltárszolgálatban részt vettek az Egyetemi Katolikus Gimnázium pedagógusai; a zenei-liturgikus szolgálatot a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium művésztanárai adták.

A szentmise elején Erdő Péter bíboros köszöntötte a jelenlévőket. „Hálát adunk az elmúlt tanévért, mindazokért a kegyelmekért, amelyeket ebben a nehéz évben kaptunk, egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik a katolikus iskoláinkban vezetőként, oktatóként, munkatársként helytálltak, illetve köszönetet mondunk a Gondviselésnek, hogy a járvány által igencsak megnehezített tanév végén most újra együtt lehetünk és reménykedhetünk abban, hogy jobb tanévet indítunk az ősszel” – mondta a főpásztor.

„Adja Isten, hogy megújult lelkesedéssel és energiával tudjuk folytatni az utat – mondta Erdő Péter bíboros. – Nem tudjuk, hogy a Gondviselés miért rendezte így, de az iskolákban, a szervezett oktatás terén különleges küldetést kell teljesítenünk. Ebben vagyunk mindnyájan munkatársak, ehhez kérjük ebben a szentmisében is Isten segítségét.”

A főpásztor homíliájában a felolvasott evangéliumi szakaszban elhangzott Miatyánk imádságról beszélt. Kifejtette: ezt az imádságot az Egyház kezdettől fogva úgy őrzi, mint amit maga Jézus tanított meg követőinek.

Lehetséges, hogy az első tanítványok emlékezete a jézusi tanítást ilyen pontosan megőrizte? – tette fel a kérdést a szónok. – Nem tudhatjuk, hogy szó szerint mit mondhatott Jézus, de még emberileg is valószínű, hogy igen, Tőle származik ez az imádság.

Nem sokkal Jézus kereszthalála után, tehát Kr. u. 70-ben, 80-ban írták le Máté és Lukács evangéliumát (a Miatyánk imádság mindkettőben szerepel), tehát a közösség emlékezete valóban megőrizhette, hogy lényegében miként tanította Jézus imádkozni az őt követőket. Amikor pedig az első század végén a Didachéban (őskeresztény irat) arról ír a szerző, hogy a keresztény ember hogyan töltse a napját, akkor már azt kívánja, hogy reggel, délben és este mindenki mondja el a Miatyánkot, és kifejezetten hangsúlyozza, hogy „ezt Jézustól tanultuk”. Az ima szövege ebben az iratban körülbelül ugyanaz, mint amit most hallottunk a felolvasott evangéliumban – mondta Erdő Péter.

Az egyházi szerzők közül nagyon sokan és már nagyon hamar elkezdtek elmélkedni a Miatyánk egyes kéréseiről, s ez a gondolkodás mind a mai napig tart, a keresztény oktatásban is.

Erdő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a héber költészetben azokban az esetekben, amikor páratlan számú sorból áll egy vers, általában a középső sorban van az egész költemény hangsúlya.

Máténál a Miatyánkban hét kérés található. Melyik a középső? Az, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!” A keresztények már a korai időktől kezdve azt mondták, hogy ennek kettős jelentése van. Az egyik valóban a megélhetésre vonatkozik, nem gazdagságot kér, vagy azt, hogy hoszú évtizedekre éljünk anyagi biztonságban, hiszen maga Jézus példabeszédben mondja, hogy aki már gazdag termést takarított be, és úgy gondolja, hogy elégedett lehet és biztonságban van ezen a földön, nem tudhatja, hogy még azon az éjszakán Isten nem kéri-e számon a lelkét.

Mindenesetre a keresztény ember a mindennapra valót kéri Istentől azzal együtt, hogy Szent Pál apostol figyelmeztetését is szem előtt kell tartanunk: aki nem akar dolgozni, az ne is egyék. Tehát nem úgy várjuk Istentől a megélhetésünket, hogy saját magunk nem teszünk semmit sem ezért.

Ugyanakkor ennek a kérésnek van egy másik, egy mélyebb jelentése is, ez pedig az a kenyér, amely nem pusztán földi eledel, hanem az, amely egy másik világba emel minket, Isten világába – s ez a kenyér az Eucharisztia. Annak vételekor magával Krisztussal lépünk abba a közösségbe, amelyik már a szentháromságos élet gazdagsága. Ez az a közösség, amely alapján reménykedünk abban, hogy Isten a halál pillanatában sem ejt ki minket az ő szeretetének közösségéből. Tehát valóban az élet kenyerét adja nekünk.

Többes szám első személyben szól a kérés – folytatta a bíboros. – Nem azt mondja az imádkozó, hogy „nekem add meg, Uram”, a mindennapi megélhetést, vagy akár az eucharisztiát, hanem többes számban fogalmazza meg a kérést.

Az Eucharisztia nem más, mint kommunió, közösségi részesedés, nem egy embernek az ügye csupán, hanem az egész jelen lévő közösségé, az egész Egyház közösségéé. Ahogyan a II. vatikáni zsinat tanítja:

a liturgiában Krisztus és az egész Egyház cselekszik

– elsősorban a jelenlévők, azután azok is, akik távol vannak, tehát az elhunyt hívők, a szenvedő Egyház, és az üdvözültek is itt vannak, meg is említjük őket a szentmise könyörgéseiben.

Amikor mindennapi kenyerünket, az eucharisztikus kenyeret is kérjük, figyelnünk kell erre, különösen idén, amikor a sok viszontagság után, mégis megújuló reménységgel készülünk az eucharisztikus világkongresszusra – hangsúlyozta Erdő Péter. – Az idei ősz szeptember 2. és 12. között ennek a tanúságtételnek, ennek az átélésnek az alkalma lesz számunkra.

Akik gyermekkorukban jelen lehettek az 1938-as világkongresszuson, időskorukban is meghatódva idézték fel, miként zajlott az, amikor az iskolásokkal együtt felvonultak, hogy részt tudjanak venni az ünnepélyes szentmisén. „Adja Isten, hogy idén mi is felkészüljünk lelkiekben, és közösen részt tudjunk venni ennek a nagyszerű ünneplésnek a folyamatában. Kívánom, hogy legyen nevelő hatással saját magunkra is és azokra a fiatalokra is, akiket a Gondviselés most a mi vezetésünkre bízott!” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

*

A szentmise végén Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkára szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy az elmúlt év nem volt könnyű a NEK szervezői számára, miként a pedagógusok számára sem, de célegyenesbe kerültek a világesemény előkészületei.

Június 24-ig várják az önkéntesek jelentkezését, június 30-ig a ministránsokét és a NEK-en elsőáldozókét (ők eddig már 1100-an vannak). Az utóbbi dátum a legkedvezményesebb árú regisztráció határideje is.

Fábry Kornél hívta a jelenlévőket és általuk a diákokat a NEK minden programjára. Mint mondta: számos eseményre érdemes lesz teljes osztályokat elvinni; a NEK hete lelkigyakorlatnak is tekinthető. A főtitkár végezetül arra kérte az iskolák vezetőit, hogy tegyék lehetővé a diákok számára, hogy minél nagyobb számban jelen lehessenek a világesemény programjain. 

*

Ezt követően Gyetván Gábor EKIF-főigazgató felkérésére Erdő Péter bíboros átadta az idei Szent Gellért- és a Knauz Nándor-díjakat. (A kitüntetett pedagógusok névsora cikkünk végén olvasható – a szerk.).

A szertartás után az oktatási intézmények igazgatói és az EKIF dolgozói kifejezték hálájukat és tiszteletüket az altemplomban eltemetett volt EKIF-vezető, Snell György püspök sírjánál – rövid imát mondtak a Covid–19-fertőzésben elhunyt püspökért, majd elhelyezték a szeretet és az emlékezés koszorúit.

*

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye legrangosabb pedagógiai elismerését, az Erdő Péter bíboros által 2018-ban alapított Knauz Nándor-díjat Sédyné Esztergár Klára, az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója, valamint Endrédi Józsefné, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója kapta.

A Szent Gellért-díj arany fokozatát (oklevelet és érmet) kapták:

Kriesch Tamásné (Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Bátori Bernadett (Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Maier-Kránitzné Blaumann Ágnes (Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Újpesti Gizella (Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Liptákné Csörnök Judit (Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Bagóné Toldi Györgyi (Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Espasa-Sancho Ramon (Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvoda), Czitronyiné Tihanyi Ágnes (Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola), Zlinszky Jánosné (Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola), Mandl Katalin (Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola), Nagy Ildikó Orsolya (Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola), Németh Ildikó Katalin (Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola), Dóra Zoltán (Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola), Szarvas Attila (Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola), Pirositz Györgyné (EKIF), Oláh Gábor Péterné (EKIF).

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria