Pro Ecclesia Hungariae díjat kapott Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke

Hazai – 2020. június 18., csütörtök | 16:32

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Kozma Imre irgalmasrendi szerzetesnek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének. A kitüntetést a testület nevében Veres András, az MKPK elnöke adta át június 18-án.

A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Kozma Imre a Katolikus Egyházért, illetve a rászorulókért végzett. Az ünnepségen Tóth Tamás, az MKPK titkára is jelen volt. Imre atyát a díj átvételére néhány munkatársa is elkísérte, jelen volt irgalmasrendi szerzetestársa, illetve a rend novíciusa, valamint a Máltai Lovagrend képviselője is. Az ünnepségre Kozma Imre nyolcvanadik születésnapjához közeli időpontban került sor, a járványveszély csökkenését követően, hiszen a püspöki konferencia tavaszi ülése – amelyen a díj odaítéléséről is megszületett a döntés – csak az internet segítségével zajlott.

Veres András püspök a díjazott életét és munkásságát röviden ismertető köszöntés előtt szólt arról, hogy az MKPK, amellett, hogy a kitüntetéssel szeretné Kozma Imre munkásságát elismerni, abban is bízik, hogy felhívja mások figyelmét is arra: vannak elkötelezett emberek, akiket példaképünknek tekinthetünk. A konferencia elnöke Imre atyával kapcsolatos személyes élményéről is szólt. Mint mondta, személyesen abban az időben ismerte meg őt, amikor Zugligeten már nagy számban fogadott be keletnémeteket. Mint Veres András püspök mondta, akkor derült ki számára, hogy középiskolai tanulmányaikat mindketten a győri bencéseknél végezték. Veres András mosolyogva mondta: akkor büszke voltam iskolánk öregdiákjára, de nem gondoltam, hogy egyszer még szülőföldjének püspöke is leszek. Az MKPK elnöke hangsúlyozta, hogy magunk, de mások miatt is nagyon fontos, hogy az Imre atya által végzett szolgálatokra felhívjuk a figyelmet, hiszen mindannyiunknak a saját módján, de ezt az utat kell járnia.

A díj ünnepélyes átadása előtt az alábbi méltatás hangzott el:

Kozma Imre 1940. június 4-én Győrzámolyban született. Édesapja korai halála miatt gyermekkorát nagyszülei házában töltötte, amely idő hozzájárult gyakorlatias világképe kialakulásához. Később hittanos tanítványai gyakran hallották nagyszüleitől kapott, mély hittel átitatott tanácsait. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett, mely döntés 1958-ban komoly elkötelezettséget jelentett. A papi hivatást választó fiatalok ekkor biztosan számíthattak arra, hogy az Államvédelmi Hatóság üldözni fogja őket.

1963 júniusában szentelték pappá. Első állomáshelyén, Tát-Dorogbányán kápláni szolgálata kezdetén egyetlen gyermek járt az általa tartott hittanórára, majd másfél év után száznál is többen voltak. Ekkor, 1965-ben a csoportot feloszlatták, Kozma Imrét pedig áthelyezték, és 1968-ig káplán volt a Zugligeti Szent Család Plébánián. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter-templomban szolgált, prédikációi és miséi alkalmával zsúfolásig megtelt felnőtt fiatalokkal a templom. Imre atyát ezekben az években számos alkalommal előállították és kihallgatták, hallgatóságának több tagját meghurcolták, és kizárták az egyetemről.

1977-ben, nyolc év után következő szolgálati helye a Zugligeti Szent Család-templom lett. Életének régi-új állomására azzal a szándékkal érkezett, hogy olyan közösséget épít, amely a templom falai közül kilépve a mindennapokban éli meg kereszténységét. A zugligeti plébánián a hittanra járóknak segítő feladatokat kellett vállalniuk. Ahogyan ő fogalmazott számukra, a keresztény élet nem elmélet, hanem gyakorlat, segíteni nem akkor kell, amikor készen állunk rá, hanem amikor szükség van arra. A templomi közösség folyamatosan növekedett, évek alatt a későbbi Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsője lett, amely 1989. február 4-én jött létre. Ugyanebben az évben, augusztus 14-én megnyitották az első menekülttábort a zugligeti templom udvarán az addig utcákon, parkokban éjszakázó keletnémet családok előtt. Ekkor Európa legnagyobb humanitárius akciója vette kezdetét, melynek során 48 600 menekültről gondoskodtak. A romániai forradalom után nemzetközi segélyszállítmányokat juttattak a határ túloldalára, a délszláv háborúban menekültek ezreinek nyújtottak segítséget. Az alapítása óta eltelt három évtizedben Kozma Imre irányítása alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik meghatározó karitatív szervezetévé vált, amely több mint 230 intézményében napi 13 ezer rászoruló emberről gondoskodik. A zugligeti tábor kapujára írt jelmondat jellemezte mindvégig alkotó, építő munkáját:

A kapunk nyitva, szívünk még inkább.”

Kozma Imre atya 1997-ben, 57 évesen belépett a Betegápoló Irgalmasrendbe, amelynek magyarországi vezetőjeként évek alatt új élettel töltötte meg a szervezet visszakapott kórházait Budapesten, Vácott és Pécsett.

Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel: többek között 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2007-ben a főváros díszpolgára lett. 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európai Polgár díjat kapott. 2020. június 10-én a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vehette át.

Imre atya szavai, amelyek elkötelezett munkásságát tükrözik, mindnyájunknak utat mutathatnak:

Ha Jézus a mérce, aki önmagánál jobban szeretett minket, akkor rájövünk arra, hogy milyen szép is az élet, minden áldozatot megér, és erre minden ember érdemes.”

Kozma Imre a díj átvétele után néhány szóval megköszönte az elismerést. Mint mondta, reméli, a magyarság szolgálatával az Egyház fontos feladatát sikerült megmutatnia az embereknek. Soha nem tudta elfogadni azt, ami akadályozta papi küldetését, hivatását, melyet már apró gyermekkorától kiváló papok élesztgettek benne. Hivatása kialakulásában a papok mellett megemlítette nagyapját is, aki megtanította őt arra, hogy

az emberi élet nem a miénk, azt az emberek szolgálatában másoknak el kell ajándékoznunk.

Így lett Kozma Imre pap, s így találta meg végül a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, illetve az Irgalmasrendet. Hangsúlyozta: szíve egyik fele a „máltaiaké”, a másik az „irgalmasoké”, mely sajátos találkozás, hiszen mindkettő célja a betegek, a rászorulók segítése úgy, hogy a keresztények küldetését a templom falain kívülre viszik el. Így érte el Kozma Imre az önmaga számára kitűzött célt, mely úgy szólt: nekünk a világban van a helyünk, ott kell kovászként élnünk.

Imre atya végül megköszönte, hogy a Magyar Katolikus Egyház vezetői szemmel tartják és értékelik azt a szolgálatot, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Irgalmasrend az Egyház küldetéseként a nemzet javára megjelenít az országban. „Sokan vagyunk ebben a nagy csapatban, akik ezeket a jó ügyeket szolgáljuk, nekik is jár érte a köszönet” – mondta végezetül Kozma Imre.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria