Pünkösdkor megérezhetjük az Úristen szerető, simogató kegyelmét – Ikonosztáziont szenteltek Urán

„Egy kis ékszerdoboz – így aposztrofálták már korábban is az urai görögkatolikus templomot, miután 2011-ben teljesen felújították, toronnyal és haranggal látták el. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet az egyházközség tagjaiban és egykori parókusában, Trella Tibor atyában, hogy ehhez a belső-külső új formához új ikonosztáziont készíttessenek. A korábbi, Pátyodról kapott ikonfalat a közösség egy romániai egyházközségnek, a sándorhomoki parókiának adományozta, és az egyházmegye támogatásával, valamint a hívek nagylelkű összefogásával elkezdődött a hosszú folyamat, mely során kifaragtatták az ikonfalat, és megfestették a mennyországra ablakot nyitó ikonokat” – számolt be a templom történetének utóbbi éveiről Zolcsák Mihály, az egyházközség gondnoka, akinek tevékenységét, valamint kántorként szolgáló felesége közösséget formáló munkáját a szertartás kezdetén személyesen is megköszönte Szocska Ábel megyéspüspök, saját ünnepi imafüzérét ajándékozva a házaspárnak.

A munka teljes lett, beteljesedett – fogalmazott homíliájában a főpásztor. – Krisztus utolsó szavait ugyanis nem a fájdalom, hanem az elvégzett munka utáni hálaszónak is felfoghatjuk. A Szentlélek kiáradásakor értették meg maguk az apostolok is szenvedésük jelentését és feladatukat, s pünkösdkor kimondhatták nyugodt szívvel: beteljesedett. Szocska Ábel a mindennapi életünkre vonatkoztatta ezt a szót: áttekintve a születéstől a halálig – a jól megharcolt munka gyümölcseként mondhatjuk ki mi is ezt a megnyugvással eltöltő szót: beteljesedett.

A megyéspüspök arra kérte a híveket, hogy amikor betérnek a templomba, az ikonosztázionra rápillantva ez az egy szó jusson eszükbe: beteljesedett. „Hívjuk segítségül a Szentlelket, hogy tegye teljessé az életünket, hiszen az Úristennek hatalma van beteljesíteni azt, de ehhez együtt kell dolgoznunk a Szentlélekkel” – hangsúlyozta Szocska Ábel. Hozzátette: pünkösdkor a Szentlélek tüzes lángnyelvek alakjában kiárad az apostolokra. A Szentlélek ránk áradó tüze a szívünkben eloszlatja a sötétséget, és érvényesül a tűz másik tulajdonsága is: meleget áraszt, simogat szerető, meleg kegyelmével.

„Pünkösdkor megérezhetjük az Úristen szerető, simogató kegyelmét is. Amikor imádkozom a templomban, az Úristen engem is meg akar ölelni, simogatni, vigasztalni, hogy bátran álljak az előttem álló feladatokhoz, s a munkát elvégezve mondhassam: beteljesedett.”

A templombúcsún a házigazda, Bakancsos Sándor csengerújfalui parókus és a képviselő-testület nevében Zolcsák Mihály köszönetet mondott mindenkinek az elvégzett munkálatokért: az előző parókusnak, Trella Tibornak az alapképek és a királyi ajtó ikonjainak megfestéséért; Cârcu Rodica romániai ikonfestőnek, Stan Zsolt szatmárnémeti parókusnak a művésszel való kapcsolattartásért; Varga Tamás asztalosnak, Vojtkó Bertalan és Dorogi László fafaragóknak a famunkálatokért, továbbá minden segítőnek a templombúcsú megszervezésében végzett fáradozásáért.

A szentelés és az ünnepi Szent Liturgia után a határ menti kistelepülésen körmenetben is tanúságot tett a papság és a hívek, majd Szocska Ábel püspök a szentelt olajjal minden jelenlévő homlokára keresztet rajzolt. A miroválást követően közös szeretetlakomával folytatódott a templombúcsú.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Polyákné Tóth Nóra

Magyar Kurír